Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-31 / 35. szám
aug. 31. 35-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal Xj “CT E=> O XX!! MASNAP 3^ „LUNA“ VIZET IGYATOK. A „LUNA“ kénes ásványvíz nagykárolyi felerakata SCHNELL IMRE czégnél »an. Jogot a nőknek. Irta: Nagy Zoltán kir. törv. biró. Nem az angol suffragettek turbulensége váltja ki belőlem ezeket a gondolatokat, hanem egy kiváló jogászember: dr. Márkus Dezső kúriai biró cikksorozata egy napilapban, amely az általános választói jogról irt elméleti fejtegetései között erős lendülettel nem kis áthatottsággal és teljesen méltó érvekkel küzd a nők szavazati joga mellett. Kétségtelen, hogy az örrökké fluktuáló életnyilvánitások megkapó jelenségei között napjainkban, alig van közvetlenebb, mint az a világszerte ismeretes áradatszerü mozgalom, a mely gyűjtő néven a nők egyenjo- gosulásáért harcol. Harcol hangsúlyozzuk. Mert évszázados előítéletet, faji biológiai sajátságokat kell leküzdeni érvvel, bizonyitékkal és kisebb- nagyobb meggyőzéssel, hogy a köztudatba belevigye annak a harcnak a jogosultságát és komolyságát. Mert, sajnos, még mindig ott tartunk, hogy elsősorban ezzel az ellenérvvel kell megküzdeni, nem troubadouri érzelgőség, talán nem is „holdvilág ugatás'“ kell áhhoz, hogy mint az emberi társadalmi jelentés, számottevő tényezőivel a nőkkel, mint államalkotó egvedekkel és személyekkel foglalkozunk. A hitves, az anya, a család őrzőangyalának sokszor mithikus szerepe szerte foszlik és az életküzdelem a maga kérlelhetetlen valóságában megteremtette a feleségét a szó ethmologia és nyelvtani helyes értelmében. Az a fele segítség, amelynek ecla- táns példáját annyiszor látjuk együtt fűrészelő, dolgozó asszony szerepében, intellectüel sokkal előbbre vitte azt a jogos törekvést, mint minden szónoklat, népgyülés és agitáció. A katonai szolgálat alóli biológiai képtelenség aequiparálva lett régen a természet azon törvénye által, hogy a nő szült, a nő, az asszony adott katonát s az életnyilvánu- lások annyi terén, a mindennapi élet minden jelenségei közepette ott áll a nő, az asszony, mint régen, osztályosa minden társadalmi tevékenységnek, a természet „remekének“ glorifikált ember, a férfi mellett. Igaz, teljesen igaz. Jogot a nőknek ! De ez a jog ne passzív jogosultság avagy kiparancsolt kényszerűség legyen, hanem jog, amelyet a kötelesség teljesítése és a kötelezettség beváltsága eredményez. Igaz, teljesen igaz. Jogot a nőknek ! De ez a jog a természeti fejlődés evolúció rendje szerint minden ugrás és bizarr átmenet nélkül kényszerítse ki az elismertetést az emberiség részéről és ne kegyesen megadott, odaajándékozott kedvezmény legyen a nők számára, hanem bér, érdembe hozott eredmény, az igaz elismerés. Ma pedig a nők csak úgy és akkor tarthatnak erre számot, ha természet rendelte kötelezettségeiket hiven és legjobb tudásuk mellett teljesitik. Akár a családi körben, akár a műhelyben, akár a hivatalban. És nem előjogok legyenek azok, a melyeket számukra a férfi társadalom megad, hanem elismerés, elismertetés, mintegy kényszerű behódolás. Nem egy nap alatt építették Rómát sem. A természet rendjében sincs megsemmisülés ép oly kevésbbé, mint ugrás, hanem átalakulás, kifejlődés és fejlődés. A világ úri társadalmának egyeteme épen úgy, mint annak minden egyes tagja akkor lesz csak valóban haza jósává, ennek a mozgalomnak ha megérti mindezeket s mikor jogot kíván a maga számára: eredményekre, tényekre hivatkozik. És ezt az eredményt a társadalom el kell, hogy ismerje, mikor jogot ad a nőknek. Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szombat* vasárnap mozielőadás tar tátik. Változatos műsor! V£3í JKsT Belépti-dij nincs ! A nagyérdemű közönség jó- akaratu támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. A zsidó autonómia ügyében vasárnap d. e. 11 órakor óriási érdeklődés mellett tartotta meg népgyülését Szatmár város és vidékének intelligens zsidósága. Az Iparos Otthon impozáns nagyterme zsúfolásig megtelt az igazán érdeklődő komoly és mégis lelkes közönséggel. A népgyülés dr. Kelemen Samut választotta meg elnökéül, aki szívélyes, meleg szavakkal üdvözölte országos hirü vendégeket. Ezután dr. Klein Adolf szabadkai kórházi főorvos és az ottani zsidó hitközség elnöke tartotta meg tájékoztató agitáeiós beszédét az egységes zsidó autonómiáról. Dr. Klein Adolf volt az, aki a magyar zsidóság egységesítése és az egy táborba összehozandó magyar zsidóság autonómiája érdekében országos mozgalmat indított meg és aki ezen nagy cél elérése érdekében óriási elfoglaltsága dacára egész hazánkat felölelő nehéz körútra indult, hogy megnyerje a magyar zsidóságot az ő hatalmas eszméjének, hogy meggyőzze őket arról, ami a zsidóságnak eminens érdeke és úgyszólván existenciális létfeltétele. Hatalmas konstrukciójú beszédét históriai alapokra fektetve mutatta ki, hogy mennyire lehetetlen helyzetben van az 1848., 1867. évi és későbbi törvényekkel teljesen recipéit zsidófelekezet az autonómia nélkül. Erős logikájú okfejtéssel győzte meg a hallgatóságát arról, hogy az autonómia egy- j séges volta a legkonzervativebb felekezetij árnyalatuakat sem érinti vallásos érzületeik gyakorlásában, sőt hogy ennek hiánya az, ami őket szabad cselekvésükben gátolhatja. A zsidóság hitbeli alaptörvényeit nem hogy mellőzni akarná a mozgalom, hanem kizárólag erre óhajtja építeni az autonómiát. Az érvek és a történelem tanulságainak erejével bizonyította be, hogy az egyesülés csak a zsidóság megerősödését teremtheti meg, nem pedig — mint egyesek hirdetik — a gyengülést és a senyvedést. Egy évi megfeszített munka eredményeként először lépett fel népgyülés előtt a szónok és nagy munkája egyedüli elismeréséül csak azt kérte, hogy segítse őt a gondolkodó és érző zsidóság céljának elérésében. Szűnni nem akaró éljenzés és taps volt a népgyülés tetszésének határozott kifejezése. Minden szónoki allűröktől menten, póz és álpáthosz nélkül közvetlen, meggyőző formában, az átérzés intenzív erejével és melegével mondotta el dr. Klein Adolf jogilag is, szónokilag is mesteri beszédét. Dr. Singer Bernát szabadkai főrabbi routinirozott, országos hirü szónok és tudós fejtegette ezután azokat az okokat, amelyek a vallás szabályai alapján követelik a békét, a gyűlölködés és tetvérharc megszűnését: a magyar zsidóság egységes autonómiáját. Mig dr. Klein az értelem, a jog és a törvény alapjából indult ki és az autonómia gyakorlati jelentőségét bizonyította be, addig dr. Singer a zsidószivhez szólott és Isten parancsaiból, vallási törvényekből vonja le ugyanazt a konsekvenciát. A y ,;)gyülés harmadik szónoka Szatmár város statusquo hitközségének főrabbija, dr. Jordán Sándor volt. A tőle már megszokott világos, határozott, hasonlatokban és képekben gazdag keszédében polemizált a mozgalom vezéreinek itt és másutt hangoztatott elveivel és eszméivel. Megállapította a küzdelem hibáit és fogyatékosságait, de elismerte az eszme gyönyörű voltát. Hálás köszönetét mondott a zsidóság nevében a vendégeknek önzetlen munkájukért és csatlakozásra hívta fel a szatmári zsidóságot. Beszéde igazi és mély hatást keltett az egész hallgatóságban. A népgyülés lelkesedéssel és egyhangúlag fogadta el a felolvasott határozati javaslatot, amely a magyar zsidóság részére egységes autonómiát követel. A szabadkai vendégek tiszteletére este bankettet rendezett a szatmári zsidóság, amelyen a vendégeken kívül dr. Kelemen Samu és dr. Jordán Sándor szólaltak fel, őszinte köszönetét mondva nekik azért, hogy Szatmár és ennek zsidóságát ilyen megtisztelteiében részesítették. Zongora és cimbalom akadémiát végzett Kínál Leopolclyna elvállal kezdő- vagy tovább-tanulókat tetszés szerint házhoz járva, vagy megegyezés szerint saját lakásán. — Értekezhetni lehet mindennap d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5-ig Fény-utca 20. sz. alatt. Ne dobja ki pénzét -=#! házaló ügynököknek hanem forduljon Huszthy Zoltán közismert fényképészetéhez Nagykároly, Kossuth-u. 5., ahol biztosan természetim, gyönyörű kivitelű képet kap! ::
