Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1912-03-30 / 13. szám

március 30. 13-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus. mint a meghívott vendégek osztatlan figyelme között. Főgimnáziumunk tanári karából Sróff Gábor, többi ismerőseink közül pedig Nagy Gábor és Jakabffy Gábor ünnepelték névnap­jukat. Mind a három helyen számosán fejezték ki jó kivánataikat. Városi közgyűlés. Nagykároly város képvise­lőtestülete vasárnap rendkívüli közgyűlést tar­tott. Fontos, életbevágó kérdés csak egy volt a tárgysorozatban. A pénzügyi palota felépíté­sének anyagi kérdése. Egyhangú, névszerinti sza­vazással határozta el a közgyűlés, hogy telekvásár­lás és építkezés céljaira egy 600000 koronáig terjedő kölcsönt vesz fel, melynektőketörlesztése és kamata évenkint mintegy 30000 koronával fogja a város büdgetjét terhelni. PJachy pénzügyigazgatót ért támadásokhoz szállott hozzá opportunus tapin­tatossággal Nemestóthi Szabó Autal, amire dr. Vetzák Ede komoly, konciliáns hangon vála­szolva, e kérdésben létrejött a teljes béke. |f Darabánt Andrásnál Vasból van az em­ber. Tessék elhinni, nem frázis az, nem is túlzás, mikor ráfogják az emberre, hogy az hús és vér, amely olyan könnyen szakad, romlik, meghibázik, az tulajdonképpen erős, szívós, edzett vas. Megdöbbentő tragédiák történnek, hogy a néző lelke is megroskad alattuk, súlyos csapásokat küld az Ur, ame­lyektől, azt hinnénk, nyomban megszakad a mélyen sújtott ember szive, átok jön, átok után, meggörnyed alatta, akit ér, meggör­nyed, mint a nehéz sulyokkal megrakott szekér acélrugója: lassan, egyenletesen vissza­egyenesedik és huzza, vonja az igát, viseli a terhet, küzdi az életet tovább . . . tovább, amig bírja a vas, amelyből az ember vagyon. Városszerte mély részvétet keltett az a meg­rázó és pótolhatatlan veszteség, amely Da­rabánt András polgári iskolai tanárt érte. Felesége szül. Friedl Mariska élete 21-ik, boldog házasságuk 2-ik évében f. hó 25-én elhunyt. Hosszas szenvedést váltott meg a balál; ám azért mély részvéttel vettük a szomorú hirt és megilletődéssel járulunk a ravatalhoz, nemcsak mi. aki egykori kartár­sunk révén, mintegy fokozottatban osztozunk az őt ért súlyos csapásban, hanem Nagyká­roly város egész közönsége. Mindenki is-1 merte a rendkívül bájos fiatalasszonyt, aki nem egy műkedvelői előadáson szerzett kel­lemes órákat a közönségnek, mindenki tudta, hogy rajongó szeretettel csüng a férjén és szivében nem volt egyéb mélységes, oltha­tatlan szeretetnél. A veszteség tehát nem­csak a családé, hanam az egész nagykárolyi I társadalomé, amely őszinte és meleg együtt- j érzéssel vesz részt a kiterjedt család fájdal- I mában. A fiatalon, élte tavaszán elhunyt gyermekasszony temetése szerdán délután folyt le, impozánsan megnyilvánult részvét mellett. A gyászertartást Récsey Ede plébá­nos teljesítette fényes segédlettel, melyhez az egyházi énekeket a helybeli dalegyesület, énekelte. A koporsót szebbnél szebb koszo­rúk borították, melyből kitűnt a bánattól : sújtott férj gyönyörű koszorúja. Koszorúkat he- ] lyeztek a ravatalra : Felejthetetlen jó Mariská-, i nak a viszontlátásig — Bandi. Felejthetetlen jó i Mariskánknak — Bánatos szülei. Álmodj szó- i pékét. Isten veled — Pista és Katica. A jó : testvérnek — Annus és Elemér. Szeretett i keresztgyermekének — Keresztapja. Szere- . tett Mariskának — Juliska néni és Papp < bácsi. Szeretett Mariskának — Pepi néni és s Lajos bácsi. Az örök nyugalom kisórjen si- ; 1 r»n/1Ko _ T.oína Káfxrin Äc* Mino nániú 1 sem fel ejtünk el — Irénke és Miklós. Emlé­ked örökké élni fog — Tériké és Ferike. Legyen neked könnyű a föld — Kálmán és Irma. A viszontlátásig — Málika néni és Gyuri bácsi. Isten veled — Ilonka és Jani. Lukácsovics János és családja. Szeretett Ma­riskának — Papp János és neje. Mariskának — Nők és családja. A jó Mariskának — Nagy Károly és családja. Mariskának — Esz­tike és Gyula. Szeretett gyermekünknek — Apósod, anyósod. Szeretett Mariskának — Matild néni, Pista sógor és unokanővérei. Részvétünk jeléül — Mák Károly és családja. Vigh néni. Popity Károlyné. Budaházy Jó- zsefné. Nők Teriék. Matuska János és neje. Tóth. A polg. fiuisk. tanítótestülete Dara­bánt Andrásnénak. Szeretetünk jeléül — A IV. oszt. tanulói. Darabánt Andrásnénak — A III. oszt. tanulói. Igaz részvétünk jeléül — A keresk. esti tanfolyam hallgatói. * A bánattól sújtott család az alábbi gyászjelen­tést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, vala­mint a nagyszámú rokonság nevében is fájda­lomtól megtört szívvel tudatják a legjobb fele­ség, gyermek, testvér, sógornő és rokonnak Darabánt András áll. polg. isk. tanár nejének szül. Friedl Mariskának f. hó 25-én, délután 6 órakor életének 21-ik, legboldogabb házasságá­nak 2-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai f. hó 27-én, délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Nagyhajduváros-utca 33. számú gyászháztól a helybeli mesterrészi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szent miseáldozat f. hó 28-án reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1912. évi március hó 25-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Darabánt András férje. Friedl István és neje szül. , Liebhauser Mária szüle. Darabánt András és neje szül. Nagy Ju­liánná após és anyós. Dr. Friedl István, Friedl Annuska férj. Nagy Elemérné, Fried Katika ;estvérei. Friedl János és neje, Friedl György is neje, Mátyás Jánosné szül. Friedl Katalin, jzv. Friedl Mihályné, Liebhauser Lajos és neje szül. Mangold Anna, Liebhauser Juliánná férj. 3app Istvánná, Liebhauser Jozefa férj. Nagy i,ajosné, Vigh Kálmán és neje szül. Rácz Irma, /igh László és neje szül. Májer Annaésgyer- nekeik nagybátyai és nagynénjei. Nagy Elemér lógóra. Palika és Elemér gyermekei. Darabánt dihály, Darabánt Miklós, Darabánt Gusztáv, larabánt Sándor sógarai. Választás. A nagy károlyi Kereskedelmi is Iparbank r.-t. igazgatósága a Szeghő Ödön légjegyző-főkönyvelő távozásával megürese- lett állásra főkönyvelővé és levelezővé Iarga Imre debreceni lakost, a Magyar vltalános Hitelbank debreceni fiókjának tiszt- iselőjét választotta meg. Távozó tisztviselő. Kevesen vannak váro- unk, Szatmár városa, a vidék és Érmihályfalva olgárai közül, akik ne ismernék Erber Simont, Hollandi Biztositó Társaság kerületi ügynök­égének főnökét. Kedves, szolgálaikész modo- ival megnyert mindenkit, akivel csak érintke- ett, jóizü adomáival élénk derültségben tartotta llandóan a társaságot, amelyben résztvett. ószivüsége ismeretes a vármegyében, egyszóval lyan ember, akit szívesen látnak minden tár­aságban és meg is becsülik. Most ezt a jó arátot elvesztjük, mert az igazgatóság Szegedre elyezte át és az ottani kerületi ügynökség élére állította. Barátai, hivataltársai, magok az ügynökségek is megkisérlettek mindent, hogy az áthelyezést meggátolják, az igazgatóság nem engedett, mert az ottani kerület vezetésére is oly emberre van szükség, mint a milyen Erber Simon, Igazán nehéz szívvel mondunk búcsút a távozó barátnak, akit ismerősei meleg szere- tete kisér uj honába és kívánjuk azt, hogy ott is találja fel azt a szeretetet és meleg baráti kört, amelyben két év óta közöttünk részesült. Teadólután. A nagykárolyi izr. Nőegylet f. hó 30-án, szombat délután 6 órai kezdettel a Magyar Király szálloda éttermében tea- délutánt rendez. Minthogy meghívók nem bocsátatnak ki, a szives érdeklődőket ezúttal hívja meg a rendezőség. Műkedvelői előadás. A Nagykárolyi Kath. Legényegyesület április 14-én vasárnap a városi színházban előadást tart, színre kerül „A Tolonc“ népszínmű. A n. é. közönség figyelmét előre felhívjuk e kellemesnek ígérkező estélyre. Bő­vebbet a jövő számban. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik a bennünket ért végtelen csapást, meleg rész­vétükkel enyhíteni és drága halottunk teme­tésén megjelenni szívesek voltak, ez utón is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Nagykároly, 1912. márc. 27-én. Darabánt András, Friedl István és családja, „Megállj kutya hamisan esküdtél.“ Ha ez az eset, amit itt leírunk, a pátriárkák idejében történik, akkor ma már valamelyik vallásfele­kezet apraja-nagyja, mint csodáról, mint az Is­ten bosszúálló kezének beavatkozásáról beszélne áhítattal, kegyelettel — és szent borzadással. Egy pörös fél nagy elkeseredésében és fölhá- borodásában átkot mondott egy másikra és cso- dák-csodája — az átok beteljesült. A furcsa, tragikus esetről tudósítónk a következőket je­lenti : Nagy megdöbbenést okozott Mátészalkán Fischer Jakab jármi-i jómódú mészárosnak tra­gikus halála. Ftscher Jakabot egy egészen je­lentéktelen kihágási ügyben szombatra becitál­ták a mátészalkai járásbírósághoz tanúnak. Az ügy természete olyan volt, hogy Fischer vallo­másán fordult meg az egész s éppen ezért a tárgyaló biró elrendelte Fischer megesketését. Fischer a vallomására le is tette az esküt, a biró kimondta az Ítéletet és a feleket elbocsá­totta. Mikor már a kapu felé mentek, a pör- vesztes fél magából kikelve ökölbeszorított ke­zekkel útját állta Fischernek. — Megállj kutya, hamisan esküdtél, üssön meg a gutta — ordí­totta az elkeseredett ember. Fischer ügyet sem vetett a toporzékoló emberre, hanem ismerősei kíséretében tovább folytatta az útját. Alig tette izonban ki a lábát a járásbíróság kapuján, mi­kor hirtelen megrándult, kezét a szivéhez kapva alkiáltotta magát: — Jaj, végem van — s a rövetkező pillanatban élettelenül rogyott össze i kapu előtt. A tragikus eset szemtanúi rémülve ■ohantak az összeesett ember segítségére, de nár csak a halált konstatálhatták. A megejtett jrvosrendőri boncolás során megállapították, íogy a szerencsétlen embert szivszélhüdés ölte neg. De, hogyha ezer orvos állítana is róla nzonyitványt, a nép akkor is az Isten ujját átná a tragikus esetben, akkor is azt hinné, íogy a szegény Fischert az átok fogta meg, nert hamisan esküdött. Még évtizedek múltán s arról regélnek a jármi-i nagyanyák unokáik- mk, hogy volt egyszer egy ember, aki hami- ;an esküdött és ezért megverte az Isten keze. Megválasztott körjegyző. A mezőteremi egyzőségre f. hó 23-án Becsky Sándor vezendi egyzőt választották meg. 1 Uj üzlet. ▼éta és törülközők, gyapjú és ágygarniturákból. Rendkívül kedvező röfös és női divatáru Tisztelettel értesítem Nagykároly és vidéke n. é. kö­zönségét, hogy a Wesselényi-utca 17. sz. alatt levő üzletemet április 1-én a Gróf Károlyi György-térre, a Grünvald Izidor által eddig bírt üzlethelyiségbe he­lyezem át. — Állandóan nagy raktárt tartok mindenféle női ruha, blouz- és kosztüm szövetek, cérna, pamut és lenvásznak és siffonokból, fehér és színes damaszt és cérna kanavászok, damaszt abrosz, szer- és mosódelénok és francia batisztokból, valódi honi kék festő és szines kartonokat, szőnyegek, függönyök havi vagy heti részletfizetési kedvezmények, mellett az árakat nem érintik. Kiváló tisztelettel if3. WEISZ JAKAB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom