Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-01-27 / 4. szám
II. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 4. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. január 27. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : KALMÁR JENŐ. Értarcsa: * SZ030SZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhiden minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyürgy-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér. m Érmihályfalva. ÁZSIAI ÁLLAPOTOK. SZABADSAJTÓ VASY CENZÚRA? A BIHARI TANÍTÓK SyÁM.SÁS ALATT. Szokássá vált a müveit európai emberek között az, hogy ha valami nagyon elmaradott állapotot akartak jellemezmi, vagy ha valamely nem a mai korba illő tettet óhajtottak megbélyegezni, rámondták, hogy „ázsiai állapot'1. Nos tehát a műveltséggel, szabadságra törekvéssel s liberális alkotásokkal kérkedő európai embernek nines tovább joga használni az „ázsiai“ jelzőt, mert hiszen amikor nap-nap után bámulva olvassuk az igazán müveit Japán óriási előhaladását minden téren, amikor sajnálva értesülünk arról, hogy! a maradi China levágta a copfot s egy merész lépéssel detronizálni merte magát a ■menny fiút és áttért a legidelálisabb kormányformára, t. i. a köztársaságra és amikor ezen J ázsiai nemzetek tetteit a müveit Európa uralkodó eszméivel t. i. a zsarnoksággal, con- servativ hajlamokkal s a köz szabadság elnyomását célzó intézkedésekkel összehasonlítjuk, nincs tovább jogunk megbélyegző jelzőként használni az „ázsiai kifejezést. Hazánk egyik alaptörvénye a sajtószabadságra vonatkozik s kimondja ez a törvény, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti és a sajtóvétségek utólagos megtorlását független polgárokból álló esküdtszékekre bizta és mégis megkellett érnünk ime most a XX-ik században azt, hogy ismételten megkísérlik letörni a közszabadság legnagyobb vívmányát, a sajtószabadságot ; megértük, hogy akadnak emberek még ma is, akik nemcsak óhajtják, hanem tényleg életbe is léptetik a régen eltörölt Cenzúrát 1 No, de — a búcsúztató prédikátorral szólván — térjünk közelebb a tárgyhoz s lássuk rövid életrajzát az elhunyt, de újból feltámasztott Cenzúrának. Pár évtii i előtt Biharmegyében népnevelési egyesi! t alakult, mely egyesület kebelében természetesen az ottani tan'tók is helyet foglalnak s a tanítóknál már termé- | szetes ideálizmussal működnek is, tőlük tel- hetóleg, a népnevelés ügyéért. Az egyesületnek hivatalos lapja is van a „Népnevelési Közlöny“, melynek szerkesztője szintén tanitó j ember és pedig Bodnár János nagyváradi tanitó, aki nagy tudással és lelkes buzgósággal folytatta szerkesztői tisztét s szolgálta | teljes erővel a népnevelési egyesület által kitűzött célokat, amelyek közé a Szerkesztő odatolta a tanitók anyagi helyzetének javítását is, ami minden józan gondolkodású egyén előtt egészen természetesnek és jogosnak látszik. ' Történt azonban, hogy a múlt év december 7-én gróf Tisza István bihari alkirály és kálvinista pápa, a munkapárt értekezletén, igazán rút és ellenszenves* kirohanást intézett a tanitók ellen, melyet a hazai sajtó egyhangúlag kemény szavakkal elitéit s többek között lapunk is megadta rá a méltó választ „a Cultura hóhérai“ cimü közleményben. A biliarmegyei tanügyi közlöny szerkesztője Bodnár János sem hagyhatta szó nélkül a tanítóság megbántását; ismerve azonban a gróf Tisza István mérhetetlen hatalmát Biharmegyében, a legszerényebben csak any- nyit jegyzett meg a Tisza támadására, hogy( azzal a beszéddel gróf Tisza politikai gixert csinált 1 Mikor ez a hallatlan (!) támadás gróf Tisza ellen a „Népnevelési Közlönyében megjelent; megrémültek a bihari hatalmak, hogy hát már semmi sem szent, hát már gróf Tiszát is megmerik bírálni és éppen egy egyszerű szürke, kopott.és fakó tanitó, pláne a bihari tanitó mér ilyen hangon írni Tiszáról ! Ez Véres bosszút, kemény megtorlást kiván. Szóval megfájult a gróf Tisza feje a bihari uraknak és hogy bálványozott vezérük a jövőben legalább a bihari tanitók részéről szent és sérthetetlen legyen, merész tettre határozták magukat. Kutyába sem véve a sajtószabadságról alkotott törvényt ; életbeléptették a Bach Korszak félelmetes fegyverét a Cenzúrát s a szerkesztő körmeire ügyelendő egy 3-as bizottságot küldtek ki az alispán, a vármegyei ügyész és egy felszentelt j püspök személyében, kiknek kötelessége a1 „Népnevelési Közlön} “-t megjelenése előtt j átvizsgálni s a bihari hatalmasságoknak nem tetsző cikkeket a lapból kidobni. Folytassuk '? Nem, mert hiszen ehez nem kell com-; mentár! Csak annyit vagyunk még bátrak megjegyezni — akár tetszik a bihari uraknak, akár nem — hogy ez a botor eljárás nagyon, de nagyon megbosszulja magát. A bihari tanitók megtalálják a módját annak, hogy e lealázó és a bihari tanítóságot gyámság alá helyező határozat csúf kudarcot valljon, sőt ami több, vagyunk annyi becsüléssel gróf Tisza iránt, hogy feltesszük róla, sőt bizton reméljük tőle, hogy az ő vélt védelmére hozott eme reakciós határozat el- i len, ő maga fog elsősorban tiltakozni. fl Zsilinszky-fiuk fölmentése. Irta Konrád László ügyvéd. Érmihályfalva, 1912. január 23. t Az esküdtszéki intézmény fennállása óta teljes meggyőződést szereztünk arról, hogy az be nem vált, teljesen felesleges, sőt kritikán alul álló intézmény. A Zsilinszky-fiuk is ezen szerencsétlen intézménynek köszönhetik szabadulásukat, még pedig ez alkalommal az első és második főkérdés helytelen föltevésének. Ha az első és második főkérdésből kiha- gyatik az „előre elhatározott szándék“ kifejezés, megvagyok győződve, hogy az esküdtek többsége megállapítja a bűnösséget a halált-okozó súlyos testi sértés bűntettében ; de miután a saját lelkiismeretüket és meggyőződésüket követő esküdteknek az „előre elhatározott szándékról“ a tárgyalás nem nyújtott kellő bizonyitékot és a kérdés ezen részét nem volt alkalmuk a főkérdésből ki- kapcsolniok, — azon kényszerhelyzetbe jutottak, hogy az egész kérdésre „nemmel“ kellett felelniök, inig ha az „előre elhatározott szándék“ külön kérdésül tétetik fel, az első és második főkérdésre nyugodt lelkiismerettel felelhettek volna „igennel. Sokszor tupasztaltuk azon helytelen eljárást, hogy 30—40 kérdés is intéztetik az esküdtekhez, mely esetben még a törvényt-tudó esküdtnek is ugyancsak talpra kell állania, hogy feleleteiben teljesen következetes legyen, mig máskor, mint a Zsilinszky-fiuk esetében is, a kérdés zsúfolt és e miatt szabadul a vádlott. Hiszen jelen esetben a magánlak megsértésének kérdését is fel kellett volna tenni, miután az elvitázhatatlan tény, hogy a Zsilinszky-fiuk a büntető-törvénykönyv 330. §-ába ütköző magánlak megsértésének bűntettét is elkövették. Személyi hir. Fráter Loránd országgyűlési képviselő szerdán reggel Ersemjénbe érkezett, csütörtökön Érmihályfalván látogatásokat tett és este visszautazott Budapestre. Közigazgatási gyakornok. Ifj. Kovásznay Marcel közigazgatási gyakornok folyó hó 15-én foglalta el állását az órmihályfalvai szolgabirói hivatalnál, aki kedves és megnyerő modorával azonnal megnyerte a tisztikar rokonszenvét és szeretetét. Vadászat. F. hó 24-én nagy vadászatot rendezett Bujanovits Rudolf szolgabiró a Bakkfa- erdőben. A vadászaton részt vettek: Fráter István, Wágner Ágoston, Balázsi József és Draveczky Pál nagybirtokosok, továbbá Makutz Gyula Máv. ellenőr, állomásfőnök és Dravecky László bankigazgató. A vadászat eredménye f\xrík c ? Eredeti amerikai Johnston kévekötő aratógé- ■ diÄ I pék továbbá a világhírű amerikai tengeri termelő eszközök és pedig: az „ Avery Junior Planier44 tengeri Ültető (négyzetben ültet) az „ Avery Junior Weeder44 gyomirtó az „Avery «11111101* Cultivator44 kétsoros kapa kizárólagosan Rálimer Sándornál kaphatók DEBRECEN, Piac-utca 43. sz. a. (Dreher mellett.) Bäoher— Melichár—Johnston fióktelepén. Ó^a.Jsodö'u.nls: silány -uLtánzatolctólI Debrecen és környékén kizárólag a mi gépeink vannak használatban. Fényes bizonyítványok.
