Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-03-22 / 12. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 12. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913 márczius22. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyorgy-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér, Érmihályfalva. Feltámadás ünnepén. (S.) Tavaszi verőfény hinti szét éltető aranyos sugarait, bimbó pattan, virág fakad s a természet gyönyörűen symboli- sálja a legszebb tantételt, mely a vallás erősségét képezi. Feltámadunk ! A szomorú kietlen kálvária járást, a megbecstelenítő keresztre feszítést, követi a csodás feltámadás, az üdvözülés, az öröklét kezdete. Isteni tantétel. Magában rejti a szenvedések, gyötrelmek keresztényi türelmét, reményt csepegtet a reménytelen szivében, kitartást a küzdők lelkületébe. Erőt kölcsönöz a gyengének, vigaszt nyújt a vigasztalannak. Mert feltámadunk, feltámadunk. A szenvedést felváltja a gyönyör, a küzdelmet a nyugodt pihenés, a gyenge erős lesz, a csüggedtek szive feléled, látva soha nem remélt álmaik beteljesedését. Vájjon nem-e különös véletlen az, hogy a feltámadás ünnepe összeesik a természet feltámadásával, avagy okozati összefüggést kell keresnünk a vallás és természet legszebb megnyilatkozásában ?! Isten feltámadt, hogy örökkévalósága megbizonyosodjék, a természet is feltámad minden esztendőben, hogy igazolja, miszerint benne rejlik az örökkévalóság. A feltámadás mindenkor győzelem symbulumát kell, hogy képezze. Isten fiának feltámadása, győzelem volt a sötétség és gonoszság vaksága felett, a természet feltámadása győzelem és fagyasztó tél önkényén. Az eszme is feltámad. S ez a feltámadás az emberiség győzelme. A tavaszi langy fuvallmak ilyen eszmék feltámadásról susognak. Mintha Magyarországra elkövetkezett volna az a messiási idő, midőn a jók összefogóznak, hogy megtörjék a gonoszok müveit, midőn elül a kicsinyes dolgok feletti viszály, csupán a nagy életbevágó kérdések azok, amelyek az elméket foglalkoztatják. A nemzeti érzelem feltámadt az országban. Rut vallási villongások nem darabolják szét a honfiak erélyét, az egy akol, egy pásztor korszaka itt van, egyesültek azok, kik az ország javát akarják. Hiába minden erőlködés. Legyen bár a tél kitartó és szigorú még oly kemény Pénzintézeti közgyűlések. [Takarék és Hitelbank fúziója.) Az Érmellék gazdasági és kereskedelmi életét felölelő két hatalmas pénzintézet egyesülését mondották ki f. hó 19-én Ermihály- falván. , Az Érmihályfalvai Takarékpénztár és Érmelléki Hitelbank fuzionáltak, hogy mint 900,000 koronás alaptőkével rendelkező „Egyesült Érmihályfalvai Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság“, fokozottabb mérvben szolgálják a Város és környéke gazdasági és kereskedelmi érdekeit. Mindkét intézet szerdán tartotta rendkívüli közgyűlését, a melyen a nagyszámban megjelent részvényesek kimondották az egyesülést s megalakult az uj pénzintézet is, a mely működését ezen minőségében április 1-én kezdi meg. A gyűlés lefolyásáról az alábbikban számolunk be. Először az Érmelléki Hitelbank gyülése- zett, a melyen megjelent Wilhelms Emil az Osztrák Magyar Bank debreceni fiókjának főnöke, Poroszlay László, a debreceni Alföldi Takarékpénztár igazgatója, Hantel János felügyelőbizottsági elnök és Bo^y Béla nagybirtokos az Érmihályfalvai Takarékpénztár elnöke is. Délelőtt 11 órakor a részvényesek meleg üdvözlése mellett nyitotta meg az ülést Fráter István elnök, aki konstatálta, hogy a gyűlésen 18 részvényes jelent meg 1317 részvény képviseletében és igy az határozat- képes. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Nagy Zoltán ügyvédet, hitelesitőkül Benedek Zoltán és Rosenfeld Lajos részvényeseket kérte fel. Ezután felolvastatott az igazgatóság és felügyelőbizottság javaslata az Érmihályfalvai Takarékpénztárral való egyesülés tekintetében kötött szerződésre vonatkozólag, melyet a közgyűlés Balási József részvényes azon módosításával, hogy a diszelnök kivételével, elnök, igazgatósági elnök és vezérigazgató ne élethossziglan, de 6 évre választassanak egyhangúlag magáévá tett. A gyűlés bezárása előtt Grrósz Béla vezér- igazgató mondott hálás köszönetét a részvényesek nevében Wilhelms Emil, az Osztrák Magyar Bank főnökének, aki kezdeményezője volt a fúziónak s aki tevékennyen működött közre azon, hogy a két pénzintézet egyesülésével egy hatalmas pénzintézet létesüljön, amely hathatósabban működhetik majd közre a vidék hitelviszonyainak szabályozásában és biztos alapokra fektetésekben. Indítványozta, hogy ezért a közgyűlés szavazzon köszönetét a bankfőnöknek, a mely indítványt lelkes éljenzések mellett tett magáévá a közgyűlés. Elnök a gyűlést bezárván, a gyűlés elnök éltetésével igen lelkes hangulatban oszlott szét és tagjai átmentek a Takarékpénztár közgyűlésére. * * * Az Érmihályfalvai Takarékpénztár gyűlésén Bory Béla nagybirtokos elnökölt, aki annak konstatálása mellett, hogy 152 részvényes van jelen, akik 1386 részvényt képviselnek, a határozat képességet megállapította és a gyűlést megnyitotta. Meleg szavakban üdvözölte elnök ezután a megjelent részvényeseket. Köszönetét fejezte ki Wilhelms Emil az Osztrák Magyar Bank főnökének megjelenéséért és az intézetek egyesülésénél kifejtett tevékenységéért. Majd ecsetelte az előnyöket, a melyek a két pénzintézet egyesüléséből származnak és a hivatást, a mely az uj pénzintézetre vár, a város és a környék gazdasági és kereskedelmi élete fellendítésében. Lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés az elnöki megnyitót, mely egyaránt szólott az elnöknek és Wilhelms bankfőnöknek. Ezután elnök felkérte jegyzőkönyv vezetésére Konrád László intézeti ügyészt, hitelesitőkül: Mátray Ákos és Grünfeld Mór részvényeseket. A gyűlés első tárgya az Érmelléki Hitelbankkal az egyesülés ügyében kötött szerződés volt, a melyet a közgyűlés általánosságban és tárgyalás alapjául elfogadott. Ezután következett a rendes tárgyalás. Az uj társascég nevének megállapításánál elnök indítványozta, hogy a 30 éves Takarékpénztár elnevezés maradjon meg, a melyre nézve Grósz Béla kijelentette, hogy az elnök személye és óhajtása iránt érzett mély tisztelet és becsülés dacára, az indítvány elfogadása' ez időszerint kivihetetlen, de nincs kizárva annak lehetősége, hogy egy későbbi közgyűlésen a kérdés újabb határozat tárgyává tétessék, mire elnök indítványáról lemondott. Az alaptőke felemelése iránti javaslat egyhangúlag elfogadtatott, egyben tudomásul vette a közgyűlés Grosz Bélának Ti ii# Trón óo Tnm iiíii hton Mülni ■ jin Debrecen, Arany János-u. 1. sz. 11 Ili 11 oil ü műd, 11111 IdldP idilli ljll 1. emelet, Csanak-ház, (Hungária mellett) Hölgyek figyelmébe ajánljuk tavaszi kalap-újdonságainkat. hideg s visszautasító, ha nem enged fel! a tavaszi szellők lágy csókjaitól, el kell majd olvadni a forró napsugár perzselő lángjától. Egyszer már eljött az ideje a nemzet feltámadásának. Nemrég minden átmenet nélkül, hirtelen a lángsugaru nyár akarta a közöny jegét felolvasztani. A hirtelenséget sikertelenség követte, De most itt a tavasz, a feltámadás örök szimbuluma. A tavasz enyhe szellő suttogása szelíd, még nem perzseli el azokat, kik szembeszállva véle dacosan ellenálnak követeléseinek. Lassan de biztosan közelit céljához s azt elérni minden törekvése. Ftlíámadunk, feltámadunk hangzik az ajkak zsolozsmája. Feltámadunk, feltámadunk zúgják a harangok ércnyelvei. Mesz- sze hangzik, átrezeg a szivek érzelmein e dicső himnusz s mindnyájan átérezzük annak felemelő, nemesitő hatását. Zsolozsma zendül, emelkedik, a reménység pírja lobog az arcokon. Feltámadunk, feltámadunk!
