Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1912-02-24 / 8. szám

II. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 8. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. február 24. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Ermihályfalva : KALMÁR JENŐ. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 80 fillér. Érmihályfava. Nagy az irni-olvasni zésre. Persze olvasni nem tudott, Írni is csak I a nevét. Mekkorát csodálkozott, mikor néhány j napra rá a megrendelt képek árát követel­ték tőle ! Szegény ördög ugyanis rendelő-le­velet irt alá. nem ludók szama! Az országokat közműveltségük szerint úgy szokták osztályozni, hogy megnézik, mek­kora az írni és olvasni nem tudók száma. I Magyarországon a tavalyi népszámlálási ada­tok szerint a három millió tanköteles gyer­mek közül négyszázhuszonhétezer nem jár iskolába, vagyis: nem tanul meg írni és ol­vasni. Nagy szám bizony ez, a nyugoti or-* szágoktól tehát messze elmaradunk művelt­ség tekintetében. Százalékokban kifejezve a statisztika (nép­számlálási adatok) szerint a lakosság 82 i ' százaléka, vagyis 100 ember közül 32 nem ; tud irni és olvasni. A tanköteles gyermekek nagy része sem tanulja meg a betűvetés és olvasás mesterségét. Ezek száma szintén ki­tesz 15 százalékot. Rettenetes számok ezek! j Minden hetedik iskolázatlan marad. Minden hat után olyan következik, mely csak félig- meddig mondható embernek, mert még a j legelemibb műveltségre sem tett szert. Es mi ennek az oka? Az hogy nincsen elegendő iskola és tanító. . 1 népképviselők \ ugyanis csak akkor gondolnak a népre, mikor ■ szavazatára van szükségük. Nincsen pénz isko­lákra, mert kell a katonaságnak, kell kaszár­nyákra és hadihajókra. Hogy nincsen elegendő tanitó, annak magyarázata is igen egyszerű, j Egyrészt, nincsen elegendő iskola, hogy biz- I tos kilátása lehetne állásra, másrészt meg cse­kélyebb a fizetése, mint bármelyik tisztviselőé. Mindenre van pénz, csak a népnevelésre nincsen. Hány ember lett már becsapva lel- j ketlen kufároktól, hogy nem tudott irni ol- [ vasni! Sok fizette már mások kötelezvényeit i és váltóit, mert az eléje tett papira rávette | egyetlen tudományát •— ráirta nevét! Csak egy ilyen esetet akarunk felhozni, hogy óva- 1 (osságra intsük gazdáinkat. Egyik érmelléki községben történt a múlt héten, hogy egy jómódú gazdához beállított egy ügynök képekkel. Kínálta megvételre, de gazdánk nem mutatott hajlandóságot a bő­beszédű vigécnek felülni. Erre az ügynök, arra hivatkozva, hogy Nagyváradra kell utaz­nia, kérte, engedné legalább meg a képeket mig visszajön nálahagyni. Ami gazdánk bi­zalmatlan volt ugyan, de arra az Ígéretre, hogy a megőrzésért minden napra két pen­gőt kap, mégis csak hajlott. Ellenvetés nél­kül irta alá az állítólagos nyilatkozatot, hogy 1 néhány képet fizetés mellett átvett megőr­Számos ilyen esetet hozhatnánk még fel I arra, hogy az irni-olvasni nem tudás mek­kora kárára van igen sokszor gazdáinknak. Epen azért követelnünk kell egy jobb nép­oktatást, mely akkor lesz elérhető, ha az ál­lam sok uj iskolát dilit fel és a tankötelesek is­kolalátogatását szigorúbban veszi, a tanítóknak í pedig méltányosabb fizetést biztosit. Betörés egy vendéglőbe. Elfogták a tettest. Mangorlófa, mint életmentő. Ermihályfalva legforgalmasabb helyén, a Kőutcán betörést kísérelt meg egy ottani gaz- j dálkodó. A tettes neve Nyíri Lajos, aki a reggeli szürkületet használta fel arra, hogy a vendéglőbe behatoljon. Sikerült is neki a konyha ablakán át bejutni a konyhába, ahol alapos kutatást végzett, de nem találván - semmi értékes dologra, az ajtón át a ven­déglő melletti külön helyiséget vette alapos vizsgálat alá. Minthogy pedig itt sem nyerte meg tetszését semmi, bement a kávéház he­lyiségébe, ahol detektivszerüleg kereset érté-! kés dolgokat. A hívatlan vendéget észrevette 1 a szakácsnő, aki sietett az emeletre és fel- : költötte Praszner János vendéglőst. A zajra \ felébredt a vendéglős felesége is, sőt a szom­szédos szobában alvó székelyhídi kir. pénz­ügyi főbiztos s Praszner botot kapva, felesége pedig a mángorló rúddal sietett a betörő illő fogadtatására. Alig lépett be a kávéház he­lyiségébe Praszner, anélkül, hogy ideje lett volna a kezében levő botot használni, Nyíri I torkon ragadta és folytogatni kezdte. Éppen a legkritikusabb helyzetben lépett be Prasz- nerné, aki látva férje aggasztó helyzetét a ke­zébe lévő mángorló rúddal oly hatalmas csa­pást mért Nyiri fejére, hogy az vértől bo­rítva esett össze, akit is a szálloda személyzete megkötözött és a hivásra gyorsan megjelent csendőröknek átadták. Nyiri kihallgatásakor tagadta a tettet, az- j zal védekezik, hogy a szakáesnénál akart lá­togatást tenni, mely vallomásának ellentmond az a tényállás, hogy a szakácsné őtet nem is ismeri. Az érdekes esetben a csendőrség megtette a bíróságnál a feljelentést. Eljegyzés. Weisz Benő fűszer- és porcellán-kereskedő f. hő 20-án tartotta eljegyzését özv. Wéber Józsefné leányá­val, a szép Lilikével Makón. (Minden kü­lön értesítés helyett.) Teaestély. Fényesen sikerült teaestélyt ren­dezett farsang utolsó napján az „Érmihályfalvai Kaszinó-egyesület“, nagy anyagi áldozatok mel­lett újonnan berendezett helyiségében. A nagy termet ez alkalomra a mulatságrendezés nagy mestere, Gaszner Béla pénztárnok, gyönyörűen feldíszítette, úgy, hogy az valóságos paradi­csommá változott át. Az estély fényét emelte Konrád Lászlóné úrnő remek, művészi zon­gorajátékával és a városban időző színtársulat tagjai, akik kabarett-előadást rögtönöztek, mely­ben részt vettek: Veress Esztike, Krasznay, Nádassy, Beregi és Fehér. A mulatságnak csak a reggeli órákban volt vége. A megjelent höl­gyek névsorát az alábbiakban adjuk: Benedek Zoitánné, Gáspárdy Ida, Gaszner Bélané, Grósz Béláné, Konrád Lászlóné, Lovass Dánielné, Lovass Endréné, Lovass Ilonka, Makutz Gyu- láné, Vámos Adélke és a színtársulat művésznői. Letört virág. Súlyos csapás érte Fekete László kéményseprőmestert. Matild leánya, élete 27-ik éveben, hosszas szenvedés után folyó hó 22-én elhunyt. Az élete legszebb évében letört virág temetése pénteken délután folyt le, im­pozánsan megnyilvánult részvét mellett. Vadászat. Alig jelentek meg az első jeges vadkacsák a lát-, illetve lőhatáron, már meg­kezdődtek a vadászatok a ritka pecsenyére. Vasárnap Fráter István gálospetrii nagybirtokos birtokán gyűltek össze a vidék puskásai és ritka szerencsével vadásztak az átvonuló libák és kacsákra, amelyből 3 libát és 4 kacsát ej­tettek el. A legszerencsésebb vadász Grósz Béla bankigazgató volt, aki egy ritka szép, teljesen fehér jeges rucát lőtt. A vadászatot fény’es s reggelig tartó vacsora követte. Helyreigazítás. Lapunk múlt heti számában a bagaméri fogyasztási szövetkezeiben előfor­dult betöréssel kapcsolatosan megírtuk, hogy a tett elkövetésével a csendőrsóg a szövetkezet vezetőjét: Zimkó Istvánt gyanúsítja. Hírünket illetékes forrásból nyertük. Most azonban ki­derült az, hogy a vizsgálat téves nyomon in­dult meg és újabb stádiumba jutott s igy ré­szünkről — akaratunkon .kívül — súlyos vá­dakkal illettünk egy teljesen ártatlan embert. Amidőn tehát ezen téves információn alapuló hibánkat jóváteendő, Zimkó ur előtt meghur­coltatásáért őszinte sajnálkozásunknak adunk kifejezést, egyben jelezhetjük, hogy az ujabbi vizsgálat alapján igen. sok olyan körülmény merült fel, amely Zimkó ártatlansága fényes bizonyítéka mellett, a valódi tettest fogja szol­gáltatni az igazságszolgáltatás kezeibe. ín Miksa 2 bor- és ci])ofelsorei%­11! •• 9 9 w l>fí?tl 9 §|§tl 9 i^stf O w éwtí 9 w IÜr® 9 Tisztelettel tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy üzletében |j^ rendezett be, melynek vezetésére a fővárosból elsőrendő sza­bászt és tüzőleányt hozatott. Készit felsői'észehet legmodernebb kivitelben mérték után. Tucatos felsőrészeket igen jutányos árak mellett, 20 körönéin felüli megrendeléseket bárhová bérmentve küld. Kereskedőknek viszontelárusitásra bivaly-talpakat, jutá­nyos áron bocsátja rendelkezésükre. I 0 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom