Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-15 / 24. szám

Nagykároly, 1912. junius 15. 24-ik szám. V. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉF5MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ESTTÍEZŐöAZDASAG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. Az átok. Az őrült Néró, római imperator, annak idején felgyújtotta Rómát, csakhogy erről egy hülye hőskölteményt írhasson és azt felolvashassa gerinctelen udvaroncai­nak szolgai tapsvihara között a cirkusz­ban. Megátkozták ezen tettéért. És az átok beteljesedett. Iszonyú kínok között adta ki — megvetve, elhagyatva mindenki­től — lelkét. A história azt mondja, hogy Salamon, aki eladta hazáját bujdosása között egy lelkésznek meggyónta rémes bű­nét, A lelkész undorodva fordult el.a vezek­lőtől s kijelentette; 'hogy csak egy bűn létezik a földön, a melyre az Ur felkent szolgája sem adhat feloldozást: ez a hazaárulás. Meghalt, mint remete, veze­kelve rémes bűnéért. A geszti bicskás, a családi caesárómá- niával terhelt Tiszát is — a ki felrúgta Magyarország szentesített törvényeit, aki pénzen és piszkos eszközökkel inegvásá* rolt csorda röhögő kacaja között szentség- telen kezekkel megfosztotta és megszent- ségtelenibdte legnagyobb erősségünket a parlamentumust — megátkozta egy refor­mátus lelkész. A törvényhozás csarnokában ezrek fülehalhtára hangzott el az átok : „Légy átkozott, ne legyen nyagalmad a földön ! Megvetve, nyomorban halj meg ! Undorodva forduljanak el tőled az embe­rek, az apák ujjal mutassanak életedben gyermekeiknek reád, mint az édes magyar haza alkotmányának megrablójára! Föld ne adjon neked nyugalmat, vessen ki mélyéből s porló csontjaidon a kutyák osztoszkodjanak ! Családodban s legyen örömöd ! Vesszen ki minden fajtád, hisz csak az édes haza szégyen oszlopaként fognak kimeredni a történelem esemé­nyeiből ! Gyermekeidben büntessen meg a Magyarok Istene ! Amen ! Meghűl a vér bennünk a midőn papírra teszük a legtisztább vallás lelkes hirdetője rémes átkát s habár az az ember, a kit az átok ért, ölt, megölte a törvényes rendet, összezúzta a törvények erejében való hitet, a magasba száll imánk és arra kérjük a Mindenhatót, hogy ha bünteti is a földön a hazaánilókat, mert a bün­tetésnek nem lehet elmaradni, — hiszen megérett arra, — kímélje meg az ártatlan családot. Hiszen a rablógyilkos családja nem tehet arról, hogy egyik tagja embervérre szomjazott; a tolvaj gyermeke nem oka annak, hogy apja nem respektálta a tu­lajdonjog szentségét. A gyermek lehet, hogy könnyezik, amikor hallja apja legun­dokabb vétkét, a hazaárulást s miért büntetné azt, aki nem hibás a szörnyű vétekben! ? De azt az embert, a kinek lelke meg- kérgesedett, a ki hatalmi tébolyában ■ ■ ■■■ ■■■■■ ■­Fűszer, csemege, BM korai zöldségek, z ■ ■ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ■ SZŐKE LAJOS üzletében (Kereskedelmi Bank palota)-sin NAGYKÁROLY. m­■ 111 ii 1111 ■­­Gyümölcsök, friss : hideg felvágottak. z ■ ■ ■ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ■ TÁRCZA. Mese egy öreg emberről. Irta: Barátosy Ferenc. Toronyi Kázmér 55 éves korában elvette a 19 éves Almássy Sárikát. A szép kis asszony csókja Toronyi ezüstöződő haját érte. A férj szinte összerezzenve kérdé rögtön: — Ugy-e nagyon fehér? — így szeretem. Ez az én eziistlevelü mennyaszonyi koszorúm. És hullt a csók, a csókok özönével. Toronyi maga sem hitte volna el, hogy az a fiatal asszonyka ekkora boldogságot hozzon be az öreg ember házába. Barátai ugyan tréfálkoztak vele sokat, de ő minden ilyen tréfát ugyancsak tréfával I ütött vissza. Egyszer azonban nevető ked­vét mégis csak alaposan elvették. Egyik barátja fontoskodva mondta neki: — Te öregem, a feleséged sokat jár a jégre. Az a Pártos Feri meg nagyon is forgolódik körülötte. Toronyi bosszúsan szólt: — Mi közöd hozzá ? — Hát mint barát csak kötelességemnek tartottam téged figyelmeztetni. Hanem mára ez elég is volt Toronyinak. Be sem várta a kaszinói időzés szokott órá­ját, hanem korábban ment haza. Akkor jött a felesége is haza a jégről, egészen nekipirulva. — Jó estét papuskám. Tudod-e ki mulat­tatott ma egész délután a jégén? A Pártos Feri. Jó barátod ugy-e ? — Az. Ejnye de röviden felelget az apukám. Talán valami bajod van ? — Egy kicsit fáj a fejem. Minden becsületes főfájás reggelre elmú­lik. Toronyinak azonban a fejében maradt. Most már kereste a kaszinói pletykát s öröm­mel kapott rajta mikor valaki azt súgta be neki, hogy Pártos Feri komolyan udvarol az ő feleségének. Egyszerűen felelőségre vonta Pártost, de az persze mindent taga­dott. Kázmért azonban a féltékenység nem hagyta nyugodni. — Tudod-e — szólt Pártoshoz — egy­szer s mindenkorra megakarok győződni ennek a dolognak az alapjáról. A léha Pártosnak tetszett a vérpezsdítő tréfa. — Hogyan? — kérdezte mohon. — Próbára kell tenni az asszonyt, — HBBHiiBBBfiffiitlÉli I Nyári idény újdonságai megérkeztek 1 MHHM I férfi,fiú, gyermekruhákban legnagyobb választék Sxánlw R«r és Társánál Szatmár, a színházzal szembe, jgt "f,“díí”ktSm SZOLID és SZABOTT ARAK! A HERMAMM-clpő nem melegíti a lábat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom