Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-10-14 / 25. szám
2-ik oldal. ÉRMELLÉK október 14. 25-ik szám. I I I I Fáj a feje ? Használja a IVIinPSllV* pasztillát, mely főfájást, Gaszner-féle jj*Tllyldll szaggatást, migránt s általában mindennemű főfájást öt perc alatt megszüntet. Egy doboz ára I kor. 3 dobozt utánvét mellett küld Gaszner Béla gyógyszerész § Érmiháiyfalván. % I I I I lan jogait. De törekvése nem vezetett eredményre és ennek folyománya lett, hogy távoztak és otthagyták a hatalmat. Részletesen ismerteti azután azt a teher- többletet, amelylyel úgy vér, mint pénzadóban járna a képvisel őházba beterjesztett javaslatok megszavazása. Az ország a dolog természeténél fogva nem birhatja el a kiadásoknak ily horribilis fokozását. Magyarországnak nagy szerencsétlensége az, hogy valahányszor a nemzeti ügyért folyik a küzdelem, mindig magyar áll magyarral szemben. Ha magyar a magyarral kezet fogna, akkor ennek a szegény országnak nem kellene küzdeni, nem kellene gyarmatállapotban lenni a közgazdaság terén és nem kellene még most is, az alkotmányosság helyreállításának 60-ik esztendejében küzdeni azért, hogy törvényekben világosan megszabott jogai érvényesüljenek. Mi ezért küzdünk azzal a fegyverrel, amely rendelkezésünkre áll, küzdünk magyar szívvel, magyar lélekkel és azzal a szent meggyőződéssel, hogy becsületesen teljesítjük hazánk iránti kötelességünket. Es ha előállana az az eset, hogy az erőszakot alkalmazzák ellenünk, akkor sem hadjuk el helyünket. Ott leszünk mindnyájan s ha miként a nemzeti ellenállás idejében fegyverrel vernek ki bennünket a magyar parlament helyiségéből, akkor is ellenállunk s ha kell, ennek az átkos javaslatnak törvényre való emelését életünk árán is megakadályozzuk. Kitörő lelkes éljenzés fogadta a beszámolót,. a mely megújult akkor, a mikor gróf Károlyi József kezdett szólani. A gróf elsősorban is hivatkozott arra a meleg rokonszenvre, mely Ermihályfalva és Nagykároly város polgárai között fenáll, a melynek minél szorosabbra való fűzése egyik legkedvesebb feladata leend. Örömmel jött Ermihályfalvára, mert tudja jól, hogy annak polgársága egyik legszebb erénye az elvhűség s jóllehet Biharvármegye mondja e kedves várost magáénak, aligha hiszi azt, hogy lenne polgára között egy is, aki ne állítana magáról azt, hogy ő a Kossuth Lajos katonája. — Majd helyeslőleg nyilatkozott Fráter Lorántnak a Justh pártból való kilépéséről, lesújtó kritikát gyakorolva a nemzetközi szociálisták hazafiatlan törekvéséről. Ecsetelte a most folyó küzdelmet a katonai terhek emelése ellen, védelmébe vette a koalíciót, a mely nem tudván megvalósítani kitűzött programmját, eldobta magától a hatalmat. Éles bírálatot tartott a munkapárt politikája felett, szólt a törvényhatósági bizottsági határozatokról, amely a teherviselő nép megkérdezése nélkül hivatalos presszió- val hozatott meg, majd lelkes éljenzések között jelentette ki, hogy küzdeni fog a javaslat ellen mindaddig, a mig miként a nemzeti ellenállás idejében, katonaszuronnyal nem verik ki a' képviselőházból. Az egész beszéd alatt lelkesen éljenezték a szónokot, de utolsó kijelentésekor orkán- szerüleg tört ki a lelkesedés a halgatóság ajkáról. Ezután Lovass István köszönetét mondott Fráter Lorántnak a beszámoló megtartásáért, majd Ermihályfalva polgárai nevében háláját fejezte ki gróf Károlyi Józsefnek, hogy eljött a polgárok szivébe a lelkesedés tiizét éleszteni s ezzel tanuljelét adni annak, hogy a magyar mágnások között igen sokan vannak olyanok, akik nem talpnyalói Becs uszályhordózóinak, de sikraszállanak ellenünk akkor, amidőn a nép vállaira nehezedő újabb és újabb elviselhetetlen terhek megszavazásáról van szó. — Azt hiszi, a választóközönség érzelmeinek ad kifejezését, ha a beszámolón megjelent polgárság nevében kijelenti, hogy: „Ermihályfalva választó polgársága helyesli Fráter Lóránt képviselőjének eddigi eljárását; tántoríthatatlan bizalmáról biztosítja és felkéri arra, hogy a most folyó átkos véderőjavaslatok ellen minden módon tiltakozók és ezzel zárult Fráter Lóránt diadalmas beszámolója. A beszámolót követő társasebéd előtt Lovass Sándor nagybirtokos, magyar vendégszeretetéről megyeszerte ismert házánál villásreggeli volt. Délben a „Nemzeti Szálloda11 éttermében Fráter Lóránt és gróf Károlyi József képviselők tiszteletére társasebéd volt, amelyen 164-en vettek részt. Az első pohárköszöntőt Szőke János r. kath. plébános mondotta, a ki gróf Károlyi Józsefre emelt poharat. Szath- mári Sándor ref. lelkész Fráter Lorántra mondott lelkes felköszöntőt, mely után a távozó gróf Károlyi Józsefet, a közönség lelkes éljenzés mellett kisérte ki a teremből, aki automobilon Budapestre utazott. — Majd Fráter Lóránt emelkedett szólásra, aki beszédközben elszavalván Tóth Kálmán „Előre“ cimü költeményét, Ermihályfalvai függetlenségi polgáraiért ürített poharat. — Felköszöntőt mondottak még: Jakab Rezső a gazdaközönségért, Nagy Imre Fráter Lorántéi't, Baroti János Jakab Rezsőért, Grosz Béla a „Fráter párt“-ért, Benedek Zoltán a székelyhídi küldöttségért és Tompa Lajos Fráter Lorántért. A társas lakoma a késő délutáni órákban ért véget, mely után a társaság Lovass István házánál gyűlt össze, a hol búcsút vett a képviselőtől és a székelyhídi vendégektől. A társaság Kossuth Ferencet és Justh Gyulát a következő távirattal üdvözölte: Nayyméltóságu Kossuth Ferenc ur! Nagy méltóságú Justh Gyula ur ! Budapest. Fráter Lóránt szeretett képviselőnk beszámolója alkalmából üdvözöljük a küzdő ellenzéket és azok dicső vezéreit áldást és sikert kívánva működésűkre. Ermihályfalva és vidékének polpársága. Ermihályfalva nagyközség villamosvilágitása. (y.)Legutóbbi számunkban megemlékeztünk egy pár szóval arról, hogy a község villa- mosvilágitására két ajánlat érkezett be. Az egyik ajánlatot Kolling György és fiai, a másikat Glück Benő tették. Ez alkalommal részletesebben akarunk a két ajánlattal foglalkozni, megvilágítván mind a kettőnek előnyeit és hátrányait, a szakszerű tárgyilagosság szigorú szem előtt tartása mellett. Említettük, hogy a Kolling György és fiai cég 200 drb 36 gyf. izzólámpáért és a 10 drb ivlámpáórt 5000 K-t kér, mig ugyanazért Glück Benő 6000 K-t követel. A község által annak idején kiirt pályázati hirdet! mény 200 drb 50 gyf. izzólámpát és 10 drb ivlámpát ir elő, a Kolling cég erre vonatko- ! zólag pontos és részletes ajánlatot nyújt be 8000 K átalányárért, mig Glück Benő erre vonatkozólag érdemleges ajánlatot egyáltalán nem dolgozott ki. A magánvilágitási áramot a Kolling cég 8 fillérért, mig Glück Benő 7 fillérért számítja, tekintve azonban, hogy a Kolling cég már évi 300 óra fogyasztás után csak 5 fillért kér az áramért, a mérleg ismét a Kolling ! cég javára billen. Ha a község fejlődésével a közvilágítási lámpákat szaporítani kívánja, úgy Glück minden féléjjeli lángért 30 K-t, minden egész éjjeli lángért 40 K-t kér, mig Kolling csak 20, illetőleg 30 K-t. Jelentékenyen előnyösebben adja a Kol- I ling cég, a község középületeinek világítására szolgáló áramot is, mint Glück. Amig ugyanis i az előbbi a világítási áramot 250,„-al, erőátvitelre áramot pedig 20°/0-al adja olcsóbban, mint a magánfogyasztóknak, addig az utóbbi ' csak 20, illetőleg 10 ’/0-al. Amig továbbá Glück a szerződésnek már az utolsó 15 évé- ! ben mentesiti magát mindennemű uj és szükséges beruházástól, addig Kolling ezt csak i az utolsó 10 évben teszi. Minden fogyasztónál szükséges egy ugy- j nevezett főbiztositó és egy áramszámláló elhelyezése, ezekért Kolling csak 16 K-t számit, mig Glück már 4 K-val többet azaz 20 K-át. Ha esetleges uj találmány folytán az elektromos áram előállítása tetemesen olcsóbb lenne, úgy a Koliing cég azt azonnal hajlandó alkalmazni és az ár ily módon elért haszon felét a községnek készséggel megtéríti, ráfizetés nélkül, alkalmaz továbbá oly uj lámpákat is, amelyek az eddigivel aequi- valens áramfogyasztás mell tt nagyobb fényerősséget tehát szebb világítást eredményeznek. Látszólagos előnyét képezi a Glück-féle ajánlatnak az a pont, amelyben ígéri, hogy a úszta nyereség 50%-át a községnek visszatéri ti. A tiszta nyereséget pedig úgy állapítja meg, hogy a bruttó-bevételből leszámítja a szokásos fűtőanyagon, kenőolajon, adón stb. kívül a személyzet fizetését, a beszerzendő gépek vételárát. Már most, ha figyelembe vesszük, hogy neki egyrészt nagyszámú és drága szakmunkásokra leend szüksége, másrészt, mivel a telepet kicsire méretezte, tartalékgépről egyáltalán nem gondoskodott — folytonosan nagy beruházásokat kell végezni — nyilvánvaló, hogy tisztanyereséget papiroson sohasem fog kimutatni. Tehát az egész ígéret iluzorikus, olyan, mint a szappan- buborék, mely az első érintésre szétpattan. Lássuk már most, hogy minő ’garantiákat nyújt a két vállalkozó mindegyike a folytonos és zavartalan üzem fenntartására vonatkozólag. Mindenki előtt világos és semmiféle fon- ! dorkodással meg nem dönthető az a tény, hogy egy villamosmü létesítésénél elsőrangú j és elengedhetetlen főkellék az, hogy egyrészt a mü tervszerűen és a szükségletnek megfelelően elég nagyra legyen méretezve, tartalékgépekkel feltétlenül el legyen látva, ! másrészt az üzem vezetése igazán képzett i szakemberek által a legnagyobb körültekintéssel történjék. Elképzelhető a kellemetlenség és bosszúság, ha pl. egy kereskedő üzletébe a lámpák Gazdák figyelmébe. ■ Ó s Eredeti Melichár „UNICUN DRILL1' vetőgép csakis az. vas: amely újonnan szabadalmazott beállító készülékkel van ellátva ! (Ennek segélyével a gép csavarkulcs nélkül egy pillanat alatt bármely magnemhez hajszálpontosan beállítható.) A mai „UNICUN-DRILL“ szabadalmazott csoroszlyaszár kirögzitővel is el van itóbbi szabadalmi kiállításon ezen újítások révén az összes gépgyárak közül egyedül mi Óvakodjunk silány utánzatoktól! Kizárólagos raktár am°úttter Ráhmer Sándornál látva. Ezzel a gépünk elnyühetetlen ! A legutóbbi kaptuk meg az első dijat az arany érmet! Debrecen, Piac-ntca 43. szám Bacher—Melichár—Johnston gépgyárak fióktelepén.
