Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-12-14 / 50. szám
6-ik oldal. KÖZßRDEK december 14. 50-ifc szám. Ruhát fest és vegyileg tisztit Haufel Sámuel s Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett. villany- és gőzerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. és közlekedés igen nagy. Az utóbb említett utca háztulajdonosai ezelőtt 3 évvel a Nemes Városi Tanácstól „nem“ köves, csak törmelékkel javított utat és a járhatatlan kőgyalogjárdának a „kijavítását“ kérelmezték és ezideig még azl sem kapták meg. Szerény és jogos kérelmünk szerintünk azért nem teljesítetett, mert magát nagy költséggel városi képviselőül megválasztott városatya a Polgármester urat sem meginterpellálni, sem felkérni nem tudja. A tek. Szerkesztő urnák, mint a közügyek bátor védelmezőjének őszinte tisztelője : 26 Nyárfa- és Magtár ideái adófizető polgár. Tilos a kivándorlás. A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyet a hivatalos lap is közölt. A rendeletben a miniszter megtiltja, hogy a védkötelesek kivándoroljanak és megparancsolja a hatóságoknak, hogy a fegyveres erő kötelékébe tartozóknak ne adjanak útlevelet, sőt azoktól is vonják vissza, akik már kaptak útlevelet. Hagykárolyi Közgazdasági Bank '■ Részvénytársaság : ijm ajánl legelőnyösebb feltételek mellett: elsőrendű és finomított nyers szeszt, pálinkát és gyümölcs- pálinkákat nagy és kis meny- — nyiségben. EEEEEE Szabad raktár a vasúti állomás mellett a Nagykároly-börvelyi törvh. ut mentén. Nagykárolyi Közgazdasági Bank Részvénytársaság Áruosztálya. Színházi műsor. Dec. 15-én, vasárnap: „Limonádé ezredes“. Dec. 16-án, hétfőn: „Györgyike drága gyerpaek“. Páratlan bérlet. Dec. 17-én, kedden : „Ábrahám a menyországban“. Páros bérlet. Dec. 18-án, szerdán: „Asszonyfaló“. Páratlan bérlet. Dec. 19-én, csütörtökön: „Kém“. Páros bérlet. Dec. 20-án, pénteken: „Ártatlan Zsuzsi“. Páratlan bérlet. Dec. 21-én, szombaton: „Eva“. Páros bérlet. Dec. 22-én, vasárnap este: „Éva“. Bérlet szünet. Neményi társulatának bemutató előadása. Limonádé ezredes. „Limonádé ezredes“. így nevezik a tisztek az ezredesüket, aki már évek óta nem ivott szeszes italt. Limonádé ezredes szigorú katona. Olyan, mint amilyeneket már van szerencsénk az operettek és vígjátékokból ismerni. Csupa erély és harci kedv, akinek a Dienstreglama az imádságoskönyve s aki ennek megfelelően úgy káromkodik, mint egy közhuszár. Mégis: a tisztek nagyon szeretik Limonádé ezredest, nem is annyira a fenti tulajdonságáért, mint a leányáért, Lenkéért. A kisasszonyba szerelmes Gravenstädt herceg, akit a leány viszont szeret. A tisztek, a fiatal, forróvérű hadnagyocskák egy napon a herceg lakásán mulatnak, amikor betoppan az ezredes. Limonádé ezredes előbb összeszidja a mulatókat, aztán lassan-lassan eltűnnek a szigorú ráncok a homlokáról s mint azt a darab érdeke megkívánja, Limonádé ezredes berúg. Ezt az alkalmat persze ügyesen ki is használják a tisztek : az ezredes becsületszavára odaígéri a leánya kezét Gravenstädtnek. A mulatozásnak és az Ígéretnek csak egy tanúja volt: Aportági házasságközvetitó, aki I egy másik szobából figyelte a dolgokat. Az ezredes másnap a lakására invintálja a tiszteket. Ugyanis : nem tudja kinek Ígérte a leányát. A herceg azonban nem meri bevallani a kemény katonának, hogy ő a vőlegény, mert fél, hogy az ezredes megbünteti mindnyájukat. Erre való azonban Aportági házasságközvetitő, aki mikor a bonyodalom a tetőfokra hágóit, megjelenik és kéri a hercegtől a házasságközvetitésért előre kialkudott összeget. Aportági különben az özvegyen maradt Limonádé ezredest is megházasitja és igy tőié is — keres. Ilyenformán a darab végén a herceg már az anyjától kéri meg a leánya kezét, aki a hadnagyot katona nyelven — örökké tartó fogságra Ítéli. Ezt a tanulságos történetet egy csomó kedves és jókedvű epizód-alak tesz még mulatságosabbá. Cigányleány meséje. Elhagyott gyermek. Rendkívül érdekes ügyben teljesít nyomozást a nagyecsedi csendőrség. Danó Gyula ,merki cigány a napokban beállít Orosz Árpád vállaji körjegyzőhöz és előadta, hogy pár nappal ezelőtt hazaérkezett Debrecenben lakó leánytestvére, egy-kót hetes csecsemővel karján. A gyermekről azt állította, hogy egy debreceni urinő adta neki, hogy helyezze el valahol és majd tartás dijjat fog fizetni érette. Danónak, a ifinek felesége éppen anyai örömöknek nézett elibe, nem volt ugyan ínyére a dolog, de a kilátásba helyezett tartásdij megnyugtatta s igy úgy nővére, mint az úri kelengyébe öltöztetett gyermek házánál othonra leltek. Alig tartózkodott azonban nővére pár napig othon, egy délután kiment a lakásról, hogy a faluban valamit vásárol s azóta nyoma veszett, de a gyermeket bátyja nyakán hagyta. A titokzatos esetről Orosz körjegyző azonnal értesítette a csendőrséget, a mely lá- zassan nyomozza elsősorban is a cigányleányt, hogy annak kihalgatásával kiderítse, igaz-e az elhagyott gyermek meséje s nem e terheli valami bűn a Danóék lelkiismeretét ? A takarékpénztári betétek és a háború. A háború nemcsak a csatatéren pusztít, de a közgazdasági élet forgalmában is. Már a háborútól való félelem okozta azt, hogy a betevők megrohanják takarékpénztárainkat s nagymennyiségű betét visszafizetését követelik. A nép széles rétegeiben az a téves felfogás vált úrrá, hogy háború esetén a betétek az ellenség prédájává válhatnak. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a takarék- betétek háború esetén sincsenek veszélyeztetve, sőt a hágai konvenció értelmében még a győztes ellenfélnek sem áll jogában kezét a nép takarékbetéteire rátenni. Leleplezett bűnszövetkezet. Régi lopások tetteseit fedezte fel az érendrédi csendőrség. A nyár folyamán ugyanis több lopás történt Részegén, a melynek tetteseit a csendőrsóg a legszorgósabb kutatás dacára sem tudta kideríteni. Most végre lépre kerültek a jóma- daralf. Sajtos Györgv, Virág Demeter és Donka József személyében, akik Virág Lászlónál és Kovács Józsefnél betöréseket, -Sándor Salamon és Szilvasán Juliánná kárára nagyobb lopásokat követtek el. Az orgazdák is megkerültek Virág János és Virág György személyében és a csendőrség az egész társaság «lien megtette a feljelentést a szatmári kir. ügyészséghez. Angyalos forintok. A nyomorúságnak ékes bizonyságát adja az is, hogy a ládafiából előkerülnek a régi angyalos forintok, amelyok 1869. évben kerültek forgalomba. Mintegy 10—15 év óta angyalos forintokat nem igen lehetett látni. Akinek volt belőle eltette emlékül. Kulcstartót, melltüt készíttetett az, akinek sok volt az angyalos forintja. Pár év előtt ilyen pénzért, melynek 2 korona az értéke 2 korona 40—50 fillért is adtak, ma ismét annyi van belőle forgalomban, hogy átlag minden 20 régi forintos között akad egy-kettő. Elképzeihe ő, hogy milyen kétségbeejtő ott a nyomor, ahol 3—4 évtizeden át őrzött kedves emlék az angyalos forint újra előkerül s gurul a kenyeres, vagy fűszeres boltba, onnét tovább, tovább. Kölcsönkönyvtár megnyitása. Csókás Lászlónál a legújabb müvek és tanulók számára hasznos olvasmányok csekély díjért kölcsön kaphatók. Rablótámadás Szaniszlón. Pénzt vagy életet! Póruljárt haramiák. Weisz Ferenc szaniszlói lakosnál kedden esküvőt tartottak. Az esküvőn részt vett a falu egész zsidósága. Katz Bertalan mészáros is ott volt családjával és egy rokonával dr. Darnai Menyhért fővárosi orvossal. Este nyolc órakor Katznénak haza kellett mennie. Megkérte Darnait, hogy kisérje haza, amit ő készséggel meg is tett s visszakészült menni a mulatságba. Alig tett Katz lakásáról pár lépést az utcára, három ember ugrott elébe, akik előbb neve után kérdezősködtek, majd kést rántva elő, pénzt követeteltek tőle. Darnai, akit eközben ütlegelni kezdtek, nem vesztette el hidegvérét s kijelentette, hogy átadja összes pénzét, csak bocsássák el. A lámadók elbocsájtották, mire Darnai belenyúlt zsebébe s pénztárca helyett revolvert rántott elő, amelylyel támadóira lőtt és ezek közül egyiket súlyosan, a másik kettőt köny- nyebben megsebesítette. A lövésre a támadók elfutottak. Időközben a csendőrség is értesült a rablótámadásról, amely a tetteseket Bulgár Demeter, legolcsóbban beszerezhetők ngelnél Szatmár, Deák-tér 9. szám. szesz szabad magán raktára, rum-, likőr- ás gyüffiölcspálmka— ____ r ----------------------
