Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-08-10 / 32. szám
4. évfolyam. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatrsak : Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOEOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Melléklet a „Közérdekéhez. 32. szám.________Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. aug. 10. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhitlon minden szombaton délután, a „Közérdek“ mell klete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36, szám Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Közbiztonságunk. A külföld köztudatában a mi országunk még mindig úgy ismeretes, hogy a városok, falvak utcáin éjjel-nappal villogó gatyás betyárok száguldanak keresztül-kasul, félig vad paripákon. Fokossal kezükben a vad tűzzel szemeikben. Embert, állatot a természet e vad gyermekei nem kiméinek s a pusztabiró az egyetlen, aki még valamiképpen el tud bánni velük. De azért az utazó kereskedő élete s vagyona nincsen biztonságban s jaj annak, aki a magyar Alföld pusztaságaira téved, hogy annak természeti szépségeiben gyönyörködjék, avagy Tátra sivatagjaiban óhajtja szemeit felüditeni, mert ott meg a haramiák kapják le tiz körméről s még jó, ha csak vagyonával fizeti meg azt a barátságot, hogy Magyarország Istenáldotta szépségeit akarta megszemlélni. így vélekedett eddig mirólunk a külföld s még ma is, nem egy előkelő külföldi lapban olvashatunk olyan tudósításokat szép Magyarországról, hogy az embernek szeme- szája eláll a bámulattól s azt hiszi, hogy a félvad indiánusok földjén, avagy az amerikai prairiék szabad fiainak területén fekszik az. az ország, melynek címerében négy | folyót s három bércet rajzolt a festői fantázia. Eddig csak a külföldi lapokbanjolvashat- : tunk ilyen hihetetlen históriákat a magyar közbiztonságról, de ime legújabban a magyar 1 sajtó is megismertet olyan rendőrségi túlkapásokkal, olyan hihetetlen közbiztonsági viszonyokkal, amelyek azután gondolkozóba kell, hogy ejtsen minden egyes magyar embert. A magyar lapok csak nem fognak olyan rémhistóriákat költeni a magyar rendőrségről, aminőket a legutóhbi hét napi hir | rovatában olvashattunk?! Az ilyesmi, ha nem történt volna meg, csak nem marad cáfolatlanul ? 1 Nagyváradon egy urileányt a rendőr este nyolc órakor előállit s az inspekciós tisztvi- | selő, — horribile dictu — jog végzettséggel biró fogalmazó, ahelyett, hogy megkérdezné a leánytól s az előállítást eszközlő rendőri közegtől, hogy tulajdonképpen miért is történt az előállítás, ehelyett olyan kérdéseket intéz a holtrarémült urileányhoz, amelyeket rendőrségi razziákon az utcai lányokhoz, szoktak intézni. De ezzel még nem elégszik meg az igen tisztelt rendőrfogalmazó, hanem kiderülvén a tényállás, a leány hozzátartozói nagy nehezen a leányhoz férkőzvén, kimagyarázzák a zöld rendőrfogalmazónak, hogy rettenetes tévedés áldozata a leány. Mit sem ér. A rendőrtisztviselő letartóztatja az ártatlan leányt, orvosi vizsgálatnak akarja alávetni s csak nagy nehezen sikerült az eszét vesztett boldogtalan apának kiszabadítani bestiális karmaiból. A másik eset a fővárosi rendőrséggel esett meg. A májusi forradalom eseményeiből kifolyólag a mai napig gyilkosság vádja alatt fogva tartott két ártatlan embert s most kisült, hogy a gyilkosságot egy polgári rendőr követte el véletlenül (!) Ha ilyen esetek rendőrségeinknél előfordulhatnak, csudálkozhatunk, ha azután a külföldi sajtó kiszínezve, megnagyobbítva úgy adja azt be olvasóközönségének, a hogy az a mi ellenségeinknek tetszetős ! S csudálkozhatunk azon, ha ilyenek történtekor, a külföld véleménye a mi közbiztonsági állapotainkról egy cseppet sem változik, továbbra is azt tartja rólunk, hogy még a legnépesebb, legkulturáltabb városainkban az utcákon csak úgy nyargalásznak a csikósok, kanászok s betyárok ?! Személyi hir. Dr. Konrád Ernő békésgyulai kir. ügyész kedves családjával, szülei látogatása végett, pár hétre Érmihályfalvára érkezett. Zászlószentelési ünnepély. Az érmihályfal- vai ipartestület fennállásának negyedszázados évfordulója emlékére 1912. aug. 25-én rendezendő zászlószentelési ünnepségének sorrendje : 1912. aug. 24-én este a vidéki vendégek fogadtatása a vasúti állomásnál. Aug. 25-én reggel 6 órakor taracklövések jelzik az ünnepély kezdetét. Reggel 6 órakor a reggeli vonattal jövő vendégek fogadtatása. Reggel 8 órakor díszközgyűlés az ipartestületi ház nagytermében. Szózat. Énekli a Debreceni Iparos Dalkör. A díszközgyűlést megnyitja : Csiri Sándor ipt. elnök. Ünnepi beszéd, tartja: Dobozy Kálmán r. b. díszeinek. Az Érmihályfalvai Iparosság Története. Előadja : Timkó István ip. test. jegyző. Alkalmi beszéd. Tartja: Dávidházy Kálmán a debreceni ipt. elnöke. Himnusz. Énekli a Debreceni Iparos Dalkör. 9 órakor küldöttség megy a zászlóanyáért, a zászlóanya fogadtatása az ip. test. elnök által. V4IO órakor felvonulás zászlószentelésre a róm. kath. templomba. 10 órakor az ev. ref. templomban felavató beszédet tart nt. Szathmáry Sándor ev. ref. lelkész. 11 órakor visszatérés az ipt. helyiségébe, ahol a zászlóanya átadja a zászlót a testület elnökének. Délután: ^3 órakor gyülekezés az ipartestület helyiségében. 3 órakor : Szabadságdal. Énekli az Iparos Dalkör. Alkalmi beszéd tartása után kezdetét veszi a zászlószegek beverése a megállapított sorrendben. Este 7 órakor Debreceni Iparos Dalkör hangversenye. Műsor : Budensz Aladár karnagy vezetése mellett: Nyitány. Előadja : a zenekar. „Szól a zene szomorúan“ Szentgály Gyulától. Énekli: a Dalegylet. Komoly szavalat. Előadja; Borsv István tanárjelölt. Bariton szóló. Énekli: Hoffman Lajos. „Fehér az én rózsám háza“, Lányi Ernőtől. Énekli: a Dalegylet. Tánc és ének. Előadja zenekisérettel Ormós Jolánka (6 éves kis leány.) Kupié. Énekli: Kilián Éerenc. „Édes hazám“, Lányi Ernőtől. Előadja: a Dalegylet. Yig monológ. Előadja: Singer Ignátz. „A merre én járok“, Angyal Ar- mandtól. Énekli : a Dalegylet. Este 8 órakor társasvacsora a zászlóanya tiszteletére. 9 órakor táncmulatság az e célra készült díszsátorban. A zenét Krizsán < György jóhirii nagykárolyi zenekara szolgáltatja. Társasvacsora személyenkint 2 kor. 40 fill. Az egész ünnepségre szóló személyjegy 1 kor. 50 fill. Családjegy 4 kor. Kéretnek a társasvacsorán részt venni szándékozó igen tisztelt hölgyek és urak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb aug. 18-ig az ipartestület elnökénél bejelenteni szíveskedjenek, hogy a vendéglős kellőképpen készülhessen. Ä meghívó kívánatra előmutatandó. Vadászat. Wilhelm Emil, az Osztrák- Magyar Bank debreceni főnöke és Yerzár Lajos, a „Debreceni Első Takarékpénztár“ igazgatója tiszteletére jól sikerült vadkacsa- : vadászatot rendezett Kiss Gyula földbirtokos ottományi birtokán. A vadászat, a melyen részt vett a járás intelligentiája, kitűnő kedélyhangulat mellett folyt le és azon 44 darab különféle szárnyas vad került terítékre. Vadászat után Kiss Gyula szőlőjében pompás uzsonna volt, mely alatt lelkesen ünnepelték a kedves vendégeket, akik az éjjeli vonattal utaztak haza Debrecenbe. Cáfolat. Landauer Jakab ur személyesen jelent meg szerkesztőségünkben s megcáfolja lapunk 30-ik számában megjelent „Vettük az alábbi levelet“ cim alatt foglaltakat. Kijelenti, hogy a levelet valószínűleg felesége küldte be, aki féltékenységében ily utón akarja őt kompromittálni. Elkobzott sétapálca. Érmihályfalva egyik Don Jüanja valószínű abbeli félelmében, hogy kalandjai miatt a felszarvazott, férjekkel leszámolása akart, egy szép gyönyörű séta- 1 pálcát vett 72 koronáért, A pálcában tőr és revolver volt elrejtve. A biharmegyei fegyvertartási szabályrendelet órlelmóben a sótapálcát mint fegyver be, kellett jelenteni a szolgabirói hivatalhoz, arra fegyvertartási engedélyt kellett kérnie. A szolgabirói hiv- vatal az engedély kiadását megtagadta, minek folytán a csendőrség elkobozta Don Jüannak sétapálcáját. Az ügy felebbezós alatt van. Szerencsétlenség. Vajda Sándor napszámos, aki Kiss Sándor háza építkezésénél volt alkalmazva, saját vigyázatlansága folytán beleeset egy forró mésszel telt gödörbe. Vajda súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenség ügyében a hatóság megindította a vizsgálatot. Postaigazgatóság figyelmébe. Az utóbbi időben igen gyakran előfordul az az eset, hogy telefonbeszélgetés közben a központ kikapcsolást eszközül s azon a címen, hogy inter- urban bevezetést kell kapcsolnia, beszünteti az előfizetők közötti összeköttetést. Még gyakrabban fordul elő vonalzavar, amelynek folyamánya az, hogy sokszor két nap sem lehet Nagyváraddal összeköttetést kapni. Arra kérjük a postaigazgatóságot, hogy tekintettel arra, hogy évi 144 kor. telefon- használati dijat fizetünk, szíveskedjék intézkedni az iránt, hogy a beszélgetés ne zavartassák meg, de másfelől az iránt is intézkedést kérünk, hogy a Nagyváraddal való összeköttetésnél a vonalzavar lehetőleg a minimális időtartamra redukáltassék. Több telefonelőfizető. koncz fest és vegyile tisztit mindennemű ruhát kifogástalanul a legjután) abb árak mellett, ]IEBRE€£1I« Telefonszám 701. Gyár és főüzlet: Arany Ján< utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
