Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-04-05 / 14. szám

április 5. 14-ik szám KÖZÉRDEK 5-ik oldal. 1 lilliiiliKlI Ü ÉÉá Elvállalja ingek, gallérok, kézelők, csipkék, védkendök, függönyök és egész férfi öltönyök mosását és vasalását a legnagyobb figyelemmel. — Kivá- „„ „ „ . . i.. L .j . „ natra a mosni és tisztítani valókért Első nagy gozmoso es vegytisztító intézeté Nagykároly, Kishajduvaros-u. 1, sz, házhoz küld és azt haza szállíttatja. ZVOLENSZKY V1LM0SNE Főorvos ur figyelmóhe. Még élénken emlé­kezünk a főorvos ur által a múlt év nyarán — lapunkban ecsetelt kérelem folytán — kiadott azon rendeletre, a melylyel elren­delte, hogy a kenyérárulással foglalkozók a piacon az eladás alá kerülő fogyasztási cik­keiket — az utca porától megkímélendő — letakarni kötelesek. Azóta fél év múlt el és nem lóvén senki, aki a rendeletet ellenőrizze, de a városi orvos urak sem láthatók egyetlen héten sem a piacon, a kenyérárusitók pedig ügyet sem vetnek a rendeletre, igy az utca pora szépen elepi a kenyeret, a kifliket, a zsemlyéket, vastag kéreggel vonván be a nem épen egészséges bacillusokból. Talán jó volna a renndeletet megujitani, de legfőb- képen egy szer-egyszer szét is nézni a piacon. Találna ott az orvos ur elég kifogásolni va­lót, megvizsgálhatná olykor a tejet is, azaz helyesebben a kotyvalókot, a melyet a pi­acra hoznak. Úgy tudjuk, hogy a város ezért is fizeti az orvosokat, vagy talán nincs iga­zunk ? 1 ? 1 A zenemükedvelők estély«. A nagy­károlyi zenemükedvelők egyesülete vasárnap délután, a polgári leányiskola nagytermében, előkelő, nagy közönség előtt sikerült estélyt rendezett. Az egyesület zenekara a bevezető és zárószamokat szolgáltatta. Mozart, Mascagni és Gillel volt a műsoron : a klaszikus zene pompásan julo.t érvényre; itt említjük meg, hogy a Parasztbecsület intermezzójábau a har- munium részt Bárci Iván pénzügyigazgató he­lyettes szolgáltatta finom készültséggel. Markis Elza zeneegyesületi tag szóló zongora-számot adott elő. Schutt egy brilliáns müvét játszotta színes kidolgozásban, korrekt teknikával. Az elösmerö. meleg tapsra ráadást adott. Jenser Béla joghallgató szava'ata, hatalmas hatást ért el. Coppe Ferenc egy nagy stilü versét adta elő Radó Antal mesteri fordításában. A sztrájk­törő munkás megrendítő tragédiája minden részletében kifejezést nyert előadásában. Kel­lemes orgánuma, kifejező mimikája, diszkrét hangmodulációja csak emelte az előadás szép­ségét. Az estély másik vendége, s mintegy fő­száma Bárci Iván pénzügyigazgaló helyettes szabad előadása volt. Eleitől vegéig érdeklő­dést kiváltó finom csevegés volt az előadása, amely a mollett, hogy közvetlenségével meg­tudta tartani az intimitást, mindamellett mély­reható, tudományos buvárlat színekben gazdag eredményét tárta a hallgatóság elé. Beszélge­tése a nyelvről tulajdonképen azt a témát fej­tegette és bizonyította, hogy milyen nagy kin­csünk nekünk a nemzeti nyelvünk. Találó es szellemes volt az etruszk és szunya nyelvekről mondott bevezetője is. A hallgatóság igaz me­legséggel ünnepelte az előadót. Műsoron volt .még a zeneegyesület három erősségének Ob- holczer Gyula, Péchy László és Vitek Károly triója. Mozart trio II.-ot adták elő a tőlük már megszokott zenei tudással és finomsággal. Ezek a számok szórakoztatták a hallgatóságot, amely egy disztingvált műsor élvezetes emlékével tá­vozhatott. Szomorú számok. Vármegyénkből, a múlt hóban 328-an kértek külföldi útlevelet. Nógy- százhatan vitorláztak át az Óceánon az uj hazába: visszatért 17 ember. Hogy ki fog szántani, vetni, kapálni, aratni ebben a sze­rencsétlen országban, azzal nem törődik senki. A nép vándorol ki, itt hagyja ezt a rendele­tekkel agyonnyomoritott s tépett alkotmány­nyal biró országot. Klrlciii^s. mint zálogintézetében mindazok az arany, ezüst ékszerek, értékpapírok és ingó­ságok, amelyek a lejártukat kövelő 30 napon belül meg nem hosszabbitattak 1913. évi április hó 23-án (szerdán) délután 1 órakor tartandó nyilvános árverésen elfognak adatni. Az árverésre kerülő tárgyak kimutatása a városházánál és az intézetnél megtekinthető. hogy ilyenkor az emberek igyekeznek elbolon- ditani egymást, kutassák ki a történettudósok, de az bizonyos, hogy a régi rómaiak óta még ilyen sokan, nem bolondították egymást, mint most. Élnek városunkban bizonyos naiv embe­rek, akiket „hitelező“ néven ösmerünk, illetve szeretünk meg nem