Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-01-06 / 1. szám
2-ik oldal. ÉRMELLÉK ____ ___________január 6. 1-ik szám. Bacher és Melichár I eke- és vetőgép-gyára JOHNSTON amerikai aratógépgyár I Piac-utca 43. sz. t (a Dréher mellett Ráhmer Sándornál.! ■ Ajánlja legjobban bevált eredeti amerikai JOHNSTON kévekötő és ■ marokrakó ARATÓ6ÉPEIT, FŰKASZÁLÓIT- Fényes bizonyitványok. V A legjobb amerikai manilla fehérzsineg. Amerikai modern tengeri 1 termelő eszközök. Prospektus és árjegyzék ingyen és bérmentve. iTYTí T Ti Eredeti Melichár Unikum Drill vetogép csakis az, melynek 1 I í( \l \ I szabadalmu beállitókészüléke van. Kulcs nem w m ÁhíÚ' & kell hozzá. Óvakodjunk siláuy utánzatoktól! Csak nálam kapható csületes, józanon gondolkodó polgárság fényes j győzedelinével és a szociálisták, valamint Hin- talan Ede és Ruszkay Elek a bukott honatyák csúf verességéTel ért végett. A főbírói állásra jelölve lettek: P. Kovács Sándor, Sz. Kovács Lajos, Szász Imre, Vajda Gábor és a fésűs Hintalan Ede. Ebből P. Kovács Sándor 218, Szász Imre 1 és minden agitális, korteskedés dacára Hintalan Ede 79 szavazatot nyertek, amely 79 szavazat fele is özvegyek meghatalmazása volt s igy P. Kovács Sándor 189 szavazat többséggel főbíróvá választatott. A választás eredménye általános megelégedést és lelkesedést keltett s az intelligentia köréből is számosán üdvözölték az uj főbírót. A többi állások betöltése közfelkiáltással történt. Fő esküdté V. Kovács Zsigmond, pénztárnokká Kun Mihály, közgyámmá Mátray Ákos. Esküdtekké : Kiss András, Kocsis Sándor, Báthory Zsigmond, Grosz Emil és Somogyi János választattak meg. Üdvözöljük az újonnan megválasztott derék elöljáróságot és a város felvirágoztatása iránti nemes törekvésükhöz őszinte szivből sikert kívánunk. , Még mindig férfi szolga. Megdöbbenéssel értesülünk arról, hogy dacára felszólalásunknak és Érmihályfalva legelőkelőbb férfiai részéről kifejezett tiltakozásnak: a ref. leányiskolánál még mindig egy 17 éves éretlen suhanc teljesíti az iskolaszolgai tisztet. Joggal elvártuk volna azt, hogy a Nagytiszttletü ur haladék nélkül teljesiti kérelmünket— bármily nehezére is esik az üres órákban hetesi hivatást teljesítő fiút elbocsátani a szolgálatból — a szülők megnyugtatása érdekében és helyette öreg, tisztességes asszonyt vagy asszonyokat alkalmaz a hivök által fizetett iskolaszolgái állásra, ügy látszik azonban, hogy ez a megoldás nem tetszik a Nagytiszteletü urnák, tehát nem lesz más mód eme kötelessége teljesítésére szorítani, mint a kir. tanfelügyelő ur segélyét igénybe venni, hogy a leányiskolából a fiatal gyerkőc eltávolittassék. Mielőtt azonban ezt megtennék, újból ismételjük kérelmünket és reméljük, hogy az ezúttal teljesítve is leend. Hol a vásárbiróság ? E cim alatt lapunk múlt heti számában kérdést intéztünk Dobozy Kálmán főszolgabíró úrhoz, amelyben kértük a vásárbirói tisztségnek országos és hetivásárok alkalmával leendő sürgős betöltését. A kérelem nemcsak jogos volt, de törvényen is alapult, amennyiben a m. kir. belügyminiszter 2264— 1908. szám alatt kiadott rendeletével a vásárbirói tisztség állandó betöltését nemcsak követeli, de közvetlenül a járási főszolgabíró kötelességévé teszi. Felszólalásunknak nem lett meg a kívánt eredménye, mert a vásárbiró számára fentartott helyiség f. hó 4-én is üres maradt s igy azt kell hinnünk, hogy a főszolgabíró ur teljesen negligálja az idézett miniszteri rendeletet. Nem célunk ugyan a felsőbb hatóság ellen a közvéleményt ingerelni, de viszont joggal elvárhatjuk azt, ha üdvös, szükséges és elke- rülhetlen követelményt tolmácsolunk a közönség részéről, a hatóság respektálja ezen kérelmet és a törvény inténciójának megfelelően teljesítse is. Ha tehát ezúttal újólag és erélyesen követeljük a vásárbirói tisztség betöltését, azt kötelességünkből kifolyólag tesszük, mert ennél a kérdésnél minden személyi érdektől eltekintve a köznek akarunk szolgálatot tenni. Végtelenül sajnálnék, ha felszólalásunk ezúttal sem vezetne sikerre, mert kénytelenek j lennénk közvetlenül Miskolczy Ferenc főispán | úrhoz fordulni, aki bizonyára erélyes intézkedéssel szerezne érvényt a belügyminiszteri ren-! deleinek és vizsgálat tárgyává tenné azt is,' hogy ki részére lett folyósítva a közbirtokosság részéről a vásárbiróság ellátásáért fizetett 200 korona. Tolvaj elöimádkozó. Scbönfeld Mózes ér- mihályfalvai főrabbihoz az elmúlt héten beálli- j tott egy 17 éves zsidógyerek és Bikk Sámuel felsőszlatinai előimádkozónak adva ki magát, tőle éjjeli szállást és utisegélyt kért. A nemes- szivüsógéről általánosan ismert főrabbi igen szívesen fogadta a vándort, ellátta étellel, sőt még útiköltséggel is és útnak bocsátotta. Bikk azzal hálálta meg a főrabbi jószívűségét, hogy mig a főrabbit ügyei a másik szobába szólították, a szekrényfiókból órát, láncot és gyűrűt lopott el. A főrabbi nem vette észre a lopást s rendkívül meg volt lepetve, amidőn a napokban este szatmári szuronyos csendőrök állítottak be lakására, akik között ott látta az ő kedves vendégét, az előimádkozó Samukát. A szatmári csendőrök ugyanis Biliket éppen akkor fogták fülön, amikor az ellopott ékszerek , egyikét Szatmáron egy órásnak eladásra kínálta, aki hosszas faggatás után bevallotta, hogy azt Schönfeld Mózes érmihályfalvai főrabbitól lopta — imádkozás közben. Á szembesítés megtörténte után a csendőrök visszavittek Samukát az ügyészség fogházába, ahonnan egyhamar aligha kerül vidékre — előimádkozni. Községi tisztujitás. Piskolton múlt év dec. 28-án történt meg Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt a legteljesebb rendben. Biró lett G. Tóth Imre volt biró, adószedő Vajda Ferenc, községi gazda D. Papp Zsigmond, közgyám Robotin Gergely, mind közfelkiáltással. Öngyilkos cigányleány. Érmihályfalva legszebb cigányleanya dobta el magától az életet múlt hó 28-án. A szép leányt Vancsa Gizának hiv- ták. Mint sok leánytársa, ö is szerelme egy legenybe, a Nyíri Bálint bandájához tartozó nagybőgősbe : Virág Lajosba. Az öngyilkosságot megelőző éjszakát a leány a házon kívül töltötte, valószínűleg kedvesével, amiért édes anyja másnap igen erős szemrehányásokkal illette, sőt tettleg is megfenyítette. Nagyon a szivére vette a leány édes anyja korholását s délelőtt Lévay Vince üzletében egy üveg só-1 savat vásárolt s azt az utcán megitta. A méreg gyorsan hatott és a szerencsétlen leány alig tett pár lépést, az utcán összeesett. A járókelők felvették az utcáról és elvitték dr. And- rássy Ernő tiszteletbeli vármegyei főorvoshoz, aki részére az első segélyt megadta és intéz- j kedett Debrecenbe való szállítása iránt. Egész szerdáig kínlódott a szerencsétlen teremtés, amikor a jótékony halál megváltotta szenvedéseitől. Utolsó perceiben kedvesét kívánta, aki el is utazott kórágyához és annak karjai között adta ki lelkét. Vásártéri mizériák. Lapunk jelen számában foglalkozunk a vásárbiróság ügyével s hogy mennyire indokolt a vásárbirói tiszt betöltése iránti felszólalásunk, bizonyítja az alábbi eset is, melynek megtorlására a község érdemes elöljáróságát felkérjük. —- Csütörtökön reggel Bostor Lajos érselindi birtokos vejével Szilágyi Józseffel és ennek feleségével 2 q. tengerit szállított be a piacra eladás végett. Elfoglalták helyüket a terménypiacon és megváltották a vámcédulát. A tengeri egy részét eladták Spitauer Frigyes állatorvosnak, á másik részével vártak a további vevőkre. Délutánig nem tudván a tengerin túl adni a Spilauer által felajánlott árnál drágábban, elindultak, hogy elviszik lakására a tengerit. Mikor a cédulaházhoz