Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-02-17 / 7. szám
II. évfolyam. Mellélcféí a „Közérdek'-tiez, 7. szám. ___ErmMIyfalva—Székelyhid, 1912. február 17. Fe lelős szerkesztő: SÍM KŐ ALADÁR. Főrcmríkatársak: Érrriíhályfalva : KALMÁR JENŐ. iÉrtarcsa: SZOBÜSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfaiván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihilyfava. Téli népnyoiaior. Gyertyaszentelő Boldogasszony el mull, kifelé megyünk a téliből, — a magyar nép pedig ilyenkor halad -csak mind mélyebben a téli nyomorúság közepe -felé. A téli idők beálltával a -m gyár nép leteszi a kapát, az. ásót, a villát, abbahagyja az ekét, a kaszát pedig már régebben letette, megszűnik minden kereset, behúzódik bogárhátu odújába,-s él a, készből addig amíg tart. Ámde meddig tart:? Több nap mint kdl- bász. s ítél közepére már kiürül a» éléskamra, elfogy a liszt, el az oldal szalonna, kong az üres zsirosbödön, fűteni való sincs már, s a kis családban felüti a fejét , a nagy nineset- lenség kétségbeejtő nyomora. Korgó has, hitetlen szoba, sápadt gyerekek mindez gondtel jer barázdákat von a-családapa homlokára, * a kétségbeesés vergődése szociális lázadással telíti meg a magyar nép lelkét. Töprengő lelke fölveti a kérdést; tuvaszszal. nyáron és őszön miéit nem kereshet ő legalább annyit, hogy családjával együtt emberhez méltó módon kitelhessen? Vagy: a magyar népnek miért nincs .télen is.keresete, s Magyarországon a népnek télen miért kell here módra a készből éldegélni ? Tehát: miért ? Nagy nemzeti probléma, j ez fontosságban fölér minden más kérdéssel,' de a magyar nép ezen exintem iális kérdését a dudák odó milliomos .agyvelőkkel megöl- I dani sohase lehet. Akinek ’ latifundiumai,| kastélyai, mtilioruai vannak : az agy veleje vei sohase tudja mérlegelni1 a tömeg-szegénység téli nyomorát, a szinte dogmaképpen lehet : kimondani, hogy politikájába sedudhafja beleilleszteni azokat az országos eszközöket, amikkel a tömeg-milliók megélhetési viszonyain segíteni lehetne. A dús jólét., a dinom- dánom élet azt hiteti el vele, hogy Magyar- országon kívül nincs élet, hogy itt a népnek kutyabaja s oktalan úri gőgjében szinte.dühös a kivándorló népre. Pedig ez a nép miért vándorol ki, miért hagyja el apái földjét, .amikor a legtöbbször úgy hagyja - el, hogy sose lássa viszont ? • Miért hagyja el, amikor ezt az .országot Kanaánországnak hívták, — ma meg éhen bal benne a magyar nép, holott dús terme- j szeti kincseivel Magyarország háromszor' ann' ’ népet is eltarthatna, — csak az or- i szép pari és mezőgazdasági haladás élé ne l állnának a milliomos hitbizományak. < Vitathatatlan, hogy a magyar nép sze- < gény. Miért szegény ? Azért, mert az óv 11 háromnegyed részében , kevés a keresete,' ( j testületet, hogy — tekintettel arra, hogy a vármegye törvényhatósága ezen határozatot. I megsemmisítette, felebbezze meg ezen elutaz sitást, hogy lássa a belügyminiszter azt, hogy milyen hihetetlen eset történt velük, ők pedig felkérik a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy a kérdést tegye szóvá a parlamentben is. A közgyűlés a legnagyobb felháborodással és megbotránkozás mellett tette magáévá Baróthyék ügyét és egyhangúlag hozott határozatával kimondotta azt, hogy a vármegyei törvényhatóság megsemmisítő határozatát megfelebbezi s egyben kérelmezi a belügyminisztert arra nézve, hogy az ügy megvizsgálásával a községi esküdtek igazságos ügyében intézkedjék. Tárgyalta ezután a közgyűlés Kovács Imre utbiztosnak lapunkban ismertetett ügyét.- A közgyűlés kimondotta, hogy a vármegyei törvényhatóságnak 1481. számú határozatát, mint téves információn alapuló elutasitást, megfelebbezi, egyben felkéri a kerület országgyűlési képviselőjét arra, hogy a belügyminiszter urat az ügy helyes állásáról személyesen informálni szíveskedjék. Benedek Zoltán és Kon- rád László képviselőtestületi tagok indítványt adtak be, hogy újítsa meg a közgyűlés azon határozatát, melylyel a járványkórház egyik szobáját selyemtenyésztés' céljára átengedte és annak felügyeletével Kovács János eddigi vezetőt bízta meg. Elsősorban Benedek Zoltán indokolta meg indítványát, majd Csuka Lajos ellenvéleményével szemben Konrád László fejtette ki a selyemtenyósztés köz- gazdasági jelentőségét, egyben kimutatván azt is, hogy az öt évi eddigi zavartalan miikö- iés mily üdvös volt a lakosságra nézve. Szavazás alá bocsáttatván a kérdés, 22 szava- sattal 2 ellen kimondotta a közgyűlés, hogy mi. évi 49. számú határozatát megújítja és r selyemtenyésztés továbbfejlesztésére a járványkórháznak nevezett községi épület egyik íagy szobáját átadja és ennek vezetésével vovács Jánost bízza meg és őt az épületben évő lakásba visszahelyezi. Nagy Imre szolgálatból elbocsátott rendőr kérelmet intézett i közgyűléshez, amelyben az általa teljesi- ett fertőtlenítő szolgálatokért fizetés kiuta- ását kérte. A közgyűlés a kérelmet elutasi- otta. Ugyancsak elutasította a közgyűlés a leck-pótkávégyár r.-t. kérelmét 2319 korona ;7 fillér kövezetvám visszafizetése iránt, ki- londván azt, hogy fentartja azon eljárást, ogy a pótkávét fűszerárunak tekinti és igy ámolja meg. Végül a lóosztályozó bizottság igjaivá Báthory Zsigmond és Somogyi Já- ost megválasztván, a gyűlés véget ért. Színészet. A szini-évad harmadik hete a : inházi slágerek, valamint a komolyabb irányú arabok jegyében folyt le. Az igazgatóság I Goldstein Miksa S bőr- és diiofelsoresx- * :: kereskedése w w w gf3íg§S w w w w Tisztelettel tudatja, a nagyérdemű közönséggel, hogy üzletében J| £ cipőfelsőrész készítő műhelyt | rendezett be, melynek vezetésére a fővárosból elsőrendű sza- • béiszt és tüzőleányt hozatott. || Készít felsőrészeket legmodernebb kivitelben mérték S után. • Tucatos felsőrészeket igen jutányos árak mellett, |Í 20 koronán felüli megrendeléseket bárhová bérmentve küld. Ü| Kereskedőknek viszontelárusitásra bivaly-talpakat, juta- # nyos áron bocsátja rendelkezésükre. || télen meg abszolúte nincs keresete. -És mi- j ért nincs keresete:? Azért, mert nincsenek ] kereseti forrásai. E« elsősorban mikből szár-1 maznak a kultnrnépek kereseti forrásai? Származnak a nagyiparból — ámde Magyar- országom nincs nagyipar — és miért nincs ? Azért nincs, mert nincsen vámsorompókkal védett önálló vámterületünk s.a hatvanhét jóvoltából a magyar ipar tökéletesen ki van szolgáltatva az osztrák nagyipar guzskötései- nek. Nem .lévén magyar nagyipar, nem lévén tízezer füstölgő gyárunk : nincsenek is jó kereseti forrásaink, tőkeg.azdaságunk, az elszaporodott magyar n«p a .negyedrangu magyar mezőgazdaságból pedig már meg nem élhet. De nagyipar nélkül nincs belterjes mező- j gazdaság se. belterjes mezőgazdaság nélkül pedig nincs bőséges mezőgazdasági termelés, bőséges mezőgazdasági termelés nélkül pe-1 dig kivitel nincs, meg drágaság is van az országban. Magyarország állatban és gabo-i nában háromszor annyit termelhetne, mint amennyit ma termel, de nem termel, mert nagyipar nélkül nincs belterjes mezőgazdaság — és mivel nincs termelés, fogyasztás meg van : ennélfogva az országban drágaságnak kell lenni, lieg lehet tehát állapítani és ki lehet mondani, hogy a magyarországi drágaságnak végső fokban legközvetlenebbül szintén a sok -ezerbaldasők az okai. És amíg j ez a szerencsés osztály ebből , az országgyü-l lésből az .általános választójog révén ki nem körül, addig se a magyar nép szegénységén, se az országbeli drágaságon nem lehet se- - j giteni. De Jéleklázitó; hogy miért kell emiatt: i a magyar nép millióinak a télviz nyomom- , ságait •átszenvedni f Az általános, "egyenlő,1' titkos és községenként! szavazati jog pedig ; ott függ össze a magyar nép nyomorával és j az országbeli drágasággal, hogy a retográd ! í arakat csak .az eljövendő népparlament fogja ■ i .Tsöpörni. (H.) : i — I Képviselőtestületi közgyűlés. Érmiháiyfalva 1 képviselőtestülete f. hó 10-én tartotta évi é •endes közgyűlését P. Kovács Sándor főbíró £ ;lnöklete alatt. A gyűlés első tárgya az 1912. j t ivi költségvetés megállapítása volt, amelyet 1 i közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A ha- 1 ározat kimondása után Baróthy Sándor kért t1 zót. Hivatkozik az 19 Lt évi julius 8-ikán ; 3 ártott közgyűlés azon határozatára, amelylyel j n ámondotta, hogy az "általa és volt esküdt- J b ársa által hivatalos eljárásban átvett és Nagy v ioltán volt szolgabirónak felhívására átadott h s a szolgabiró által elsikkasztott 480 korona n dó és járulékai peres ügyében, velük szemen a gyűlés minden támogatást megigért s: s árettük helyt áll. Arra kéri a kénviselő-! d