öímerni. Ezek az emberek már rátartanak az elsejére és hagyományosan felkeresték ezen a napon adósaikat, akik ma­guk is szeretik áltatni a hitelező nevű üldöző­ket azzal a jelszóval hogy „jöjjön majd else­jén“. Hitelezöék természetesen be is állítottak pontosan április elsejének reggelén, az adósok pedig kinyújtották a nyelvüket és rákacagtak a bolonddá tett emberekre : április ... áp­rilis . . . Vármegyénk egészségügye a főorvosi hiva­taltól nyert értesülésünk szerint rendkívüli kedvező. Ragályos betegedés járványszeriileg nem lépett fel és az egyetlen iskolát sem kellett ezen okból bezárni. Granit pala ?J$nkor legyjobb tető­Egy pár megfigyelés. Antiszemitizmusul ne vádoljon meg senki, amiért megörökítek itt egy jelenetet, ha ugyan az effajta efemer Írást örőkkétartónak lehetne nevezni. Pék-utcán történt az eset, husvét első napján. Husvét első napjához ugyan abszolúte nincs köze ennek a kis esetnek, annál több köze van azonban a Pék-utcának, amelyet még ma is inkább ősmerünk a régi jó szemét-utca néven. Ez az utca olyan utca, hogy husvét első napján kevesebben ünnepelték benne a feltámadás ünnepét, mint az ugyanazon napra eső és Purimhoz címzett izraelita ünnepet. Pu rim tudvalevőleg a vigasság napja Izráel népé­nél és ezen a napon Istennek tetsző dolog mu­tatni és a sárga földig leájtatoskodnia magát mindenkinek. A Pék-utcán tisztességgel, buzgó hithüséggel betartották az ünnepet. Akik más­kor mérik az italt, azok most maguk fogyasz­tották a portékát és az is ivott, aki nem bírja, így aztán nem volt ritkaság a jellegzetesen rituális alakokat dülöngőzve, kapatrsan danolva látni az utcán. Hármat láttam egyszerre össze- fogózkodva. Mindhárman hosszú kaftán volt és a nemzeti „macskás sapka“. Egyiknek a ka­lapjánál egy talluseprő, másiké mellett egy I piros-zászló, a harmadik pedig egy rongyos : ernyőt tartott kifeszilve a feje felett és dalol- I tak lelkesen, torkukszakadtából, miközben hol a palánknak dőllek, höl a sárba dülöngtek, de egymás el nem engedték, mentek karonfogva és felverték az utcát vig danájukkal. Amiért pedig érdemesnek tartottam megírni az egész jelenetet, az az, hogy mindhárom levente aj­kán egy dal csendült fel. Ez: Egyszer esik esztendőben vizkereszt, Zsidóasszony szobájába nincs kereszt . : . * * * Április I. volt kedden, a bolondok, illetve a bolonditások napja. Beszerzett információnk szerint ilyen hagyományosan még sohasem ül- ! lék meg városunkban ezt a napot, mint most. Honnan származik, honnan nem az a tradíció, Razzia a pékmühelyekben. Vasárnap éjjel dr. Falussy Alajos rendőrkapitány vizsgála­tot tartott a helybeli pékmühelyekben -s azok ellen, egy kivételével úgy a köztiszta­sági hiányok, valamint a vasárnapi munka­szünet be nem tartása miatt az eljárást meg­indította. Tűz. Szerdán éjjel leégett a helybeli le­mezgyár egyik raktárhelyisége. A raktárban kb. 60,000 korona értékű áru pusztult el, a melyek nagyrésze elszállításra várt. A tűz okának kiderítése iránt megindult a vizs­gálat. Gránit nala minden egyes lapja Granit uiaiiii a szóvédjeggyel van ellátva. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Jü- tányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. Nagykároly uj gyorsvonatot kap. A májusi menetrendben lényegesen megjavul a Nagykároly és Budapest közötti közlekedést. A nyári menetrend szerint május 1-től több uj vonatösszeköttetés létesül. Nagyvárad és Szolnok között is uj gyorsvonat fog közle- lekedni és ez az, ami bennünket közelebbről érdekel. Nevezetesen az uj gyorsvonat Bu­dapestről a keleti pályaudvarból délután 5 órakor indul, 8 óra 50 perckor érkezik Püs­pökladányra, ahol csatlakozást kap azzal a személyvonattal, amelyik Nagykárolyba éjjel 1 érkezik. Ha tehát Budapesten délután 5 órakor vonatra ülünk, éjjel 1 órakor Nagy­károlyban lehetünk. Egy üdvös alispáni intézkedés. Bendelet a fertőtlenítés iránt. Lapunk f. évi 5-ik számában ecseteltük azokat a szomorú állapotokat, hogy a fer­tőző betegségek mily óriási rombolást okoz­nak különösen a fiatal nemzedék között s reá mutattunk arra is, hogy a járványos be­tegségek elterjedésének egyik leglényegesebb oka az, hogy sem a városokban, sem a köz­Ruhát fest és vegyileg tisztit Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intézetében = Nagykroly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett. Alapittatott 1902. Telep:Petöfi-ut 59.

Next

/
Oldalképek
Tartalom