Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-03-23 / 12. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK március 23. 12-ik szám. Ruhát fest és vegyileg tisztit Halifel Sámuel = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett. Aiapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59 villany- éa gőzerőre berendezett intézetében Bankett. 8 óra után kezdődött a bankett a polgári kör nagy termében. Százon jóval felül volt résztvetvevők száma A főhelyet az ünnepi szónok, Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató foglalta el. Gyönyörű beszédjében szebbnél- szebb gondolatokat fűzött össze. — A történelem kiváló alakjai nem egyeseké, nem a pártoké, hanem az egész nemzeté. Vét az a nemzet legszentebb érzései ellen, aki a múlt fényét el akarja homályositani. Vesztét érzi az a nemzet, amely nem tudja megbecsülni azokat, kik egyszer talán létének, de mindenesetre alkotmányos fennmaradásának tényezői voltak. A nagy embereknek is vannak gyarlóságaik, de az ily gyarlóságok cél- zatos kiszinezése, felfújása a bűnök legnagyobbika : hazaárulás. Minél jobban halad valamely nemzet a reális fejlődés utján, annál inkább kell ápolni mindazt, ami az idealizmust éleszti a lelkekben. Ha esetleg nekünk nem volna arra szükségünk, szüksége van arra az utókornak. Nem lehet oly kora a magyarnak, amelyben az 1848-49. évek eseményei tanulságul ne szolgálhatnának. Nem születhetnek oly magyarok, kik Kossuth Lajos lelki nagysága, akaratereje, észbeli kiválósága és hazaszeretete előtt meg ne hajolnának. Ha vannak, vagy lesznek, azok nem magyarok, hanem korcshajtásai, elfajulásai a magyarság életerős, keleti fajának. Ezután a szónok áttért Kossuth Lajos érdemeinek ecsetelésére, majd pedig Így végezte be a beszédjét: Megdicsőült szellem, amidőn a neved emlékére készített serlegből iszom, Isten áldását kérem arra a hazafias munkára, mely tündöklő szellemedtől kijelölt pályán halad mindaddig, mig nagy nemzeti ábiándjaid való testet nem öltenek ! Emléked azután legyen áldott mindörökké a nagy, a hatalmas és gazdag Magyarországban! Frenetikus taps honorálta lelkes, átgondolt szavait. Cseh Lajos után Rédei Károly emelkedett szólásra, akinek lelkes szavait szintén a legnagyobb figyelemmel hallgatták Költői idézetekkel diszitett, szónoki erővel előadott beszédje szintén mély hatást tett a publikumra. Végül Schnébli Károly a sajtószabadságra ürítette poharát. Dr. Adler Adolf a függetlenségi párt elnöke táviratilag üdvözölte az összegyülteket. A jó, kedélyes hangulatot csak fokozta a dalárda éneke. A társaság a legjobb kedvben sokáig maradt együtt. Tánciskola. Van szerencsénk szives tudomására hozni Nagykároly város és vidéke tánckedvelő közönségének, hog3r tánciskolánkat 1912. évi ti/iritis hó 19-én a Polgári Kaszinó tánctermében megnyitjuk. Beiratkozni lehet a mai naptól kezdve lakásunkon Majtóny-utca 37. szám alatt. Tisztelettel kérjük a tánciskolába járni akaró ifjúságot, hogy miután már nagyon sokan iratkoztak be, tehát a tanfolyam megkezdése előtt iratkozzanak be, mert azután már tekintettel a nagy létszámra, nem veszünk fel tanítványokat. A jó ösmerősök és a tánckedvelő ifjúság b. pártfogását kérve vagyunk teljes tisztelettel Páll Gáspárné Páll Gáspár oki. tánctanitónő. oki. képezdei tánctanár. hogy olyan kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni. Pedig az ő idejében még nem volt divatos sem az „egyke“ sem a „semmike“. Nem volna szabad tehát egykevüen tűrni, hogy a nép magát megtizedelje. Le kellene szoktatni szilaj duhajkodó életmódjáról és szebb, nemesebb erkölcsre bízni. Amint pályadijakat tűznek ki más, hasznos célok elérésre, tűzzenek ki nagyobb ösztöndíjat oly mű megírására, amely a nép ethikai életmódjával foglalkoznék. Hálás témája volna ez pedagógusnak, pszichológusnak, fiziologusnak egyaránt. A falusi tanítók, papok, jegyzők volnának erre leginkább predesztinálva. Sokat érintkeznek a néppel, ismerik annak szokásait, erkölcseit, jellemét. Elévületlen érdemeket szerezne vele a mi szépséges hazánk kulturális fejlődése körül. NŐI KALAPOT ne vásároljon, mielőtt üzletemben a most érkezett újdonságaimat meg nem nézte, amelyek igazán oly szépek, és divatosak, hogy ha- választék. Kalapdiszitések, r sesen és rendkívül sonlókat kevés üzletben talál. És mily bámulatos olcsó árban adom azokat el! Kalapformákban dús választék. Gyászkalapokban feltűnő szép, nagy átalakítások izlé- olcsó áron! LILIENFELD divatterme Nagykároly, Nagyhajduváros. A bicska j ' . A bicska, ez az igénytelen kis jószág, veszedelmes fegyverré nőtte ki magát országszerte. Alig múlik nap, hogy halálos bicskázásokról ne számolnának be a lapok. Megyénkben rég idők óta clivik a bicskázás s oly hírhedtté lettünk róla, hogy szatmármegyei bics- kások“-nak neveztek el. Ez elnevezés nem egészen indokolt ugyan, nem is igazságos, mert — sajnos — a zalai vagy baranyai, vagy akár az alföldi legények csak úgy használják fegyverül a bicskát, mint a szatmármegyeiek. Az előítélet azonban megvan és nem lehet rajta segíteni. Nem is igen védekezünk ellene és még csak nem is haragszunk érte. Mosollyal fogadjuk, mintha megtiszteltetést jelentene és virtusnak tekintjük. És ebben rejlik a nagy veszedelem. A nagy bicskázás járvánnyá fajult, amely ellen ép úgy kellene védekezni, mint más betegségek ellen. De nem tesszük, közömbösen viselkedünk vele szemben. Mig tüdővészesek számára dispain- sert építenek s a kolera ellen kormány és társadadalom óriási költségekkel védekezik ; a bicskázással a bíróságon kivül senki sem törődik; szabadjára hagyják. Pedig, ha áldozatainak számáról statisztikát vezetnének, meggyőződnének róla, hogy e szám van legalább is akkora, mint a tiidövészben és kolerában elhaltaké. Az erkölcsi és anyagi kárt nem tekintve, amely nyomában jár. A falusi nép alig ismer más szórakozást, minthogy vasárnap és ünnepnapokon a kocsmákat fölkeresse, hogy zeneszó, bor vagy pálinka mellett mulatozzék. A mulatozás rendesen duhaj kodásban csap át fs a legényekből kitör a magyar virtus. A régi harag, egy véletlenül elejtett szócska, vagy egy kis fél- tékenykedés elég ok arra, hogy a mulatozók közt szóváltás, dulakodás támadjon s ebből előkerül a verekedés. A legénység két pártra szakad, előkerül a bicska és kész a veszedelem. Folytatása a esküdtbiróságok, törvényszékek termeiben játszódik le. Hogy ez mit jelent, mindeki előtt imeretes. A magyar nép nem tartozik a szapora népek közé. Már Széchenyi István mondta, Gazdálkodók figyelmébe! ! Államilag ólomzárolt ióhevetnatfvah. eredeti quedlinburgi (északnémet) valamint magyar oberndorfi, olajbogyó, mamuth, ee- kendorfi répaniayvati. úgyszintén tavaszi hnhhöny. tavaszi árpa, tavaszi haza stb. velőinayvali legjobb minőségben kaphatók Taub Sámuel Fis i cégnél Nagykároly. Széchényi-u. 23. Telefon 86. Pusztuló cigányvilág. (S.) A nagyidai cigányok után országos nevezetességet nyilván a temesvári cigányok szereznek most maguknak Cigány, aki sztrájkol, majdnem olyan furcsa, mint király, aki önszántából mond le a trónról. És ebben a nőtás, muzsikus országban a cigánysztrajk legalább is olyan szenzációs, mint ha egyszer az esztergomi székes kanonok határozná el magát a sztrájkra, amit bizony nem fogunk megérni. A temesvári cigányok letették a vonót, ezt az ideges jószágot és gazdasági harcot provokáltak egy olyan tünetből, amely végre némi magyarságra enged következtetni. Miért kapálódznak most kézzel-lábbal a cigányok a borravalórendszer ellen, holott évszázados gyakorlat alatt egyenesen borravalókra nevelődtek, az egész életük bázisa azon az egy ostoba magyar intézményen emelkedett, amit úgy hívnak, hogy borravaló? Virtuskodó életünknek eddig nem utolsó tényezője volt a cigány és vele kapcsolatban a borravaló. Temesváron és ERŐTEUES J0IZT Egy kocka csupán 7a liter forró vízzel leöntve, egy tányér legfinomabb, kész húslevest ad, kap hamisleves, mártás, főzelék stb., ha előállításához húslevest használunk, mely a kockából készül.
