Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-08-03 / 31. szám
aug. 3. 31-ik szám. ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Mérgezés gyufával. A múlt hó 17-én Ér- körtvélyesen Havasi Mari gyufamérget tett pálinkába és azt megitatta Pálfi Ágnessel, ki még aznap meghalt. Tettének oka bosszú. A csend őrség a méregkeverőt letartóztatta. Pannonia-szálloda Érmihályfalva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kóser konyna. Pontos kiszolgálás. Mérsékelt árak. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya eremet“ használják. Székelyhid. A kassai dómban. Elmerengve álltam Kassa városának Művészi szépségű ősi templomában, De lelkem nem talált nyugvást, vigasztalást Az idegen nyelvű énekben, imában. Óh! ha ott is a mi szép magyar nyelvünkön Hallhatná imánkat a hatalmas Isten: Lelkének nyugalmát inkább meglelhetné A magyar nép itten. Volt korszak, amidőn szabadabb gondolat Szállott föl az Úrhoz a kassai dómban, A hős Rákóciak vészes idejében Több volt itt az igaz Istent kérő szóban. Hiszem, jő egykoron tisztultabb korszellem, Amely majd széttöri a lélek bilincsét S a kassai dómban vigaszt a lelkekre Magyar ima hint szét. H. Kovács Zoltán. Közraktárak. Most, hogy az ország legnagyobb részében a gabona már — mondhatnék — le van aratva s a szérüskertekben fekszenek az aranyos buzakeresztek asztagokba rakva, most aktuális ismét ez a közgazdasági kérdés, mely már évtizedek óta kisért gazdasági életünkben. Egész Magyarországon egyetlen közraktár működik s ez is az ország fővárosában Budapesten. Ha a gazda gabonáját ide szállítja, úgy azt ott elraktározhatja s a berak- táfozott gabonára pónzelőleget vehet fel. De mig a gazda gabonáját felszállója, horribilis kiadásokba veri bele magát, különösen az ország fővárosától messzebbre eső vidékeken, úgy, hogy ezen egyetlen közraktár-intézményünket a legtöbb magyar gazda igénybe sem veheti. Mi a következménye azután annak, hogy nagyobb vidéki központjaink nem rendelkeznek hasonló közraktári intézményekkel ?! A gazda, ha pénzre van szüksége, — s ugyan melyik gazdaembernek nincs fogytán már ilyentájt a készpénze? — kénytelen kelletlen ott a helyszínén a learatás után, vagy még a lábán levő gabonát eladni s igy nincs módjában várni addig, mig a búzájának, rozsának, zabjának stb. terményeinek magasabb árát jegyzik a tőzsdéken. Sok, igen sok kárt szenved ezáltal a gazdaember, de kényszerű helyzetében nem tud ez állapotokon segíteni. Pedig milyen könnyű volna községi közraktárakat felállítani! Ezek a községi közraktárak azután majd megtalálnák a kapcsolatot a budapesti nagy közraktárral, mely mintegy központjukat képezné. Ezen községi közraktárak azután, melyeket egyelőre csakis a nagyobb s központokon fekvő vidéki városokban kellene létesíteni, beraktároznák a gazdák gabonaterméseit s arra előnyös feltételek mellett kölcsönt folyósítanának, úgy, hogy annak pillanatnyi — rendesen a föld- mivelő munkálatokkal összefüggő — pénzbeli szükségletét ki tudná elégíteni. Azok a vidéki nagyvárosok, melyeknek elsősorban volna ilyen közraktárra szükségük, elég vagyonosok ahhoz, vagy pedig eléggé hitelképesek arra, hogy az ilyen intézményt akár saját számlájukra is megalkossák, mert ezek a közraktárak, amellett, hogy közhasznú intézmények lennének, egyben anyagilag is jól jövedelmező vállalatát alkotnák az illető városoknak. A létesítők tehát jó üzlethez jutnak, a gazdaembert kisegítenék bajából, úgy, hogy az megtudná várni azt az előnyös időpontot, amikor a gabonájának magasabb ára van s igy mindkét fél jó üzletet kötve egymás kezére dolgoznának, hogy a haszon otthon maradjon. A községi közraktárak terve nem uj. Nem is mi találtuk fel, sőt még az idea felvetésének elsőségét sem arrogáljuk magunknak. Az idő, amikor a gazdaember raktára telve gabonával, ő maga meg gondok között sínylődik, nem . lévén kellő készpénze, ad aktualitást azonban ismételten ennek a kérdésnek s igy megpendítettük ismételten ezt az ideát. Hátha akad egy, egyetlen egy olyan vidéki város, mely megpróbálkozva ez idea megvalósításával, a budapesti közraktárak égisze alatt, avagy saját kezelésben próbálkozik segítségére lenni a földmivelő magyarnak, egyben magának is nagy jövedelmet hajtó vállalatot szerezve. S ha sikerül csak egy magyar várost is ez életrevaló eszme megvalósítására vezérelnünk, akkor mi már busásan meg leszünk jutalmazva fáradozásunkért. Szabadságon. Schwarcz Frigyes kir. járási állatorvos megrendült egészsége helyreállítása céljából ideiglenesen szabadságoltatott. Helyettesítésével Ferencz István érmihályfalvai állatorvos lett megbízva. Építik a járásbíróságot. A székelyhídi járásbíróság ügye végre-valahára hosszas vajúdás után közeledik a befejezés felé. Az építkezés kiadására az árlejtést augusztus hó 3-ára tűzték ki s szeptember elején az építkezéshez hozzá fognak, úgy hogy az épületnek a folyó évben tető alá kell jutni. Elkészült a palagyár. A „Biharvármegyei Első Asbeszt Müpalagyár* építkezése teljes befejezést nyert. A gépek szállítása már folyamatban van s igy a gyár működését már szeptember elején megkezdi. Járvány. Érköbölkuton nagy mértékben fellépett a hörghurut. Dr. Nádai Samu kör- ! orvos minden intézkedést megtett a járvány j terjedésének meggátlása céljából. Härtl Lujza példája hamar talált követőre. Nagyváradon, a vármegyeházán, egy gépiró- kisasszony lépett nyomdokaiba és a gyönge nemnél szokatlan erélylyel teremtett nyakon I egy vármegyei tisztviselőt, aki körülötte legyeskedett. Az illető hivatalnok, különben felesóges ember, a folyosón elegyedett beszédbe a kisasszonnyal, Novák Máriával, aki tizennyolc éves és igen csinos úri leány. A hivatalnok beszéd közben annyira megfeledkezett magáról, hogy megcsípte a kisasz- szony arcát. Novák Mariska erre az inzul- j tusra sírva fakadt és beszaladt a gépirónők szobájába, ahol társnőinek zokogva panaszolta el az esetet. A leányok nyomban haditanácsra ültek össze és hosszú vita utén kisütötték,: hogy a panaszt Keszthelyi Zoltán főjegyző elé kell vinni. Novák Mariska föl is kereste a főjegyzőt, elmondta neki a történteket és szigorú megtorlást kért, mert különben — tette hozzá — maga fog magának elégtételt szerezni. A főjegyző nem tulajdonított az ügynek különös fontosságot és szórakozottan ráhagyta a kisasszonyra: — Tényleg legjobb, ka maga intézi el az ügyet. Biztosan valami rendreutasításra gondolt, ellenben Novák Mariska, mint a következmények igazolják, sokkal mozgalmasabb és csattanósabb formában képzelte az elégtételvevést. Kiment a folyosóra, megkereste sértőjét — épp egy aktacsomóval egyik ajtó előtt állott — és oly heves lendülettel vezette kezét a hivatalnok arcához, hogy az akták szerterepültek. A kisasszony még egy pofonra készült, — talán kettőt csípett az álián a hivatalnok — de a férfi, jó vívó létére, védelmi állásba helyezkedett, hibátlanul parírozott és az olasz vivó- iskola szabályai szerint hatalmas ugrásokkal addig hátrált, amig elérte a szoba ajtaját és azon hirtelen berepült. Az esetnek természetesen hire futott és a vármegyeház aznap egyébről sem tárgyalt, mint a gépirókisasszony és a hivatalnok affairejéről. A hírlapírók is ott termettek meginterviewolni a hősnőt, aki kijelentette előttük, hogy már akkor le akarta adni a pofont, amikor az inzultus érte. Uj dalárda. A Székelyhídi Iparos Önképző Egylet kebelében egy uj dalárda alakult. Az alakuló gyűlés a múlt vasárnap volt megtartva. A dalárda elnöke Ádám Gusztáv lett. Ismerve Guszti bátyánk agilitását s fáradságot nem ismerő ügybuzgalmát, az uj dalárdának a legszebb jövőt jósolhatjuk. Művész és a költő. Van Székelyhidon egy néhai bérkocsitulajdonos, aki üres óráiban a múzsát szolgálja és néha-néha sikerült verseivel szórakoztatja az Érmellék olvasóit. Felesleges megneveznünk Weisz Kálmán urat, fűzfa pétát. A ,másik művész két hónap óta bolyong az Érmelléken. Foglalkozásra nézve arcképfestő, igaz ugyan, hogy egy jól sikerült konyhafestésnél egyebet eddig nem produkált, de azért nagy művész Radványi, ki előtt nyitva állanak a szalonok ajtai. A művész és a költő megismerkedtek egymással Székelyhidon a Nagy-vendéglőben s mint rokonlelkeket, csakhamar szoros barátság fűzte őket össze. Ez az intim viszony kedden komikus véget ért. A költő, akit megszállott az ihlet, elragadtatva a 32 lapu biblia olvasásával szerzett láz hevétől, arcon csókolta a művészt. Művészünk sem volt rest és a csókokra hatalmas rúgással felelt. Talán még most is tartana a csókolózás és rugdosás, ha Guszti bátyánk közbe nem lép s szét nem választja a küzdő feleket. A nóta vége az lett, hogy művészünk és költőnk az esteli órákban a legkedélyesebben forgatják újból az ördög bibliáját s valószínűleg még többször is elő fog fordulni köztük a csókolódzás. Melyről a közel jövőben költőnk tollából egy óda fog megjelenni. Félig festett torony. A székelyhídi róm. kath. templom tornya a múlt hetekben részben ujja festetett. Nem tudjuk, mi lehet az oka, hogy a torony alsó gombja festetlen maradt. Bármi lehet az oka, egyet azonban határozottan állíthatunk, hogyha igy marad, célszerűbb lett volna ha egyáltalán hozzá sem fognak a festéshez, mert az a mai állapotában dísztelenebb mint eddig volt. Baleset. A nagyváradi káptalan bagaméri uradalmában a napokban nagymennyiségű meszet oltottak. A mészoltó napszámosok között dolgozott Mózes József siketnéma ember is, aki a mész gőzétől és a nagy hőségtől elkábulva, a forró mésszel telt gödörbe esett, a honnan nagy bajjal tudták kihúzni napszámos társai. Á szerencsétlen ember igen súlyos égési sebeket szenvedett. Mindenesetre könnyelműségre vall, hogy ilyen munkára siketnéma embert alkalmaz a káptalani intézőség. Vasárnap délután a köbölkuti aranyifjuság az úgynevezett „Pannónia“-kávéház előtt megunván az alkoholmentes mulatozást, bevonultak a kávéházba nem feketét, de annál izgatóbb italt: a hegy levét kópertázni. Ele- intén nótáztak, aztán birkóztak, végül — a vasárnap tisztességének emlékezetére — oly alaposan eldöngették egymást a fattyuk, hogy az eget is bőgőnek nézték. A következő vasárnap délután fog következni a revánzs! Peronoszpora. Székelyhidon nagy mértékben fellépett a szőlősgazdák réme : a peronoszpora. Bár a tulajdonosok minden lehetőt elkövetnek, hogy a vész terjedését megakadályozzák, azonban kevés sikerre vezet a védekezés. Aratósztrájk. Gróf Stubenberg József uradalmában mindenütt kitört az aratósztrájk. A sztrájk oka a gyenge termésben keresendő. A szolgabiróság minden intézkedést megtett a sztrájk megszüntetésére. Eladó szerszámok. Kerékgyártó iparhoz tartozó szerszámok jutányos áron kaphatók Szabó Lajosnál, Érmihályfalvay Templom-tér.
