Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-03-22 / 12. szám
Nagykároly, 1913. március 22. 12-ik szám. VI. évfolyam. KÖZÉRDEK É^MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES TTÍEZŐGAZDASAG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Győrgy-tér 36, Telefon 95. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3-50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8’— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. Husvétkor. (8) Mig emberek lesznek ezen a földön, akiknek kételygő leikéből a hit nem veszett ki egészen : a husvét föltámadási ünnepe mindenkit mélyen meg fog indítani. Mert az a lelkivilágunk, melynek a hit a fundamentuma, hisz az igazság győzelmében. Ez a világtögtörténetnek legfelségesebben tanító eseménye, hogy az igazság a koporsóból is kitör és eget kér. Ezt a felséges eseményt az Istenember a mai szép ünnepen példázza. Követ hengeritettck a koporsójára, őröket állítottak melléje, hasztalan. Az igazság kitört sírjából mert az igazságot nem lehet megölni. A husvét ezt szimbolizálja. Boldogok azok, akik a nagyhét minden áhítatának hivő hittel részesei voltak, ám azok sincsenek elveszve, akiknek a husvét szimbóluma jut csupán enyhületül ebben a minden tekintélyt, minden tiszta emberi érzelmet gúnyoló, hitetlen korban, melyben mihaszna, ránk rakódik a szkepszis sötét vigasztalan érzelme, i Kietlenebb, cinikusabb, önmagát és másokat mardosó lelket, amilyen Voltaire volt, még nem szült édes anya és ez a gonosz, nagy elme, akinek az egyházról az volt jelszava : „Irtsd a gyalázatost“ tisztultabb lelkivilágában, élettapasztalatban megerősödve, igy javította ki magát: „Ha a vallást nem találták volna még ki, nekünk kellene kitalálni11. —Nagyon cinikus, nagyon lelketlen, túlságosan meghiggadt bölcsesség, de ebben a hitetlen korban is bátran elfogadhatjuk vezérmoti- vumul. Nagyon gonosz ember az, aki a maga „intellektuell“ üres leikével megháborgatja azoknak a boldogoknak tiszta lelkivilágát, akik hisznek. Oh, hagyjátok, hadd tisztelje Istenét O.ndenir' vgy, a hogy tetszik neki, mondta Nagy Frigyes. Ezt a mondást talán a válási közöny értelmetlen divatában igy módosítanák : Hagyjátok a hívőket , hadd emeljék föl leiköket e sivár hétköznap poráiból. Hozsánna ! A nép akkor volt legnagyobb, amikor ünnepelte a Názáretit, akinek szociális tanainál felségesebbet sem előtte, sem utáua nem hirdettek. A szegények felemelése a minden embernek egyenlősítése, Krisztusi eszme s ne higyjétek, hogy a megtámadt dogmákat védőknek szűk látóköre emelte őt keresztre : az ő kereszthalála valóban az emberiség megváltása, a kasztokból és rabszolgaságból. Egyenesen hirdette, hogy minden ember egyenlő Isten előtt: a történelem második fönsé- ges eseménye a francia forradalom, csak a polgári viszonylatban terjesztette ki ezt a keresztény tant, midőn kimondotta: miden ember egyenlő a törvény előtt. Megszólalnak az elnémult harangok. És hirdetik: az Ige él. Az igazságot megölni nem lehet. Azért mindenek kik az igazságot hirdetitek, legyen néktek erősségiek, hogy eszmétek nem feszíthető meg. Ki kel sírjából is és az egekre kiált. A husvét ünnepe tisztítson meg minA LEGJOBB MINŐSÉGŰ VÁSZNAK, KÉSZ NŐI- ÉS FÉRFI FENÉRNEMÜEK, FEHÉR ÉS SZÍNES pamaszt TERÍTÉKEK, TÖRÜLKÖZŐK DIVATÁRU ÜZLETÉBEN KAPNÁTOK NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. Tanuló felvétetik ! VÁSZON TÖRLŐK ÉS MINDENFÉLE FINOM ZSEBKENDŐK MINDIG A LEG- NAGYOBB VÁLASZTÉKBAN VANNAK RAKTÁRON 0-0 TÁRCZA. ÁBRÁND! Enyhül a lég, zöld lesz a mező, Tavasz jön; bus, édes vágyat keltő. Nekem mégis úgy sajog, fáj a szivém Meglásd édes anyám! lesz valami velem. Valami rémes, rossz, hatása romboló S lelkem viharverte, fához lesz hasonló. Nézd csak, hogy csicsereg a madár az ágon, A him a nőstényével beszélget úgy látom. Szeretnék én is csicseregve szállni Messze avagy közel páromra találni. Lisser Laura. í Tavasz van . . . Tavasz van . . . Én is dalba kezdek, De a dalom bits, az ajkam reszket, S a lantomon a húr szakad. Szerelmet nem tudok dalolni többé, Közönynek szürke hamva föld bé Szivemben izzó vágyakat. Ha régi, ócska zongorába’ Sok húr lepattog, — mindhiába Keresed rajt’ a régi dalt . . . Sok vágyam elmúlt, mit sem érzek, Mint a viráglalan, tarbércek: A lelkem is oly bús, kihalt. Nézek merően, könnyem perdül . . . Nyájas, mosolygó kikeletről Nem hangzik vig dal ajkamon. Mintha temetőben járnék, Lelkemre nehezül egy árnyék S boldogtalanság átka nyom. (Beregszász.) j Sz. Jlromkovüs V. Gy. húsvéti harangok. Lassankint beesteledett. Jobbról, balról arasztnyira vetette fel fejét a zsenge hajtás a fekete földből, még nem szállotta be a fákat az országút meszes kavargó pora.l Valahol messze, odabenn a vetésben halkan pityeget a fürj hivó szava, de bizony csak néhány keringve károgó varjú csattogta rá vissza egyhangú, unalmas válaszát. Csönd volt, az a komoly, nyugalmas ünnepelőtti csönd. Valahol, messze a kanyargó országút távolában fehérre meszelt házak villogtak elő a félhomályból. Lassú, csoszogó lépésekkel szántotta végig az utat egy‘fáradt, porlepte vándor. Hazafelé tartott messze idegenben tengeren túl eltöltött két hosszú, hosszú esztendő után. Mint erős fiatal ember indult neki a hosszú vándorainak. Ereiben forrott a vér, acélos karjaiban feszült a fiatalos erő. Küzdeni yáM M M férfi és gyermek ruhakelmékbol tavaszi újdonságait megvásrolná, győződjék meg Nan’y választék női------------------ deák-téri posztóüzleRo th Adolf vuli Olcsóságáról o-o kosztüm kelmék lien*
