Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-09-07 / 36. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 36. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. szept. 7. Felelős szerkesztő: SINIKÓ ALADÁR. Főmunkatrsak: Érmihályfalva: VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. f Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Reflexiók az ipartestület zászlószentelési ünnepélyéről. (S.) Az a gyönyörű ünnepély, mely dicsőségére vált volna az ország bármely vidéki emporiumának, hogy oly fényesen zajlott le, a város szellemi fensőbbségé- nek és az . ipartestület vezetőségének örök dicsőségére válik. Szomorúan megdöbbentő jelenség azonban az, hogy Érmihályfalva városa, amelyet az ünnepi bankettek szállóigéje már évtizedek óta mint Bihar vármegye gyöngyét emlegeti, mennyire magára van hagyatva minden szép és nemes iránti törekvéseiben. Mig a vármegyében alig van olyan ünnepély, jubileum vagy bármi más parádé, amelyre a jó érmihályfalvaiak disz- gárdistának, az ünnepély fényét emelni impozáns számban fel ne vonulnának, egy monstre-küldöttséget ne szerveznének, szóval amig naiv lelkesedésük egész mámorával vigadni tudnak a vigadókkal és sirni a jajveszékelőkkel, addig az ő nagy ünnepélyükön — jóllehet az ünnepély nemcsak az iparososztályé, de az egész város közönségé-é volt — magukra hagyta a vármegye, a rokontestületek, de sőt a járáshoz tartozó intelligencia és maga a vidéki iparosság is! Ha voltak egyes kivételek, az a nagy hibát csak enyhíti, de jóvá nem teszi. S mindezen keserűségek, melyek bántó és sértő diszkantképpen vegyülnek el az ünnepi csöndben, nagyon értékes tanulságok, amiket a jövőben értékesíthet a város közönsége. Megtudták azt, kik a jóbarátaik. De ha visszagondolunk az ünneplők fényes, előkelő, illusztris sokaságára, nem csekély büszkeséggel vallhatjuk be, hogy az iparosság nemcsak arra volt képes, hogy a szép ünnepélyt rendezze, hanem képes volt arra is, hogy ünnepélyének fényét és súlyát a város és vidék előkelő közönségének jelenlétével biztosítsa. Mert hisz azok az előkelő úrnők és előkelő urak, akik szivük egész szeretetével vettek részt az ünnepélyen, megmutatták azt, hogy igenis együtt éreznek a város polgárságával s osztozni akarnak az iparosság mulatságában is. Nagy kincset nyert ezzel a támogatással az iparosság, rajta áll, hogy ezt el ne veszítse. Nem szívesen re krimin álunk. De meg kell Írnunk impressziónkat. Méltán fájhat nemcsak az áldozatot hozó város polgárságának, de az ünnepélyt rendező iparosságnak is, hogy az ünnepélyen a hivatalos vármegye és a megyei sajtó távollétével tündöklőit, pedig az ipartestület szeretettel invitálta meg őket. Távolmaradt a kereskedelmi és iparkamara, a nagyváradi ipartestület, a nagyváradi iparoskörök, a székelyhídi és margittai ipartestületek kivételével, az összes megyei ipartestületek. Ilyen körülmények között hálás kö- szönetünk csak meghittebb, csak melegebb lehet azok részére, akik résztvettek az ünnepélyen és akik eljöttek, hogy az ünnepély fényét emeljék. Elsősorban az iparosság köszönetét tolmácsoljuk Fráter Lorándné úrnő, a zászióanya előtt, aki ezen szép, magasztos hivatásában rokonszenves szeretetével s minden jóindulatával tüntette ki az iparosságot. Köszönetünket fejezzük ki Dobozy Kálmán főszolgabírónak, az ünnepély diszelnökének, aki ezúttal fényes tanu- jelét adta, hogy teljesen együtt érez a város közönségével és az iparososztály tagjaival, amidőn őket azzal tüntette ki, hogy a diszelnökséget elvállalta. Köszönetünket fejezzük ki Dávidházy Kálmán urnák, aki a debreceni ipartestületet képviselte, a debreceni dalkörnek az ünnepélyen való közreműködésért, a székelyhídi és margittai ipartestületek vezetőségének és Érmihályfalva és vidéke lelkes és intelligens közönségének, akik résztvettek az ünnepélyen, hogy tanúi legyenek az iparosság szép és nemes iránti lelkesedésének, amely az ipartestület történetében bizonyára momentális határjelzőt fog képezni igen sok ideig. Küldöttség a Járásbíróság ügyében. Úgy látszik több rendbeli — különösképpen múlt heti cikkünk — végre megmozdította Érmihályfalva és vidéke vezető elemeit és megtették a legtermészetesebb lépést, mely végeredményében a járásbíróság eléréséhez vezethet. Szerdán f. hó 4-én dr. Andrássy Ernő, Benedek Zoltán, Grósz Béla, Gaszner Béla, dr. Jakab Ernő, Konrád László, dr. Klein Jenő, dr. Kepes Ármin Érmihályfalva, Fráter István gálospetri, Végh József ref. esperes érsemjéni lakosokból álló küldöttség kereste fel Dobozy Kálmán járási főszolgabírót. A küldöttség szónoka Konrád László előadta a tulajdonképeni célt, hogy a város és környék közönsége úgy határozott, hogy legtermészetesebb vezetőjét, őt kéri fel, hogy álljon élére a járásbíróság megszerzése iránti mozgalomnak, és erre felkérni jelent meg most ez a küldöttség. Dobozy Kálmán járási főszolgabíró, lekötelező szívességgel fogadván a küldötteket a legnagyobb készséggel hajlandónak nyilatkozott támogatni, vezetni a közönséget fontos célja elérése felé. Ezután bizonyos célirányos lépések megbeszélése következett, mely után a küldöttség teljes megnyugvással távozott, hogy a főszolgabíróban, kinek készsége és szeretetreméltősága mindenkit lekötelezett, igen odaadó vezetőt sikerült megnyerni. Mi a történtek száraz registrálása után, örömünknek adunk kifejezést, hogy végre az egyedül helyes és legtermészetesebb útra lépett Érmihályfalva közönsége, amely hogy sikerre vezessen, szívből kívánjuk. Eljegyzés. Weisz Sámuel szatmári kereskedő eljegyezte Érmihályfalváról özv. Perl- mann Lipótné kedves és bájos leányát, Sárikát. Népgyülés. A Bihardiószegen rendezendő népgyülést a függetlenségi párt vezetősége f. hó 15-ikén Szókelyhidon fogja — Fráter Loránd, a kerület képviselője részvételével — megtartani. Vizsgálat a Stubenberg-féle ügyben. Lapunk múlt heti számában a grófi mészárszék ügyében irt cikkünk alapján megindult a vizsgálat és az uradalom intézője kijelentette, hogy az önhibájukon kívül a törvények nem ismeréséből származó kihágásért a teljes felelősséget elvállalja és a községet illető fogyasztási adók megfizetésére magát kötelezi. Az ügyre még visszatérünk. Nyilvános elszámolás. Az Érmihályfalván a múlt évben igen kedvező körülmények között alakult kereskedelmi kör teljesen megszűnt. A m. kir. belügyminiszter ugyanis a kör felterjesztett alapszabályain módosításokat rendelt el és az alapszabályokat visszaküldte az elnökségnek. Időközben azonban az elnökség tagjai nagyszámban eltávoztak a városból s igy a kör tagjai kimondották annak felosztását. — A kör vagyonáról az elnökség az alábbi számadást, adta ki: Be-1 vételek: Adományokból befolyt 374.60. Pártoló tagsági dijakból 4.—. Beiratási dijakból 112.—. Rendes tagsági dijakból 386.—. Játék- pénzekből 130.81. Összes bevétel 1007.41 K. — Kiadások : Berendezési tárgyakért 486.35. Berendezési tárgyak árverési értékesítéséből befolyt 279.56 — 206.79. Világítás, takarítás; tekeasztaljavitás, kártyákért és apró vegyes kiadások 273.40. Irodaszerekért 35.22. Ház► ► ► ► Isholahőnyveb az összes vidéki ^ és debreczeni is- ^ kólák részére kaphatók A CSÁTHY FERENC könyv- papír- és zenemű-kereskedésében DEBRECENBEN, m ◄ Alapittatott 1805. évben. Piac-utca 8. Kereskedelmi akadémia épületében. Telefon interurban 296.
