Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-11 / 2. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK január 11. 2-ik szám. ROTH LIPOT vaskerenfltedése Ma^ykároly Deák-tér. Mindenféle legjobb minőségű kályhákban nagy raktár. ki i ru hhhhbhkí dűlni, mialatt átláttam, hogy ezt a kérdést fel kell frisiteni és a nyilvánosság előtt is hansulyozni az olcsó kamatlábbal dolgozó városi zálogház mielőbbi megvalósításának a kérdését. Mert a szegény nép nem veheti igénybe a takarékpénztárak előnyös kölcsöneit, nem válogathat a magasabb vagy alacsonyabb kamat'ábbal járó kölcsönök között, hanem végső szükségben utolsó párnáját helyezi zálogba, hogy az éhenhalástöl meneküljön és minden kölcsönt szívesen fogad még akkor is, ha rettenetes kamatok árán jut a szükséges pénzhez. A mai viszonyok a társadalomtól is méltányosságot követelnek. A szegény nép nyomorúságos helyzete rákényszeríti Nagykároly városának vezetőségét arra, hogy ezt a szociális intézményt végre-valahára megvalósítsa. »r Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap mozielőadás tartatik. Változatos műsor! TEH J£5T Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jóakarata támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. A tél nyomorultjai. Vigyáznak a grófi vagyonra. testünk lelkünk körül. Meleg ételt napok [ óta nem ettünk, tagjaim elgemberedtek a hidegtől, gyermekeim fáztak, sirtak. Elindul- dultam távoli falumból, hogy a mit a szél letördel s a mi úgyis ott rothad el az erdő tengerében, hozok egy kis kötéssel. Száraz gályák könyörgöm, csak egy darab van olyan olyan, mint a Iában — azt fejfámnak szántam . . . Az eidészt nem hatotta meg az öreg esdekléae, feljelentette a szegény béréi embert a csendörségnél, aki a biróság előtt fog /elelni szörnyű tettéért És igy megy ez nap-nap után, a Poppen- heim gróf erdeinek tízezer holdja között a megfagyással küzdők számára nincs száraz galy, amely megmentse őket az elpusztulástól. * * * Hogy pedig az olvasó közönségnek legyen fogalma’' a szegény emberek nyomorúságáról a grófok és alkalmazottaik lelket- lenségről, csak két képpel akarunk szolgálni. . * * * Ben a faluban tífuszban fekszik egy szegény asszony. Tiz éves leánya egy másik koldussal remegve lépnek be egy szentélybe az uradalmi erdőbe : pár száraz galyért, pusz-1 tuló huladékért. Nem veszik észre, hogy az utón úri kocsi áll . . . csengők nélkül — mellette a kataimas erdész, hóna alatt dup-1 lacsövü puskája. Pár száraz galy már van az ócska, tépett lepedőn, göbös köteleken. . . Egyszerre csak nagy recsegés, esörtetés, megroppannak a gályák . . . jön az erdész ! . . . Ott maradnak a kötelek, ott a pár galy . . . rohannak hanyat-homlok kifele az erdőből. Rettenetes kiálltás reszkedteti meg az erdő csendjét. „Megálljatok az anyátok istenét“ . . . ' * * * Az erdőszélből könnyes szemmel nézi a két koldus, mint hajol le az erdész, mint rázza le az összegyűjtött száraz ágakat a rongyos lepedőről, ’ mint göngyöli azokat össze szépen (jó lesz bűnjelnek) és a mint teszi fel azokat úri kocsijára . . . * * * A Poppénheim Sigfried gróf erdőrengetegeinek egyike Fény község határában terül el. Az erdőhöz járhatlan ut vezet, sár, kátyú, pocsolya, döccenő. Sehol egy arasznyi csinált ut. Minek ? A grófi jószágok úgyis birják. A szegény ember haljon meg éhen, fulladjon a sárba, ha fát akar vinni, vagy ne vásároljon. Ebben az erdőben tilos száraz gályát szedni. Inkább rothadjon el, legyen az enyészeté, de szegény ember ne jusson ingyen hozzá. Az elmúlt héten történt. Varga Imre 54 éves béréi napszámost galyszedésen találták a kerülők. A töpöTödött beteg embert bekísérték az erdészhez, aki vallatóra fogta a szegény öreget. „Egész nyáron beteg voltam instálom, nem is gondoltam, hogy a telet megérjem. A