Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-03-01 / 9. szám

VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 9. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913 márczius I. Felelős szerkesztő SlfflKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi Gyorgy-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Érmihályfalvi vasúti áiiomáson. Különös természetrajza van az utiláznak. A legnyugodtabb commis voyageurnek sem közönséges érzés, ha vasúti kocsiban ül, vagy valamelyik vasúti állomás boltives perronján sétál. Ez a lázszerü érzés és tudat annál vehemensebben üt ki azoknak az arcára, akik ugynevezett alkalmi utasok s látogatni indulnak valamerre. Az indóházat ez az érzés uralja. A foyerben idegesen fut- kározó nők, férfiak színes csoportját látjuk. Az egyik jegyet vált, a másiknak három-négy hordár hozza a podgyászát. Bizony, ez a podgyász bővelkedik széles kalapskatulyákban. Sírásra görbült szájjal állanak amodébb vagy hárman. Bucsuzkodnak, de egyik sem mer igazán sírni. . . Most éles fütyülés vág bele a nyüzsgésbe; tolató mozdony jön. Az­után harangkongás hallik szabályos idő­közökben s hatalmas prüszköléssel robog be a vonat. A várótermekben, folyosókon hal­latszik a kikiáltó méltóságteljes hangja. A perron megtelik izgatott, pirosarcu emberek­kel. Meglátszik némelyiken, hogy minden perc, amit várnia kell, egy örökkévalóság. De van olyan is, aki nem bánná, ha vonata egy hét múlva indulna. * Látogassuk meg a várótermet. Legérde­kesebb a kora reggeli órákban. Egy csomó ember, akik az ország különböző pontjairól kerültek egymás mellé s utaznak a bihari vicinálissal. Érdeklődve pillantgatnak egy­másra, találgatják magukban egymás kilé­tét, rangját, lelkiállapotát. Az első osztályú teremben kifogástalan elegánciáju öreg ur. Csontos, piros mutató­ujjain a régi, rubinlcöves családi pecsétgyű­rűk tipikus példánya. .Néha előveszi kis kézi Baedeckerjét és öreges nézéssel futja át, bele-bele ásít. Biztos, hogy odahaza még ágyban volna. Szemben vele a legszebb Bal- zackorbeli nő. Úri az utolsó hajtüig. És a hogy keresztülveti idomos lábait, talán millió az a ránc, amiben a sötétzöld tafota szok­nyája el omlik. Almadozó nagy kék szemei­vel sokat nézi a plafont. Ki tudja ? Au re- vient toujours . . . Még a levegő is mozdu­latlan és előkelő, nagyon finoman átitatva Balzac asszonyának idegtompitó illatszerével. Menjünk tovább. A másodosztályú váró­terem közönsége elevenebb, mozgékonyabb. Egy szép asszony a földön guggolva rendez­geti bőrőndjét, amely tárva fekszik előtte. Egy öregebb, a régi nagyasszonyokra em­lékeztető nő mellett ülő fiatal hamvasszőke, kis szende lány, a szemével ‘beszél egy kis tiszthelyettessel, aki pillanatra se nézne el a lányról. Ha valamelyik tolató mozdony be­küld a távolból egy-egy éles füttyöt, a kis kadét kétségbeesetten néz az ablakra: — Hátha ma véletlenül előbb indul az a rabló vonat. Pedig percre tudja, hogy csak három­negyed óra múlva lesz itt az ideje. A harmadik osztály nagyon tágas, de ... j az előkelő nő előkelő illatszerét legfőlebb j nehány alma helyettesíti, amelyeket egész­séges képű, piros fiatal parasztleány szoron­gat a kezében. Csak ő van ébren, a többiek alusznak. Nincs az a családi hálószoba, ahol olyan édes álmot aludnának, mint itt a pa-; dón, a sziirnadrágos magyarok és az ezer- j szoknyáju anyókák. A padlón szétterpesztett 1 tagokkal alusznak a gyermekek. Egy apró j pólyás visítva sírásba fog. Az anya —- alig tizenhat esztendős szép parasztnő — felreb­ben álmából s még hunyt szemekkel keresi telt ifjú keblét, amely kemény ringással lendül az apróság kicsi szájába. A várakozó, érzékeny csöndbe mély dübörgés, nehéz kerekek kattogása szól. Befut a vonat. A kis hágcsókról vígan, egy­kedvűen ugrálnak le az érkezők. Mindenki rohan a kijárathoz, örömmel találkozók, ré­gen várakozók ősszecsókolóznak, siető kér- dezősködések, utánna koppanó lépések a kőkockákon. A sinek között széles targonca, a posta­kocsiból kezdik kiszedni a most érkezett csomgokat. A vasúti alkalmazottak lázasan rohannak, messzi fénylő szemaforok, apró váltólámpák piros és zöld színe pillanatról- pillanra fordul. A sok békésen egymás mel­lett nyugvó sínpár fényes csikókként öleli az alvó földet. Azután megint nagy csend, amely ráfekszik az indóház hatalmas épüle­tére mindaddig, mig újabb vonat érkezik és előáll a bihari vicinális, amely elviszi utasait Nagyvárad felé, a szélrózsa minden irányában. Nász az alispáni családjában. Minden te­kintetben fényes és előkelő