Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-02-03 / 5. szám
II. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 5. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. február 3. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Ermihályfalva : KALMÁR JENŐ. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- keíyhidcn minden szombaton délután, a „K ö z é r d e k“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Ermihályfalva. Pusztuló iparágak. Nem annyira a történelemből, mint inkább a történeti regényből tudjuk, hogy volt a régi időben is magyar ipar s ez elég kifejlett és hirnevcs vala. Jósika, Jókai szeretettel Írtak a magyar céhekről, a magyar mesterekről, akik városi polgárok, de a hadi tudományokban is jártasak valának. Kincses Kolozsvár, Nagyszeben, Debreczen, Buda, Pozsony, Esztergom, Komárom annalesei töméntelen adatot szolgáltatnak arról, hogy nagy és derék magyar ipar volt az árpád- házi királyok idejében s virágzásának tetőfokát igazságos Mátyás király idejében érte el. Mohács után persze a magyar nép többi javaival együtt megfogyatkozott a kézművesség is, a városokat török bandák, osztrák zsoldoshadak sanyargatták, szegénybették s a több százados múlttal dicsekvő céhek nagyrészt kipusztultak. Hírmondónak maradt csak egy-két iparág a dicsőséges múltból. Ilyennek többek között az ötvösség, a bábsütés, a vizi molnárság, a rézmüvesség, a gombkötés, pászomántosság, szürszabóság. Ezekre okvetlen szüksége volt az agyonsanyargatott föld népének, ezért maradtak meg. De virulni, fejlődni nem tudott egyik sem ebben a szegény országban a csekély kereslet folytán. el az országot, jött aztán a vállalkozó tőke, amely a belföldön is gyárakat létesitett s a régi magyar iparos világnak mindörökre befellegzett. Bábsütő, rézműves, ötvös, vizi molnár, szürszabó, gombkötő, takács s a többi szép, régi kézművesség folytatója manapság már csak fehér hollószámba megy s ha a halál megbénítja a munkás kezét, ha földre esik a szerszám, nem akad többé, aki fölvegye. A magyar élhetetlenség ide jutatta a hajdan hires magyar kézmivességet. Hát bizony ez igy nem jól van. Itt tenni kellene valamit az államnak és a társadalomnak egyesült erővel, mert a mai iparpártolás igen lanyha méretű. Tudjuk mi is, tudja mindenki, hogy a fejlődő élet sok régi iparágat elévit, megöl; ez még nem baj, nem hiba. A baj abban van, hogy a meghalt iparágak helyett nem támadnak újak, nem nyílnak uj keresetforrások a munkátlanul álló munkáskezek számára. A föld pedig egymaga nem tudja eltáplálni a saját gyermekeit. S itt ütközünk éppen bele a manapság- ban oly sokat és oly nagy garral emlegetett agrár államba. Pedig aki tisztán lát, annak be kell látni, hogy mig ezt a jelszót lomtárba nem tesszük, addig a szabad, boldog és gazdag Magyarország meg nem születhetik. Hogy mikor születik meg, ki tudhatná? Addig hát csak búsuljunk és sirassuk a kipusztult és pusztuló félben levő iparágakat! Újból betörés Érmihályfalván! Kifosztott órásüzlet! Elfogták a tettest! A leghíresebb német s angol gyárvárosok nem kevésbbé hires kézmivescentrumok voltaic századok előtt. Ott békésen fejlődhetett az ipar, gyarapodhattak a céhek, a kereslet emelkedése lépést tartott a termelés emelkedésével s zavartalanul gazdagodhattak a céhek. Mikor aztán jött a gőz, később a villamosság, a tőkegazdag angol és német városi polgárság tudott haladni a korral, gépe- I két szerzett s gyárakat rendezett be magának. Gyorsan felismerték a technika vívmányainak hasznait s mert pénzük, ^módjuk volt hozzá, a céhekből hatalmas gyáros testületek, a műhelyből világra szóló gyárak váltak. A technika vívmányainak gyors- és bölcs felhasználása folytán az angol és német ipar lett a leghatalmasabb. Nálunk a gőz s a villamosság épen az ellenkezőjét okozta. A tengő-lengő magyar céhbeli mester, amikor rászakadt a gépek s az uj divatok versenye, szépen elbújt a föld alá — meghalni. Nem volt pénze gépekre és ha lett volna is, világért se fektette volna ördöngős masinákba. Nem volt, aki serkentse, támogassa, a magyar urak csak politizáltak, túrták, turatták a földet s nem törődtek az iparral. Külföldi gyárak termékei árasztották Érmihályfalva lakosságát egy ujabbi betöréses lopási eset tartja izgatottságban s jóllehet a csendőrség két derék tagja Vészi József őrsvezető ég Debreczeni István csendőrnek sikerült is a tettest kinyomozni és letartóztatni, ez az ujabbi eset kötelességszerüleg Írja elő nekünk azt, hogy újból arra kérjük a város érdemekben gazdag főjegyzőjét, hogy a rendőrség újjászervezése és az éjjeli őrök alkalmaztatása ügyében javaslatát mielőbb a képviselő- testület elé terjeszteni szíveskedjék. A betöréses lopásról részletes tudósításunk a következő : A főutcán van Drezner Sámuel órás- és ékszerész üzlete. Nem valami fényes üzletről van szó, de egy kisebb szabású műhelyről, ahol a tulajdonos javításokat eszközöl és csekélyebb értékű órákat és ékszereket árusít. Pénteken délután Drezner bezárta üzletét és vallása törvényei szerint szombaton is egész nap zárva tartotta. Vasárnap reggel amidőn a tanuló kinyitotta az üzletet rémülve tapasztalta, hogy az egész műhely fel van forgatva, amely elárulta azt, hogy ott betörő járhatott. Jelentést tett az esetről a gazdájának, aki j viszont a csendőrséget értesítette, ahonnan j Vészi őrsvezető és Debreczeni csendőr a helyszínére érkeztek és megállapították, hogy az üzletben betörő garázdálkodott. A betörő az udvar felőli ablakot törte be s azon keresztül bújván, az üzletbe hatolt és onnan az aszlalfiókokból és kirakatból 12 drb órát és több fülbevalót magához vett s ugyanazon az utón távozott. A csendőrség két derék tagja haladéktalanul a nyomozáshoz látott és fáradságukat siker is koronázta, amennyiben sikerült a tettest Szilágyi Lajos rovott múltú 46 éves favágó személyében kinyomozni és letartóztatni. — A csendőrök házkutatást tartottak nála, amikor is a lopott tárgyak nagyrészét megtalálták egy pár óra kivételével, amelyet időközben értékesített. Az esétről a büntárgyakkal együtt a csendőrség jelentést tett a nagyváradi ügyészségnek s most azon fáradozik, hogy Szilágyit, aki a tett elkövetését csak részben ismeri el, töredelmes vallomásra birja. János napja. Szombaton délelőtt a város teljes inteliigentiája kereste fel a róm. kath. plébániát, hogy üdvözölje annak lakóját, a város köztisztelet és szeretetben álló plébánosát, Szőke Jánost, névnapja alkalmából. A pazar villásreggeli alatt a tanítványai által rajongásig szeretett lelkipásztort Horváth Emiiké, Horváth János uradalmi intéző fia, kedves versecs- kével köszöntötte fel, mely dicséretére vált úgy a verselő, mint a vers betanítójának. A villás alatt, mely benyúlt a késő éjszakába, kitűnő hangulat uralkodott és számos felköszöntő hangzott el a népszerű lelkiatyára. Baleset. Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség érte f. hó 1-én Makutz Gyula állomásfőnököt és kedves nejét. A délelőtti órákban Szász fiakeres szánján szánkázni mentek s megtörtént az érmihályfalvai bérkocsi állapotokat jellemző eset, hogy szánjuk a szol- gabirói hivatal előtt 4 helyen eltört s mindketten kiestek a szánból. Makutzné őnagysága oly szerencsésen esett ki, hogy az ijedtségen kivül komoly baj nem érte. Makutz azonban kezefején sérült meg, mely sérülés nem any- nyira súlyos, mint rendkívül fájdalmas. Vadászat. Az Érmihályfalvai Vadásztársaság múlt hó 28-án tartotta utolsó vadászatát. Az eredmény nem mondható fényesnek, mert ösz- szesen 22 nyúl került terítékre. A vadászaton a tagokon kivül résztvettek Bánóczy Kálmán főispáni titkár és Asszonyi Sándor a Király Szinház tagja. Vadászat után a Jakab Rezső főjegyző minta pincéjében vadász-lakoma volt, hol Asszonyi László kiváló művész gyönyörű dalaival kárpótolta a gyenge vadászati eredményt. Igazoló választmányi ülés. Szerdán tartotta Érmihályfalva község igazoló választmánya ülését Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt. A választmány birálat alá vette a strómanok által, a képviselőtestületi tagok választása ellen beadott felebbezéseket s azoÁ«jin Q I Eredeti amerikai Johnston kévekötő aratógé- V d»9 í pék továbbá a világhírű amerikai tengeri termelő eszközök és pedig: a z „ Avery «Junior Planter44 tengeri ültető (négyzetben ültet) az A very »Junior Weeder44 gyomirtó az „Avery «Junior Cultivator44 kétsoros kapa kizárólagosan á Ib_ onn. e r Sándornál kaphatók DEBRECEN, Piac-utca 43. sz. a. (Dreher mellett.) Bäoher— Melichár—Johnston fióktelepén. O^a-JsocljTjLrLls: silán.37- ■a.tán.za.todstóll Debrecen és környékén kizárólag a mi gépeink vannak használatban. Fényes bizonyítványok.
