Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-17 / 33. szám
aug. 17. 33-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. o m MÁSNAP t ! 99 LUNA“ VIZET IGYATOK. íp A „LUNA“ kénes ásványvíz nagykárolyi fölerakata SCHNELL IMRE czégnél van. * kedve ahhoz, hogy végrendelkezzék, mielőtt elutazik. Biztonsághan szeretné magát érezni útközben s erre a biztonságra épp úgy joga van az utón, mint a városban vagy faluban. De nemcsak az életét, hanem a vagyonát is biztonságban szeretné tudni. Mert az államvasutak végre is az ország vagyonát képezik s az ország vagyona mégsem arra való, hogy egy dilettáns játékszeréül szolgáljon. Beöthy László ur szakértelmére még egy gyermekvasutat se lehet jó lélekkel rábizni. Hát még egy akkora gépezetet, amilyen az államvasutak. Lelkiösmeretes ember sohasem vállalkozik olyanra, amihez nem ért, de nem is bizalkodik abban, hogy az úristen megsegíti azokat, akiknek hivatalt ad. Ügy látszik, Beöthy Lászlónak nagyon edzett a lel- kiösmerete, ha vállálni tudja mindazt, ami minisztersége alatt a vasúti forgalomban történt. De hát a Tisza-gárda mindent vállal, mindent, még pedig csupa — lelkiösmeretesség- höl. Ok mindig a lelkiösmeretük szavával okolják meg cselekedetüket, s ha az kevés a közönségnek, külföldi példákkal bizonyítják, hogy nálunk is csak az történik, ami külföldön. Szinte halljuk, amint Beöthy ur Angolországra hivatkozik. Angliában is vannak és voltak vasúti balesetek. Így érvelt Tisza az alkotmánycsiny mellett, miért ne érvelhetne tehát ugyanígy Beöthy a vasúti halesetek mellett. Igaza van : Angliában is vannak balesetek. De Angliának megvan az a vigasza és kárpótlása, hogy neki nem Beöthy László a kereskedelmi minisztere. Polgári Olvasókör ~~ étterme Nagykároly, ~ » Tulajdonos KUPFER FERENC. Kitűnő magyar konyha! ízléses italok! Minden d. e. nagy választék villásreggeliben! Elsőrendű Király-sör! Abonoma! Pontos kiszolgálás! Jutányos árak! Társasebédek, vacsorák és lakodalmak rendezését legjutányosabb áron vállalja el: >••1 Meg mindig hallgatás! Igazán érthetetlen az a hallgatás, amelyet Debreczeni István polgármester a pénzügyigazgatóság ügyében tanúsít. Ahelyett, hogy a folyó évi március hó 12-én tartott értekezlet és az ezt követőleg tartott közgyűlés utasításainak megfelelően jelentést tenne a pénzügyigazgatóság sorsáról, siri hallgatásba merül s egyáltalán érdemesnek sem tartja a képviselőtestületet tájékoztatni az ügy állása felől. Ehelyett egy pár bizalmas emberével közli [ az ö titkos gondolatait s tanácskozik nem a felelt, hogy miként lehetne a pénzügyigazgatósági épület kérdését megoldani, — de afelől, hogy a villanyvilágításhoz egy állást kell creálni, búsás fizetéssel, amely állásra bizonyára már meg is van az ő kiválasztott jelöltje. A pénzügyigazgatóságot illetőleg — valószínűleg kikerülni akarván az ebből eredő jogos szemrehányásokat — a vele bizalmas barátságban álló sajtóban nyugdíjazását em- legetteti, majd visszavonja, holott igen jól tudja azt, hogy ezzel már úgysem segíthetne a kizárólag az ő indolenciája folytán kátyúba jutott pénzügyigazgatóság kérdésén. Igen helyesen jegyzi meg erre nézve a Szatmárvármegye laptársunk vasárnapi számában a következőket: „Azt már hónapok óta tudjuk, hogy a Pénzügyigazgatóság — marad Azt azonban még csak nem is sejtjük, hogy épül fel az a helyiség, amely a miniszteri döntésnek feltétele. A nagykárolyi ősi szokás szerint várjuk a — sült galambot. A sültgalamb helyett azonban egy hir kelt szárnyra, mely a pénzügyigazgatóság sorsával is kapcsolatos. Azt mondják, a polgármester nyugdíjba készül! E hirt kétkedve fogadjuk. Furcsa katona volna az, aki helyét éppen a harc tlizében hagyná el. Különösen annak a katonának nem szabad elmenekülni a harcból, aki a háborút okos intézkedéssel elkerülhette volna. A futás most szégyen is volna, de amellett a városra most már nem volna hasznos.“ Ami bennünket illet, osztjuk ugyan laptársunk véleményét, de egyben nem, amelyben a polgármester nyugdíjaztatását már későnek jelzi. Sőt ellenkezőleg, mi éppen elérkezettnek tartjuk az időt arra, hogy Debreczeni István polgármester jól megérdemelt nyugdíjba vonuljon. De kell is, hogy ezt megtegye és szükséges a város jól felfogott érdekében. Kell azért, mert polgármesterünk már idős ember, akit a folytonos munka annyira kimerített, hogy pihenőre van szüksége. Bebizonyította ezt azzal is, hogy most, amidőn a pénzügyigazgatóság kérdését dűlőre kellett volna vinnie, a munka helyett a pihenést választotta és elvonult a bikszádi erdők árnyékos fái alá. Szükséges a város jól felfogott érdekében azért, mert ha ezidő szerint a vészfellegek el is vonultak a város egéről, az ellenség folytonosan leskelődik, akinek támadásai visszaverésére erélyes s nem gyönge kezekre van szükség. A törvényszék ügye is újra aktuális. Itt is oly emberre van szükség, aki mindent elkövessen arra nézve, hogy a város ezen teljesen jogos kívánsága teljesüljön. Olyan emberre van szüksége a városnak, aki ne resteljen kopogtatni a hatalma- sok ajtaján — a polgárság érclekében; olyan emberre van szükség, aki félretéve a politikát, egyedül a város polgárságának jólétét és előhaladását tartja szem előtt. Olyan emberre van szüksége a városnak, aki respektálja a képviselőtestületet s aki belássa azt, hogy a város ügyeit nem titokban egy pár emberrel kell intézni, de joga van abba beleszólani annak a polgárságnak is, aki verejtékes munkával szerzett filléreiből viseli a város ijesztő módon szaporodó terheit. M—y. Uj kölcsönzsákok kaphatók: Weisz Lajos nagykereskedőnél Nagykároly, Széchenyi-u. Weinberger Ilonka Tíagykároly Jakabovits Anclor Beregszász jegyesek. (TTlinden külön értesítés helyett). HÍREK, Pénzügyigazgatóság ügye. Lapunk jelen számában egyik főmunkatársunk külön cikkben foglalkozik a pénzügy- igazgatóság ügyével. A kérdést ott részletesen tárgyaljuk, e helyen csak reá akarunk mutatni egyik helybeli lapnak a közönség megtévesztését célzó azon szenzációs alakban leadott hirére, a melyben azt állítja, hogy a pénzügyigazgatóság ügyében a döntés csak a héten történt volna. Hogy a hir csakis a polgár- mester iránti felháborodás csillapítására gyártődott, felesleges mondanunk, de lelketlenségnek tartjuk igy visszaélni a közönség jóhiszeműségével akkor, amidőn a sorok Írója is megvan győződve a hir valótlanságáról. A pénzügyigazga- tóság sorsa már június előtt el lett döntve, ezt bizonyítja, hogy a Kovács-féle épületet Plachy Gyula pénzügyigazgató junius hó 1-től bérelte ki szerződés szerint a pénzügy- igazgagtóság céljaira. Az sem való hogy a döntés részleteiisme rettenek volnának, ismertettük azokat már mi is több alkalommal még pedig közvetlenül az ügy elintézésénél eljárt dr. Falussy Árpád ur elbeszélése és gróf Kcirolyi Mihály ur őnagy méltóság a levélbeli felhatalmazása folytán. Hogy mi a célja az újabb porhintésnek a közönség szemébe, még nem tudjuk, de tiltakozunk a polgárság — nézetünk szerinti — rosszhiszemű félrevezetése ellen. Ne dobja ki pénzét házaló ügynököknek hanem forduljon Huszthy Zoltán közismert fényképészetéhez Nagykároly, Kossuth-u. 5., ahol biztosan természetim, gyönyörű kivitelű képet kap! ::