esküvő zajlott le szombaton délután Nagyváradon. — Ekkor kötött házasságot a nagyváradi társaságok élénk részvétele mellett dr. Morvay Zsig- mond ügyvéd, országgyűlési képviselő Fráter Margittal, Fráter Barnabás Biharvármegye alispánjának leányával, az ezredévi emléktéri relormátus templomban. Az egyházi szertar­tást a polgári házasságkötés előzte meg, me­lyet Kelepecz Dezső helyettes anyakönyv­vezető végzett. A polgári esketésnél az ifjú páron kívül Fráter Barnabás alispán, Erőss Zoltán és Morvay Lóránt földbirtokosok vet­tek részt. Erőss Zoltán érmihályfalvi föld- birtokos a menyasszony, Morvay Lóránt szalárdi földbirtokos, a vőlegény részéről tanúskodott az esketési aktusnál. A násznép gyülekezése ezalatt Fráter Barnabásnak a vármegyeház épületében levő lakásán volt. Az esküvő ideje négy órára volt kitűzve, de már három óra után hatalmas közönség lepte el az emléktéri református templom környékét. A templomban pedig ember-em-1 bér hátán tolongott és kíváncsian várták az alispán leányának esküvét, mely fényesség előkelőség tekintetében a régi főúri házas­ságokra emlékeztetett. Az orgona ünnepi bugása között ment dr. Morvay Zsigmond és Fráter Margit az eskető pap, Szele György esperes elé, ki meghatóan szép beszédben j üdvözölte a mátkapárt. Esküvő után a csa­ládi háznál nászlakomára gyűlt össze a ven­dégsereg. Többszázan voltak a nászlakomán, melynek pazarságáról az örömszülők, Fráter Barnabás alispán és neje gondoskodtak. Lakoma alatt felolvasták az ifjú párt üdvözlő táviratokat. Az ország minden részéből ér­keztek meleghangú gratulációs sürgönyök. Az uj pár a mézeshetek egy részét Érsemjénben tölti. Nyugalomba vonulás. Szentiványi Ferenc, az Érmihályfalvai Takarékpénztár főkönyve­lője, aki az intézet alapításától kezdődőleg vagyis 29 év óta viseli ezen tisztségét má­jus 1-én nyugalomba vonul. Az intézet igaz­gatósága a legnagyobb részvéttel vett tudo­mást eltávozásáról és megtette az intézke­déseket az állásnak pályázat utfán leendő betöltése iránt. Pénzintézeti beszámolók. Az Érmihályfalvai Takarékpénztár Részvény Társaság vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a gyengélkedő Bory Béla helyett Lovass István elnökölt. A közgyűlés elfogadta az igazgató­ság és felügyelő-bizottság jelentését és a fel­mentvényt számadóknak megadta. Elfogadta az osztalék kifizetése idejének megállapítását és elnöklő vezérigazgató lelkes éljenzése mel­lett a gyűlés véget ért. — Az Érmihályfalvai Kereskedelmi és Iparbank kedden délelőtt tar­totta évi közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A gyűlést Benedek Zoltán nyitotta meg, akinek indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel Végh József ref. esperest elnökké választotta. Végh az elnöki széket elfoglalván, meleg szavakban köszönte meg a kitüntetést, Ígérvén, hogy minden igyekezetét az intézet felvirágoztatásának fogja szentélni, A hitelesítők kijelölése után előterjesztette elnök az 1912. évi zárszámadást és mérleget, amelyet a közgyűlés elfogadott és a felment­vényt a számadóknak megadta. A igaz­gatóság tagjait újból megválasztották. Ezután tárgyalás alá vették Végh József indítványát, aki ecsetelve azt a fáradhatatlan tevékeny­séget, amelyet az intézet vezérigazgatója, Be­nedek Zoltán kifejt, azt a megfontoltságot és szakképzettséget, amellyel minden idejét az intézet fejlődésének szenteli, akinek köszön­hető, bogy a súlyos pénzügyi viszonyok mellett is szilárdul megállotta helyét és a múlt évinél is kedvezőbb üzleti eredményt tudott elérni, arra kérte a közgyűlést, hogy hálája és elis­merése jeléül, válasszák meg élethossziglan az intézet vezérigazgatójául. Kitötő lelkes éljen­zéssel tette magáévá a. közgyűlés az indítványt, melynek lecsillapodtával Benedek Zoltán mon­dóit köszönetét a megtiszteltetésért, Ígérve azt, hogy minden törekvése ez leend, hogy a rész- rényesek ezen bizalmát igazolhassa. A gyűlés lelkes hangulathan, elnök éltetése mellett vé­get ért. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete ma rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: a csendőrségi istáló építési ügye, közgyámi állásra jelölés és Fá­bián Bertalan adóügyi jegyző kérelme kise­gítő dijnok alkalmazása iránt. Háztartási tanfolyam megnyitása. A szé­kelyhídi háztartási tanfolyam vizsgálatot m. hó 27-én csütörtök délelőtt fél 11 órakor tar­WÁ Debrecen, Arany János-u. I.sz. I. emelet, Csanak-ház, (Hungária mellett) Hölgyek figyelmébe ajánljuk tavaszi kalap-ujdonságainkaí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom