Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-07-20 / 29. szám

4. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 29. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. julius 20. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatrsak: Ermihályfalva : VAJDA RUDOLF és KATZ JENŐ. Értarcsa: SZŐDDSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melLklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A tanitó ur harangozik. Ebből megint nem csináltak nagy dolgot. Ha gróf Tudomisénky elköhögi magát a par­lament folyosóján a véderőreformról, Vagy dr. Azeszberger leleplezi Korányi professzort és Csemcsegi Trilla őnagysága minden má­sodnap lemondja az előadást, szerződést szeg és külföldre me^y: ez közéleti esemény. Ez fontos dolog, ez közérdek, ez valami. Pedig az alsómedresi tanitó sern kutya. (Pláne, ha a fizetésétől eltekintünk). Most ezzel a tanítóval — mint lapunk hírrovatában olvasható — nagy dolog történt. Ott olvasható szépen a hirek között. A ta­nitó ur, névszerint Gálos Antal, nem tudott megélni a fizetéséből. Mivelhogy ilyenkor Magyarországon az ember nem fizetéseme­lést kér, hanem valami mellékjövedelem után néz, jó Gálos Antal is ezután látott. Szeren­cséje volt, éppen akkor halt meg a haran­gozó és a község képviselőtestülete volt olyan jó, szerződtette helyébe a tanítót. A tanitó harangozó lett. Reggel ő csen­getett a toronyból, hogy a csordás jöhet és összeszedheti a teheneket a faluból, ő zendi- tett a korai mise elé, ő jelentette a delet, ő rángatta a harang kötelet esthajnal idején s ő figyelmeztetett az éjfélre. Napközben aztán tanított is és helyet foglalt a katedrán, szem­ben a mezítlábas gyerekekkel és elmagya­rázta nekik a helyhatározókat. Aztán tett­vett a háztartásban, fát vágott és vizet hor­dott s talán még napszámba is járt. • Szeretnék szépeket Írni a tanítókról. És anélkül, hogy a bismarki mondást idézném, Istenem, milyen drága kincsszámba kellene menni egy tanítónak egy fejlődő országban. Először is mint öntudatos embernek tud­nia kellene neki mindent. Olvasnia tudomá­nyos könyveket és kutatnia uj igazságok után. Türelmes embernek kellene lenni ésjó- szivünek, ismernie kellene az életet s jóke­déllyel tudomásul vennie, jósnak kellene len­nie, hogy belásson a kisfiúk leikébe s tudni szeretni azért, mert egykor polgárok lesznek és honfiak. Független embernek kellene len- j nie és gondatlannak, hogy csak egy gondja legyen: a növendékei s urnák kellene lennie, mint egy nagy hercegnek, hogy mindenki tisztelje és senki se akadályozza. Tanítani ... a legfelelősségteljesebb va­lami. Ehhez ember kell, szív és erély. Hogy követelhessük ezt Gálos Antaltól, az alsómed­resi tanítótól, aki egyik kezével harangoz, _ a másikkal a jövő Magyarországot neveli ? És hogy tanulhatnak az alsómedresi gyerekek, ha őket egy harangozó oktatja s az állam iránti tiszteletét egy olyan senki oktatja be- j léje, akit az állam koplalni hagy s akinek nem tud megélhetést nyújtani. Ha ezen nem kell sírni, ha ezért nem kell elkeseredni, akkor mi badar rémlátók vagyunk s ki kell zavargatni bennünket eb­ből a magyar világból. Szegény, szegény tanitó . . . Cugos cipőben, fényes kabátban és rojtos nadrágban csak harangozz tovább . . , A toronyban fészket szed az esküdtek Jóskája s odamondja a biróék Petijének : — Már megnt rosszul harangozik a ta­nitó ur. Anno Dómini 1912. Választás eredménye. Az érmelléki ref. egyházmegyének Végh József esperes elnök­lete alatt megválasztott szavazatszedő kül­döttsége f. hó 16-án bontotta fel az egyház­megye tisztikarára beadott szavazatokat. Megválasztattak 10 évre a már előzőleg meg­választott Végh József esperesen kívül gond­nokká: dr. Babos János 22 szavazattal, Do- bozy Kálmán 18 szavazatával szemben; egy­házmegyei egyházi tanácsbirákká: Bányay László 41, Fazekas Imre 39, Takács Zsig- mond 39, Szathmáry Sándor 38 és Szabó Mihály 28 szavazattal ; egyházmegyei világi tanácsbirákká: Fráter Zoltán 41, Konrád László 29, Magyary Miklós 27, Fráter István 25 és Dobozy Kálmán 22 szavazattal; egyházmegyei egyházi főjegyzővé dr. Veress István 30 szavazattal: aljegyzővé Szentki- I rályi Károly 27 szavazattal; egyházmegyei világi főjegyzővé Kovács András 37 szava­zattal és aljegyzővé Végh István 36 szava­zattal. Eljegyzés. Braun Sándor pereskedő Nyir- abonyból, eljegyezte Katz Áron ottani keres­kedő kedves és bájos leányát, Bertuskát. A Föbiró ur figyelmébe. Panaszt vettünk a polgárság köréből, hogy az érmihályfalvai gyepmester ur, rozmaringos kocsijával már este fél kilencz órakor megkezdi nemes fog­lalkozását. Anélkül, hogy a sétáló közönség, a közegészségügyi intézkedéseket s a sza­bályrendeletet citálnók, felkérjük a Főbíró urat, hogy ezen eljárást haladéktalanul tiltsa be, és a gyepmester működésének megkez­désének idejét este 10 óra utánra tűzze ki. Protekciós postabélyeg árusítás. Megbíz­ható helyről vettük a következő értesítést: több helybeli, postabélyeg elárusitásával meg­bízott kereskedő, csak olyan egyéneknek adja át a kívánt postabélyeget, ki egyéb cikkeket is vásárol nála. Ellenesetben azok kiadását megtagadja, azt állítva, hogy nincs készlete. Felkérjük a postahivatal főnökét, hogy e tárgyban a vizsgálatot elrendelni szí­veskedjék, mert tudomásunk szerint abban az időben, midőn arról volt szó, hogy mely cégek vállalják a postabélyeg elárusitását, az őrültségig menő versengés folyt érte, anélkül, hogy az egyéb áru vásárlását is kikötötték vo na. Villanyvilágítás. A villanyvilágítás — úgy látszik — nem igen halad előre. Pedig az erre vonatkozó határozatot régen jóváhagyta a vármegye. Ha ez az állapot még soká igy tart, hogy a vállalkozók még mindig nem kezdik meg az előmunkálatokat, aligha szállóigévé nem válik az a kijelentés, hogy karácsonykor villannyal világítanak. Hitközségi gyűlés. Vasárnap gyűlést tar­tottak az érmihályfalvai zsidók. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy zsidók. A legrosszabb májú zsidók. Mert csak igy történhetett az, hogy Schönfeld Mózes főrabbi részére az egyháztanács által megszavazott 300 K gyógy- költség kifizetései megtagadták. Előrebocsát­juk azt, hogy Schön féld Mózes főrabbi 18 éve áll az egyház élén és 10 gyermek atyja. Egész életét egyedül hivatásának szentelte és jóformán alig számottevő fizetéséből a gyermeknevelés költségei mellett egy fillért sem tehetett félre. S ez az ember a beteg­ség által kényszerittetve híveihez fordult azzal a kéréssel, hogy egészségemet aka­rom helyreállítani. Az ehhez szükséges összeget szavazzák meg nekem. Megáld érette az Ur! A hitközség választmánya teljesítette a tiszteletben megőszült lelkipász­tor kérését és megszavazta az összeget. A közgyűlés azonban melyen a zsidók vettek részt, akik előtt ma már a pap senki-semmi, elutasították a javaslatot. Megtörtént volna, az érmihályfalvai izraelita egyház valódi zsidójai szégyenletes viselkedése folytán az, hogy a szegény főrabbi, aki egész életét egyedül hivatásának szentelte, betegségével gyógykezelés nélkül marad, ha nem akad a gyűlésen két igazi izraelita s kezébe nem veszi az ügyet s rövid félóra alatt aláírások utján 350 koronát nem gyűjt a beteg főpap részére, aki könnyező szemekkel vette át az adományt és még másnap reggel Karlsbadba utazott. A gyűjtök Pollák Mór és Rosenfeld Ignác voltak, a megtagadók neveit legköze­lebb részletesen hozzuk. Brutális tanitó. Nyirábrányban furcsa kis komédia történt. Grosz Lajos földbirtokos fia az utcán játszadozott s nem vevén észre, nem köszönthette az arra közeledő Pleeh János gör. kath. tanítót. A tanítót nagyon bánthatta az, hogy régi tanítványa nem emel kalapot előtte és emlékeztetőként ala­posan felpofozta a kis Groszt figyelmeztet­vén, hogy a nagy Pleeh mindenkor tiszte­letteljesen, kalaplevéve üdvözlendő, még a zsidó templomban is. Grosz az ügyet az elöljáróságnak jelentette fel, aki hivatva lesz a különös kalaplevevés ügyében dönteni. Ha a tanitó a harangozó. Alsómedres köz­ségben a tanítói tiszt össze van kötve a harangozói állással. A tanítónak azonban nemcsak istentisztelet előtt kell harangoznia, hanem a babonás nép megköveteli, hogy vihar előtt is harangozzék a tanitó, nehogy a jégeső elsöpörje a termést. Legutóbb Gálos Antal, az alsómedresi uj tanitó megtagadta egy ilyen alkalomkor a harangozást, azzal, hogy ez a buta szokás amúgy sem védi meg a termést az elemi csapástól. A falu népe nem hagyta ennyiben a dolgot, hanem kaszával, kapával, doronggal felfegyverkezve a tanítói lak elé vonult. A tanitó csak úgy tudott menekülni a nép dühétől, hogy meg­ígérte, hogy mindenben eleget tesz a falu kívánságának. Ezután harongoz. Összedült ház. Érsemjénből irlrk, azok a viharok, melyek törve-zuzva országszerte óriási károkat okoztak, egyes épületek erős megrongálásával némi nyomokat itt is hagy­tak maguk után. Múlt héten csütörtökön éj­jel nagy zajra ébredtek a Nagyutca lakói. KOi€K fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala­nul a legjutányosabb árak mellett, IMEMU5CJ2W* Telefonszám 701. Gyár és főüzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom