Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-07-27 / 30. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 30. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. julius 27. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatrsa k: Ermihályfalva : VAJDA RUDOLF és KATZ JENŐ. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Ermihályfalva. Az „apikojresz-“ek. Tizennyolc éveken keresztül szolgálta becsületben, tisztességben az Urat, az érmi- hályfalvai izr. egyházat és a hivőket Schönfeld Mózes főrabbi. Ezen idő alatt megis- nősült. Családot alapított magának s ma tizenegyen segítenek a házánál elfogyasztani a keserves munkával keresett, gondos háziasszonyi kezekkel feldolgozott alig számottevő fizetést. Mert hát nézzük mi is a fizetése,? Alig pár K-val több mint ezelőtt 18 évvel. Évi ezerhat- száz korona éhbér. Ebből kell élnie, ebből kell tartania nagyszámú családját s abból kell nyitvatartania az éléskamrát azok számára, a kiket az érmihályfalvai Apikojreszek jóindulata a rabbi házához küld. Tizennyolc év alatt egyetlen egy esetben sem emelte fel kérő szavát az éhbér javítása iránt. Tűrt, szenvedett szótlanul; pedig voltak olyan napjai is, a mikor az Ur nagyon is próbára tette hűséges szolgája türelmét Halgatott remélte azt, hogy ohevthore is akad hívei között, akik belátják azt, hogy egy főrabbi 11 élő gyermekkel nem élhet meg évi 1600 korona fizetésből. Az idő lasankint telt. Napok után következtek a hónapok, hónapok után az évek. Az egykori fiatal főrabbit, megtörték az évek szenvedései, a családért, a mindennapiért való gondoskodás. Eljött az az idő, hogy a mit tizennyolc év alatt elmulasztott s a miről a ohevthorek elfeledkeztek, — neki is kérni kellett valamit hívőitől. — Talán az éhség, talán a nyomorúság, de a küzdelem annyira megviselte belső szervezeteit, hogy orvosi tanácsra Karlsbadba kellett mennie gyógyulás végett. A szegény főrabbi, aki az éhbérből 11 * Isten és vallástagadók. I gyermek felnevelése mellett félretenni nem tudott, a híveihez fordult segélyért. Arra kérte őket, adjanak annyi segélyt részére, a I mennyiből szűkösen, szegényesen kitelik az elrendelt fürdő költsége. Jól tudta ő azt, hogy mikor híveihez I fordul nem akad közöttük egy bicskei Rosen- feldnére, aki fia halála évfordulója alkalmából 100,000 koronát áldoz kórház létesítésére és 400,000 koronát árvaház felállítására, de emberekhez fordul, nem vadálatokhoz, api- kojreszekhez, akikben még létezik szív ; létezik becsület, s ha bármi csekély is, de tisztelet az Ur szolgája iránt. Nem is csalódott. Azok a kikben volt becsületérzés, a kik feltudják fogni a helyzetét egy soktagu családdal megáldott főrabbi- j nak siettek eleget tenni a kérelemnek. A j választmány egyhangúlag javasolta a közgyűlésnek a segély folyósítását. így került a közgyűlés elé a segély kérés! ügye. Itt keztek az apikojreszek dolgozni. Itt mutatták ki a foguk fehérét, hogy közön- 1 séges gondolkodású becsiilóst sem érdemlő egyének. Különféle akadályokat gördítettek a javaslat elfogadása elé s az intelligentia látva ezt a piszkos aknamunkát és felháborodva távozott, gyűjtést indított, amelynek sikeres eredményéhez képest elküldték szeretett főrabbijukat egészségének helyreállítása végett a Karlsbádi fürdőre. Lehetetlennek tartjuk azt, hogy felekezeti-e való tekintet nélkül akadjon valaki, aki feine háborodjon az érmihályfalvai zsidók egy részének ezen piszkos eljárása felett. De legjobban fel van háborodva az érmihályfalvai zsidóság azon része, a ki él, aki gondolkodik, akiben van hit iránti szeretet s undorodva gondolnak azokra, akik ezen piszkos eljárásban resztvettek. Régi elhatározást érleltek meg ezzel; azt, hogy a zsidóság intelligens része kilép körükből, uj egyházat alakit, mert látja azt, hogy a jelenlegi vezetés mellett reménye sincs j arra, hogy a helyzet valaha megváltozzék. Személyi hírek. Makutz Gyula állomásfőnök f. hó 23-án; Dr. Andrásy Ernő tb. fő- I orvos f. hó 24-én szabadságukról visszatér- [ tek és átvették hivataluk vezetését. Zászlószentelés. Az érmihályfalvai ipartestület nagy ünnepélyre készül. Erre vall az a körülmény, hogy az elöljáróságtól támogatást, de ami a fő, egy kis aprópénzt kér, a 25 éves fennállása évfordulója alkalmából rendezendő zászlószentelési ünnepség céljaira. Részünkről amidőn a nemes cél érdekében a kérelmet a képviselőtestület tagjainak meleg jóindulatába ajánljuk, egyben csudálkozásunkat kell kifejeznünk afelett, hogy az egész dolog mély titok leple alatt [ készült, anélkül, hogy ebbenjja kérdésben az elöljáróság tagjai véleményét kikérték volna i s az ünnepélyt ehhez képest hivatásához méltóan, fényessé tették volna. Vagy csak titokban ? ?... Pénzintézeti közgyűlés. Az Érmihályfalvai Népsegélyzőbank mint szövetkezet folyó hó 19-én délután 4 órakor rendkiviili közgyűlést tartott a tagok élénk részvétele mellett. A gyűlésen Pataky Sándor elnök elfoglaltatása miatt Spilauér Frigyes alelnök elnökölt. Elnök üdvözölvén a szép számban megjelent szövetkezeti tagokat, a jegyzőkönyv vezetésére valamint a tárgysorozat ismertetésére dr. Jakabovits Emánuel intézeti ügyészt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Ehrnfeld Ignác, Koch Géza és Páll István tagokat felkérvén a gyűlést megnyitottnak jelentette ki. Az ülés megnyitása után dr. Jakábovits Emánuel visszapillantást vetett az elmúlt 6 évre, vázolván a kezdet nehézségeit. Örömmel jelentheti, hogy a lefolyt 6 év alatt az intézet megizmosodott s üzleti piacon a maga részére kedvező helyzetet teremtett s igyekezett a tagok szükségleteit a legméltányosabban kielégíteni. Ezután jelenti, hogy az első évtársulat feloszlik, annak jövedelme 33400 kor. 14 fillért tevén ki, egy-egy 10 filléres üzletrészre 7 kor. 60 fillér osztalék jár. A kijelentés a tagok körében nagy lelkesedést keltett s úgy Danczinger Lajos TÁRCZA.-+3SS?«Judea Leánya. — .Érmellék“ eredeti tárcája. — Irta: Salzberger Ignácz rabbi. A sebesen vágtató Jordán, mintha lasi- totta tvolna folyását, a Libanon cédrusa, mintha nem mozgatná lombját. Csend, halotti csend honol mindeníele. Izrael népe most vívja végső tusáját. A hó kilencedikének, a templom lerombolásának előestéjén volt. A hold amúgy is gyenge világát még halványabbá tették az eget beborító felhők. Gyászt öltött az egész mindenség, egy szabad, független kis népet akar megint felfalni a római óriás. Ebben a kísérteties időben Jeruzsálem falainak mentén a város belseje felé' tart egy légióbeli j közlegény. Járása és egész egyénisége még ez egyszerű ruhában is elárulják nemes, előkelő voltát. S amint a falak mellett egyikmásik előőrs mellett elhalad, a katonák meglepődve tisztelegnek és minden jelszó kérdezés nélkül bocsájtják a jövevényt tovább. Ha valamely őrjárat meg nem ösmeri, annak halkan szinte súgva mondja meg: Voluntes vincit, a mai jelszót s azzal tovább folytatja útját. így hajad nesztelenül csendesen egy a falak közelében levő zig-zugos utcának egy kis házikója felé, melyben a kései idő dacára még ébren vannak, s a római légióknak Titus Flaviusnak az érkezését várják. Hozott Isten, fogadja egy öreg a jövevényt, Rákhel még ébren van, várakozik reád. Kár volt vezér idefáradnok, igy kezdő Rakhel a beszédet, hiszen követeid által már megüzentük, hogy Rómának meg nem hódolunk s hazánkért s becsületünkért az utolsó csepp vérig harcolunk; jegyesem, a harcias párt vezére már minden éléstárt felperzselt, miáltal á békepárt is kényszerítve van, hogy velünk tartson s igy a győzelem reményében vesszük fel légióiddal még egyszer utoljára a harcot. Ez bizony haszontalan egy dolog volna. Hiszen már a belváros is annyira telve katonáimmal, hogy csak egy szavamba kerül s végső mentváratok a templom romokban hever. Kérlek vezér, ne szólj ily fölényes hangon. Jój tudjuk, légiód sorai az utolsó ütközetek alkalmával erősen megritkultak s vájjon nem ezért készülsz-e már 3 hete az ujabbi harcra? Nem, Rakhel, te Venus leánya! Nem katonáim száma csappant meg, hanem a fővezér szive lett gyenge. Mióta az utolsó ostrom alkalmával jegyesed karján a várfalakon megláttalak, a babérnak előttem nincs többé értéke. Mit nekem Róma ? mit világhatalma? Hogy téged, te égi csillag enyémnek mondhassalak, ez szivem egyetlen vágyakozásai ha enyém leszel te . . . s szinte önkivülien terjeszté ki karjait, hogy a leányt keblére ölelje. De Rakhel, mint valami párducz siklott ki karjai közül, X Titus Flavius tovább folytatta, seregeim még ez éjjel vissza inditom Rómába, téged pedig aranykocsin vitetlek Imasba, Róma melletti fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala- nul a legjutányosabb árak mellett, IMEBREOfiM* Telefonszám TOl. Gyár és főüzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. KOi€Z ____Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