értek, elébük állott Súlyé Gábor vásártéri felügyelő és követelte a bárca felmutatását s mikor ezt megmutatták, azt állította, hogy nem a terménypiacról jönnek, hanem az állatvásárról, tehát fizessék meg a vámdij különbözeiét. Bostor, aki intelligens ember, rendkívül felháborodott a gyanúsítás miatt s megtagadta a kívánt utánfizetést, de leszállt a kocsiról és bement a vámbérié irodájába, ahol a vámbérlő felesége — amikor tanukkal is igazolta, hogy a vásár terményosztályán állott kocsijával — készséggel mentette fel az utánfizetés alól. Alig ült fel Bostor kocsijára, utána szaladt Sülye — aki valószínűleg az elfogyasztott italoktól nyerte a virtust — és le akarta tartoztatni s csak Csepregi Ignác és Szentgyörgyi Imre érmihályfalvai polgárok közbelépésére tért el ezen szándékától. Majd egy furkósbottal Bostort fejbe akarta verni, ami azonban nem sikerülvén, testvére Sülye rendőr fékezte meg végre az izgága embert. Ilyen hasonló eset igen gyakran fordul elő hetivásárok alkalmával. Sürgős intézkedéseket, kérünk tehát, hogy a jelen eset megtoroltassék és a vásártéri felügyelők szolgálati idejök alatt a mértéktelen ivástól el- tiltassanak. Mikor a cigánybáró mulat. Igen sok magyar mágnás megirigyelhetné azt a mulatságot, a melyet Tóth Pál, a cigánybáró rendezett újév első napján a „Nemzeti szálloda“ kávéházi helyiségében. Reggel 7 órakor beállított rendkívül bájos feleségével és hatod magával a kavé- házba és az asztalt azonnal megtöltette pecsétes borokkal és pezsgővel. Folyt az ital, miközben a báróéknak kedve kerekedett lóhátról inni a pezsgőt. Miután a vendéglősnek takarítási költségek fejében 40 K-át lefizetett, megnyerte az engedélyt s ugv ó mint Náday Kálmán lóhátra ültek és a kávéház ajtaján beugrattak a helyiségbe, a hol cigányzene mellett lóhátról ittak a franczia pezsgőt. Nyíri Bálint 100 koronát kapott egy nótáért s a lovakat a billiárd-asz- talról etették meg zabbal, melyet e célból fel- teritettek és arra 30 korona áru zabot adott a tulajdonos, persze literjét 10 koronáért. A muri déli tiz óráig tartott és 600 koronát tett ki a cigánybáró számlája, amelyet ropogós százasokkal fizetett ki. A mulatságot a Royal- kávéházban folytatták, ahol hasonló vidám mulatság volt. — Mi ismerve azt a körülményt, hogy úgy a cigánybáró, mint a Nádayaknak biztos jövedelmi forrásuk ^nincsen, kissé gyanúsnak találjuk a horribilis összegre menő pénzköltést, azért felhívjuk a csendőrség figyelmét arra: nem volna-e célszerű nyomozást indítani aziránt, hogy honnan kerültek Tóth Pál, a cigánybáró és Náday barátjához az elpocsékolt százkoronások??! Pannonia-szálloda Érmihályfalva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kóser konyha. Pontos kiszolgálás. Mérsékelt árak. Székelyhid. Mezőgazdasági kultúra. A faluban sönd van, a határ néptelen. Egy-egy fát, venyigét, szalmát hordó kocsi mutatkozik csak. Viszik a téli fűtenivalót. Ide-oda alig lesz tenni való, most lesz kapós a falun — a könyv. De hát nem minden könyv a jó barátunk is egyúttal. A rossz könyv kegyetlen ellenségünk. Attól őrizkednünk kell. — Reguláról, az edelényi rablógyilkosról a minap tűnt ki, hogy lelkét rossz könyvek olvasása mé- telyezte meg. Amint a könyv mosolyra, kedvre, vagy elhatározásokra fakaszt, úgy a gonosz iratok olvasása betaszit a bűnbe. Mikor nyomatott betűt vesztek a kezetekbe, mindig óvatosak legyetek. Sohase tudjátok, lelketeknek milyen mérgétől szabadultok meg. De annál inkább becsüljétek meg a jó könyveket. És valóban helyes érzékkel gondoskodhatott a földmivelésügyi miniszter a nép javáról, mikor megértve betű iránt való sóvárgását, idáig mintegy négyezerig való könyvtárt adott községeknek, iskoláknak, köröknek, egyesületeknek. És milyen könyveket. A föídmivelésügyi minisztérium na-
