Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

Nagykároly, 1912. szept. 28. 39-ik szám. V. évfolyam^ KÖZÉRDEK EF^MELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TÜEZŐGAZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő: SfMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8‘— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. A rendőrök. Mostanában sok szó esett a lapokban a rendőrségről, amelyet a közvélemény úgy ismer, mint a rend és közbiztonság fenntartásának legalkalmasabb szerveze­tét. Valljuk be azonban őszintén, hogy a közelmúltban Nagykárolyban is történt ese­mények rendkívül alkalmasak voltak arra, hogy a közönséget eddigi meggyőződésében alaposan megingassák. — Anélkül, hogy összehasonlítást tennénk a rendőri és csendőri szervezett közölt, arról kellett meggyőződni, hogy a csendőrség sokkal jobban, sőt mi több, sokkal tapintatosab­ban fenn tudja tartani a rendet, meg tudja óvni a közbiztonságot, mint akár az államrendőrség is, amelynek hihetet­lenül bravúros sikereiről ugyanazok a la­pok állandóan közölnek tudósítást, ame­lyek koronkint a leglesujtóbb kritikát szok­ták közölni a rendőrség működéséről. Annyi bizonyos, hogy a rendőrség a vidéken és a fővárosban gyakran követ el baklövést. Ha rendőri visszaélésről hal­lunk valahol, több mint bizonyos, hogyan­nak az oka a visszaélést elkövető rendőrkö­zeg alantjáró műveltsége volt. Csakis mű­veletlen, durva ember tud védtelen nőket, gyermekeket, önmagukkal tehetetlen em­bereket inzultálni. A műveltség hiányá­nak köszönhetjük a legtöbb rendőri bru­talitást, a vádlottnak bizalmas, négyszem közötti kezelését, a mely a legtöbbször vetekszik a spanyol inkvizíció kinzási módszerével. És ha sokszor tálán helyén való volna is az ilyen vallatási mód, nem szabad azt alkalmazni azon egyszerű ok­ból, mert a törvény tiltja. így állunk szem­ben azután egy furcsa helyzettel, hogy épen az a szervezet, amelynek hivatása volna az embereket a érvény tiszteletre megtanítani, önmaga sem tiszteli a törvényt. Csoda e tehát, ha a közönség bizalma el­vész az ilyen szervezet irányában? A végső okot azonban minderre a magunk részéről a rendőrközegek müve­letlenségében keressük. És hogy miért van annyi sok műveletlen elem a rendőrség tagjai között, annak az egyszerű oka az, hogy a rendőröket nem fizetik jól s igy természetesen intelligens embereket nagyon nehéz szerezni a rendőrségi szervezetnek. Ezeken a bajokon tehát mielőbb se­gíteni kell. Nem tudjuk, hogy a hivata­los körök, hogy vélekednek minderről ; mi csak a közönség szempontjából be­szélünk, amelynek természetszerűleg szin­tén meglazítja a fegyelemszeretetét az, ha a rend hivatalos őrei maguk a legkevésbbé fegyelmezettek. Még egy dolog szükséges' okvetlenül. Ha a csendőrség életviszonyait vizsgáljuk, azonnal látni fogjuk, mi az oka annak, hogy ez a mintaszerű szervezet miért tud tekintélyt tartani s tekintélye dacára miért, annyira közkedvelt különösen a falusi nép előtt? A csendőrség, amint látjuk, min­denkor belé tud illeszkedni a falu kere­tébe. A csendőr üres idejében, amurt tud­juk, kapálhat a kertjében, vagy gyümölcs­TARCZA. Ezüsttükrös kávéházba’ Ezüsttükrös kávéházba’ Üldögélek elmélázva Csendesen. Tündérálmok erdejében Szerelem rózsáit tépem S könnyezem. Színtelen kint az éjszaka, De a kávéház ablaka Kiragyog. Cigány húzza egy sarokba’, Egy másikba’ andalogva Hallgatok. Jranaszkodnám, de nincs kinek, Bánatomat nem érti meg Senki sem. Gyere cigány, gyere, néked Elmondok egy bús emléket Csendesen. S ha telkeden általszürted, Vedd elő a hegedűdet, Hadd szóljon. A világon mennyi bú van, Az mind ebben a négy húrban Zokogjon. Ezüsttükrös kávéházba’ Hadd boruljon minden gyászba Dalodra. S aki ezt a nótát hallja Leboruljon az asztalra Zokogva. Sx. Hromkovits V. Győxö. Beh kár elmenni! Irta : Szilágyi Ferenc. Lassankint beesteledett. Jobbról, balról már arasznyira vetette fel fejét a zsenge hajtás a fekete földből, még nem szállotta be a fákat az országút kavargó, meszes pora. Valahol messze odabenn a vetésben hal­kan pityegett a fürj hivó szava, de bizony csak néhány keringve károgó varjú csattogta rá vissza egyhangú unalmas válaszát. Csönd volt, az a komoly nyugalmas, ün­nep előtti csönd. Valahol messze a kanyargó országút tá­volában fehérre meszelt házak villogtak elő a félhomályból. Lassú csoszogó léptekkel szántotta végig az utat egy fáradt, porlepte vándor. Hazafelé RÓTH ADOLF bel- és külföldi gyapjú­szövetek gyári raktára Nagykároly, Cservenyák-ház. Egy tanuló felvétetik. üj! I •••• I Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy Nagykárolyban, a Cservenyák-házban (Varga Imre ur szomszédságában) posztó- és gyapjuszövet­◄ üzletet nyitottam. ► Raktáron tartok a mai kor igényeinek megfelelően a legújabb divatu angol és hazai gyárt­mányú szöveteket és az összes hozzátartozó kellékeket. = Nagy választék Kosztüm-kelmékben. H

Next

/
Oldalképek
Tartalom