Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-07-06 / 27. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 27. szám. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatrsak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF és KATZ JENŐ. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. 41 Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. julius 6. TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szánt Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A falu. Irta Rubinek Gyula, az 0. M. G. E. gazgatója. A vidék elnéptelenedése, a falusi lakosságnak a városok felé való özönlése csak két évtizeddel ezelőtt is ismeretlen fogalom volt előttük. A külföld siránkozása a vidék, a falu elnéptelenedése felett minket többé- kevésbé hidegen hagyott. Amióta azonban a kivándorlási láz' népünket megszállta s egész falvakat elnépte- lenitett, amióta a vidéki városok nagyarányú fejlődése a vidékre mind erősebben érezteti felszívó hatását, amiótá az olcsó és gyors közlekedés megkönnyítette a munkaalkalmaknak felkeresését és kihasználását, a vidék a néptelenedésével — mint köszöbön álló általános veszéllyel — nekünk is számolnunk kell. A faluból való menekülés vágya azonban nemcsak a munkás elemnél tapasztalható, de átragadt az a falusi intelligenciára is. Régente bizony nálunk az úgynevezett város és falu között vajmi kevés külümbséíí volt. Sáros, piszkos, egészségtelen volt egyik is, másik is, a kényelmi, egészségügyi, rendészeti, kulturális intézményeknek hijjával volt mindkettő. Az újabb idők rohamos fejlődése azonban óriási változásokat idézett elő, amelyek a mérleget erősen a város javára billentették s amely változások felett nekünk, akik a falu, a vidék érdekeit vagyunk hivatottak gondozni és ápolni, szemet hunynunk nem szabad és nem lehet, mert nyilvánvaló, hogy a nyugati országokban tapasztalható baj, a | vidék elnéptelenedése bennünket is fenyeget. Nehogy pedig egy újabb közegészség- í ügyi tanács ránk olvassa, hogy a falu elnép-1 telenedése miatt csak a nagybirtok veri félre a harangokat, mert munkás kéz hiánya fenyegeti, ki kell jelentenem, hogy bár a falu elnéptelenedése a mezőgazdasági kultúra egy- j idejű hanyatlását jelenti, amelynek közvetve a város is kárát látja, ám de a várost ennél sokkal nagyobb közvetlen veszedelem fenyegeti a falu elnéptelenedése révén. Bölcs előrelátással kell tehát a bajt meg- ellőznünk olykóp, hogy amikor nem gáncsos- kodunk a főváros és többi városaink nagyarányú és örvendetes fejlődése miatt, nem feledkezünk meg a faluról sem, hanem minden rendelkezésünkre álló eszközzel arra törekszünk, hogy a falusi tartózkodást kellemessé, vonzóvá, otlionossá tegyük, hogy a falu is úgy egészségügyi, mint kulturális és kényelmes intézmények tekintetében a kellő arányok és anyagi erők figyelembevételével a várossal felvehesse a versenyt, Mi okozza a falu elnéptelenedését? Az óriási különbség, amely falu és város között tényleg fennáll. Ne kezdjük itt mindjárt a munkaalkalom bőségével, a könnyebb kereseti viszonyokkal, mert ezzel szemben áll a drágább megélhetés s ez egymagában nem vonná maga után a falu elnéptelenedését. A jobb kereseti viszonyok mellet azonban ott vannak a kényelmi és. egészségügyi intézmények, mint járda, világítás, vízvezeték, csatornázás, fürdő, tiszta lakás, kórház, ingyen gyógykezelés, az iskoláztatás és önképzés olcsósága és lehetősége, a legkülönbözőbb olcsó szórakozások melyeket megszokván, azokat nélkülözni nem tudja, odahaza pedig falujában még csak szerény méretben sem találja meg. A kérdés már most az, hogy miként fogjunk a cselekvéshez. Nézetem az, hogy az összes, a falu érdekeivel törődő társadalmi testületek és szövetkezetek és a kormány bevonásával egy bizottság volna alakítandó, amelynek feladata volna a falusi jólét és az otthon ápolása tekintetében megindítandó mozgalom részleteit megalapítani s annak végrehajtásáról a megl vő s esetleg szükség szerint létesítendő szervek utján gondoskodni. Nem lehet kétség aziránt, hogy a törvényhatóságoknál ez a kezdeményezésünk visszhangra fog tatálni s érdekkörünkbe vonhatjuk ez utón az akció célpontlát, a falut. Mert az az első feladat, hogy e mozgalom körébe vonassák be falvaink többsége, ha lehet, az összeség. Színészet Érmihályfalván. Szombaton volt Tarján Aladárnak, a közönség kedvencének a jutalomjátéka, a mely alkalommal, Bál az udvarnál cimü táncos