kerítéseket már eltüzeltük, egy darabka fa is, az, sem sok, annyink sem volt már És most, ha véletlenül kezébe kerülne e lap, — a grófurak szórakoztatása céljából költői formában öltöztetjük a történet végét. Este van ... Az erdész megelégedetten nyújtózik tágas, jól fütött szobájának puha fekvésén . . . Kün sivit, velőket fagyaszt a kegyetlen északi szél . . . A faluban nincs mivel betakarni egy tifuszos anyát. A lepedőt elvitte az erdész. Megdermedt tagokkal kucorog a hideg tűzhely-padkán : meleg vacsoráról, tűzről a gróf urak jótékonyságáról álmodozik, két árva gyermekével . . . Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Jutányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. Színház. Lapunk múlt heti számában ismertettük színtársulatunk bájos női tagjait, ezúttal a férfi-szereplőkről Írjuk meg őszinte véleményünket. Gáspár Jenő, közönségünk legjobban kedvelt színésze. Színészetét kiforrt egyénisége és biztos fellépése jellemzi. Kedélye, egészséges humora mindég betölti a színpadot, valahányszor megjelenik a deszkákon. Oróla Írni felesleges; csak látni kell egyszer, hogy tisztába legyünk azzal, hogy Gáspár Jenő a Neményi-társulat egyik főoszlopa. Horváth József, a társulat jellem- és apa- szinésze, akiről konstatálni kell, hogy jó szinész, kevés alakítását láthattuk eddig, de azokat elfelejteni nem lehet. Értelmes, kidolgozott alakításaiból meglátszik, hogy komoly, talentumos és ambiciózus szinész. Minél többször óhajtjuk látni a színpadon! Csáky Antal, az idei szezon legjobban favorizált színésze. Neményi úgyszólván ő reá épiti a műsort. Napról-napra vezető szerepeket játszik, bármilyen fajtájú darabról legyen szó. Nem helyeselhető, hogy Csákit, a direktor olyan darabokban is játszatja, amelyek zsánerének nem felelnek meg. Eltekintve, hogy a folytonos játszás fizikumára fárasztólag hat, mely olykor-olykor a darab menetén is meglátszik rajta, de nélkülözve lesz az a szinész, aki saját szerepkörére reflektál. Csáki kitűnő, könnyed bonvivant szerepekben, de erőltetett és színtelen, érzelgős és komoly daraboknál. Boros Emil, a társulat hősszerelmese, az a szinész, akinél minden külső eszköz is hozzájárul ahhoz, hogy predesztinálja a színpadra. Megnyerő alak, gyönyörű orgánum, kellemes megjelenés, amely imponál. Minden fellépését a készültség,’ az intelligencia és tudás jellemzik. Kár, hogy olyan darabokban is szerepelteti Neményi, amibe Boros kissé komikus. Nemcsak neki, de direktorának is érdeke az, hogy Borost a színpadon mint existáló és komoly szinészt lássuk. Ernyei Jánost különösen mint rendezőt kell dicsérni, amellett sokoldalú szinész. Rendezései elsőrendüek. Kun Dezső szalon és táncos komikus, aki az első fellépés óta benn van a közönség kegyébe. Táncai elsőrendüek. Operettekben kitűnő, de prózai daraboknál kissé vigyáznia kell a szabatosságra és az értelmes beszédre. Ha egy kissé törekszik, biztos útja van a J vidék elsőrendű színpadjaira. Pelsöczi Lászlóról nem írok sokat. Kár a magyarázatért. Hogy milyen hasznavehető I és talentumos szinész, az bizonyítja legjobban, hogy Neményi direktor — a tavaly í még kardalos Pelsőczyt — az idei szezonra tehetséges és ambiciózus szinészgárdájának : sorába avatta. ■ Legutoljára hagytam, mint a társulát legfiatalabb tagját, Stella Gidát, aki a legrokonszenvesebb színészek egyike. Fiatal, ambiciózus, tehetséges és biztos készültségü, aki a szerepkörét: a lírai szerelmest, vagy a sihe- der komikust bámulatos készültséggel tölti be. Már a múlt évi szini szezon alatt is fel- ! tűnt játékával, az idén azonban — érthetetRuhát fest és vegyileg tiszlil Haufel Sámuel = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett. Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. villany- és gőzerőre berendezett intézetében
