Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-12-21 / 51. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 51. szám. Érmiháiyfalva—Székelyhid. 1912. december 21. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Érmiháiyfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZ030SZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmiháiyfalva. Bajok a gazdálkodás körül. A munkáskéznek egyes vidékeken való megfogyatkozása és a termelésnek fokozása olyan súlyos mezőgazdasági bajokat okozott, melyek főkép ebben az esztendőben, amikor a rendellenes időjárás is nagyon akadályozta a mezőgazdasági munkáknak kellő időben való elvégzését, ugyancsak súlyos gondokkal terhelték meg gazdáinkat. A munkaerő drága és kevés. A napszám drágaságát még csak megbirja a gazda, mert az általános drágaság közepette a termények ára is emelkedik, de a munkáskéz számának elégtelenségén gazdaközönségünk ez idő szerint még nem tud segíteni. Egy-egy sürgősebb mezei munka idején valóságos verseny fejlődik ki az egyes nagyobb gazdaságok között, mindegyik a maga számára iparkodik lefoglalni a vidék munkaerejét, hihetetlenül magas árakat kínálnak a napszámért s ezenfelül is még különféle kedvezésekkel csábítják magukhoz a munkás népet. Ebben a versenyben a nagy uradalmakkal nem képes lépést tartani a középbirtokos, aki nincs abban a helyzetben, hogy a nagy uradalmak által fizetett napszám árakat munkásainak megadhassa. Ez okból a középbirtok vagy korlátozni, vagy teljesen beszüntetni kényteleb a termelést azon a téren, amelyen a produkció nagyobb munkaerőt tesz szükségessé. Van még egy másik súlyos következménye is a munkáskéz hiányának s ezt már a nagy- és a kisbirtok egyaránt érzi. A drága és rövid időközök kivételével csaknem az egész éven át tartó napszám elvette a mun-! kásnép kedvét a cselédsortól. Mindig sűrűbben hangzik fel a panasz, hogy a munkasnép jobb elemei nem szeretnek elszegődni cselédnek, mert úgy gondolkodnak, hogyha szabad sorban maradnak, akkor mint napszámosok jelentékenyen többet kereshetnek és emellett még önállóságukat is megőrizhetik. Ez igaz is, manap egy szorgalmas napszámos többet kereshet, mint a legjobban fizetett gazdasági cseléd. Ennek folytán az a veszély fenyegeti gazdaságainkat, hogy maholnap nem kapnak valamire való cselédet, hanem kénytelenek lesznek kevésbé életre való, többnyire megrokkant s a napszámosi munkában már helyt nem álló elemmel beérni, vagy olyan magas cselédbért fizetni, amelynek a terhe alatt a gazdaság anyagi ereje megtörik. Mezőgazdaságunknak ezt az aggodalom keltő válságát a gazdák csak olyan célú szövetkezéssel háríthatják el, mely által a gazdák egymásnak kölcsönösen segítséget nyújtanának a munkaerő tekintetében. Arra természetesen nem irányulhat ez a szövetkezés, hogy a napszám ára úgy leszo- j rittassék, hogy a munkásnép a mai drága megélhetési viszonyok között nyomornak legyen kitéve, de azt minden esetre célozhatja, hogy a munkaerő a megszorult gazdát szertelen követelésekkel ki ne zsarolja, továbbá, hogy a nagy értéket képviselő mezőgazda- sági termények megmunkálása minden eshetőséggel szemben biztosit!assék. Amikor a szóró rosták, vagy később a gőzcséplőgépek divatba jöttek, a gazdák — kisebb-nagyobb körben — összeálltak és a gép használatra nézve egymás között megállapodtak. így aztán mindegyik hozzájutott a géppel való cséplés előnyéhez, egyik előbb, másik utóbb, de mindegyik nyugodt lehetett aziránt, hogy a gabonája a kellő időben mégis csak a magtárban lesz. A munkaerő tekintetében is a község, vagy a vidék gazdáinak meg kell egyezniük egymással, szövetkezniük kell, ha nem akarják feláldozni gazdaságaik legfontosabb érdekeit az ezidő szerint divó verseny szertelenségeinek. A dolog megvalósítható, csak messzebbre tekintő szemmel kell nézni a munkaerő mai hajhászásának következményeit, amelyek a nagy uradalmaknak is kimondhatatlan nagy bajokat okozhatnak. A vármegyei gazdasági egyesületek ezen a téren hathatós közremüsédést fejthetnének ki a gazdák tömörítésére. Egy érmelléki gazda. ELŐFIZETŐINK, olvasóink és lapunk barátjainak, kellemes karácsonyi ünnepeket kivánunk. Lapunk legközelebbi száma a közbejött karácsonyi ünnepek miatt — minthogy nyomdánkban szerdán és csütörtökön a munka teljesen szünetel — - vasárnap reggel jelenik meg. Városatya választás. Debrecen sz. kir. város törvényhatóságánál most ejtették meg a választásokat s többek között Wilhelms Emilt, az Osztrák Magyar Bank debreceni fiókjának a főnökét is városatyává választották. A választás hire Érmiháiyfalva intelligens társadalmában is élénk örömet keltett, ahol Wilhelms általános tiszteletnek és nagy népszerűségnek örvend s a város közönsége sietett kifejezést adni a választás felett érzett általános örömének. Vadászat. Csütörtökön nagy vadászat volt a nagyváradi róm. kath. káptalan bagaméri erdejében, melyen — élén Dobozy Kálmán főszolgabíró, Kolozsi Béla erdőfelügyelő, Réty Sándor intéző, dr. Bujanovits Rudolf szolgabiró, Török Gábor erdőmesterrel — részt vett a környék intelligenciája. A vadászat a kedvezőtlen idő dacára fényesen sikerült, amennyiben 165 nyúl, 2 róka, 10 őz és 4 fácán került terítékre. Vadászatot kö- vetőleg Kanzl Sándor intéző házánál a késő éjjeli órákba nyúló vacsora volt. Nagy beteg főrabbi. Mély részvéttel értesülünk, hogy Schönfeld Mózes, Érmihály- falva köztisztelet és becsülésben álló főrabbija, súlyosan megbetegedett, úgy, hogy állapota aggasztóvá vált. Az érmihályfalvai izr. hitközség tagjai nemesszivüségére vall az a körülmény, hogy a beteg főpaphoz dr. Tauszk Ferenc egyetemi magántanárt a fővárosból saját költségükön lehozatták, aki megvizsgálta a nagy beteget és kijelentette, hogy állapotát súlyosnak tartja ugyan, de nincs kizárva az, hogy a főrabbi a gondos ápolás mellett, melyben a családja részesíti, idők múltával elhagyhatja betegágyát. Halálozás. Súlyos csapás érte a köztiszteletben álló Lovass családot. Hosszas szenvedés után meghalt a család legidősebb tagjának, Lovass Károly földbirtokosnak imádott hitvese, a város szegényeinek egyik nagylelkű jóttevője. A haláleset nemcsak Érmihályfalván, de a vármegyébeu is általános és meleg részvétet keltett, mert a jólelkü úrnőt az egész vármegyében ismerték, tisztelték és becsülték. A holttestet a gyászoló család hazaszállittatta Érmihályfalvára és temetése folyó hó 19 ón ment végbe a város és a környék impozáns részvétele mellett. A halálesetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki: Lovass Károly és gyermekei: Lovass Zsuzsánna és férje dr. Fráter Gáspár gyermekeikkel, Lovass Endre és neje Horváth Erzsébet gyermekeikkel, Lovass Irma és férje Nagy Imre gyermekeikkel, Lovass Dániel és neje Rimay Erzsébet gyermekeikkel, Lovass Erzsébet és férje Lénárt Bálint gyermekeikkel, özv. Lénárt Péterné Lovass Irén gyermekével, testvérei: Pásztor Károly nejével és gyermekeivel, özv. Gödény Fe- rencné Pásztor Mária gyermekeivel, özv. Goda Sándorné Pásztor Eszter, sógorai: Lovass Sándor, Lovass István számos rokonok nevében legmélyebb fájdalommal tudatják felejthetlen nejének, legjobb édes anyának, nagyanyának, anyósnak, testvér, sógornő és rokonnak, Lovass Károlyné szül. Pásztor Erzsébetnek, folyó hó 17-én délután fél 4 órakor, életének 65-ik, boldog házasságának 45-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott földi maradványai folyó hó 18-án délután fél 4 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint a Biharmegyei Közkórházban megtartandó ima után Érmihályfalvára lesz szállítva és ott folyó hó 19 én délután 2 órakor örök nyugalomra helyeztetik. Mely végtisztességtételre az elhunyt rokonai, barátnői és ismerősei tisztelettel meghivatnak. Nagyvárad, 1912 december hó 17 Áldott legyen emléke 1 Érmiháiyfalva homoki szőlők jövője címen megjelent közleményünkre az egyedül illetékes Érmelléki Hitelbank r. t. közli velünk, hogy a homoki bortermelés előmozdítása és felvirágoztatása tárgyában folynak ugyan tárgyalások s összeköttetései révén valószínűleg sikerre is fognak vezetni, de még oly kezdetlegesek, hogy hírlapi közzétételre nem alkalmassal. Mihelyt kellő eredmény lesz az Érmelléki Hitelbank r. t. hivatalosan és nyilvánosan is tudomására fogja hozni az érdekelteknek, addig azonban minden körülmény csak kombináció, mely a fenti intézettől távol álló körökből eredhet. legalkalmasabb ajámlék- •• tárgyak kaphatok: •• CSÁTHY FERENC könyv- zenemű és papirkereskedésében DEBRECEN, Piac-utca 8. . Árjegyzék kívánatra Ingyen és bérmentve.