operettet adták elő. Tarján Aladár ezutal is bebizonyította, hogy kiváló alakitó szinész. Minden jelenését viharos tapssal honorálta a közönség. Mellette kitűnők voltak Katona Teruska, T. Szigetby Ibolya, Nagy Margit, Kürthy Frida, Nagy Kálmán, Vardai, Pintér Lajos és Román Tivadar. Vasárnap Móric Zsiga hatásos falusi történetét a Falut játszották, melyben az összes szereplők derekasan kitettek magukért. Hétfőn Zieh Rezső szives közreműködésével a Bilincsek került szinre. Igazán csak gratulálhatunk Zieh Rezsőnek a vállalkozásához, mert úgy játszotta el szerepét, hogy egy kiforrott szinész sem játszotta volna jobban el. Gyönyörűen beszélt, plasztikusan mozgott s oly nyugott volt a színpadon, hogy mindenkit bámulatra ragadott. Mellette jók voltak: T. Szigetby Ibolya, Nagy Margit, Kürthy Frida, Várdai, Nagy Kálmán, Tarján Aladár és Kálny István. Kedden a Vígszínházban szenzációs sikert aratott Kém cimü darabot adták, a melyben ismét Tarján Aladár remekelt. Elsőrangú alakítás volt, amit a felesége T. Szigeti Ibolya nyújtott. Szerdán Bihari Gábor szives közreműködésével Próbaházasságot adták, a mely darabban Bihari Gábor a „Zupringer“ szerepét játszotta s már a megjelenése is oly humoros volt, hogy miden jelenését úgyszólván végig kacagta a közönség. Nem volt se hossza, se vége a folytonos kihívásoknak s mi Bihari Gábornak is csak őszintén gratulálhatunk. Csütörtökön Leányvásár került színre. Az előadás kitűnő, összevágó volt. Igen jók voltak Katona Terus, Váradi, T. Szigethy Ibolya Nagy Margit, Tarján, Jávor, Nagy Kálmán’ tíajó. \ árnai Iluci csekély szerepében feltűnő jelenség, játéka és megjelenése bájos, kár, hogy az igazgató nem lépteti fel nagyobb szerepekben. Pénteken Román Tivadar jutalomjátékául Régi szerető Géczy István páiyadijas énekes népszínműve. Szombaton A király (csak felnőttek részére). Vasárnap Csókszanatórium nagy táncos operett, mely a fővárosban több mint 80 előadást ért meg, kerül szinre. Személyi hir. Makutz Gyula máv. ellenőr, állomásfőnök, megrongált egészsége helyreállítása végett, bárom hétre Iglófüredre utazott. lávolléte idejére, a főnöki teendők végzésével, Vámos Ede forgalmi tiszt lett megbízva. Pénztárvizsgálat. Jakab Rezső főjegyző múlt hó 30-án a községi pénztárban váratlan vizsgálatot tartott és a tapasztaltak felett teljes megelégedésének adott kifejezést. Közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlésen tárgyalás alá kerül a szervezési szabályrendelet módosítása, melynek fontosabb tárgyai a tisztviselők anyagi helyzetének megfelelőbb javítása, hogy ezáltal megélhetésük biztosításával leköttesseuek és kikerülhető legyen a kisegítőkkel való dolgoztatás, ami egyrészről az ügymenet hátrányára szolgált, másrészről igen sok költségbe került a községnek. Reméljük, hogy a képviselőtestület a nagy előkészülettel megalkotott szabályrendeletet egyhangúlag határozattá emeli. Az ügyre még visszatérünk. Vadászgyülés. A havonta tartani szokott vadásztársulati gyűlésnek m. hó 29-én Ko- csár Árpád földbirtokos volt a szives házigazdája, a melyen részt vett Fráter Lórand és a választókerület országgyűlési képviselője is. A tárgysorozattal alig félóra alatt végzett a gyűlés s a kitűnő vacsora után megcsendült a dal az ajkakon s zeneszó, pohár- köszöntők mellett a legjobb kedélyhangulatban egész a reggeli órákig maradt együtt a társaság. Villanyvilágítás. A villanyvilágítás ügyében vállalkozók megkezdték az előmunkálatokat és Ígérik, hogy karácsonyi meglepetésül a kész villanyvilágítást adják a közönségnek. Levelek összegyűjtése. A régi postautcai lakosok aziránt keresték meg szerkesztőségünket, hogy tolmácsoljuk abbeli kérelmüket a postafőnöknő előtt, hogy a Vasut-utcában elhelyezett postai ládából a leveleket este 9 órakor vegyék ki és a legközelebbi postával továbbítsák. Szives készséggel tettünk eleget a felhívásnak és tolmácsoltuk „Gáspárdi Ida őnagysága előtt a kérelmet. Őnagysága hivatkozott a szolgálati szabályokra, a postahivatal tisztikarának nagymérvű elfoglaltatá- sára, akik a kora reggeli óráktól kezdve a késő esteli órákig egyhuzamban teljesitik fárasztó és idegölő szolgálatukat. Nem tartja fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala- nul a legjutányosabb árak mellett, DEMfcECEW» Telefonszám 701. Gyár és főüzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Yidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. ____
