Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

Érmellék, 1911-09-30 / 23. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK szeptember 30. 23-ik szám. KENDÉNÉL »EBRE€EIB£1, Piacz-u. 5. sz. (a Hungária mellett) vásárol az úri közönség lf Iá legjobb minőségben, legolcsóbb, szabott áron. KENDE különlegességei: Homespoun öltöny divatszinekben, selyem, bársony, saeco mellény, angol, volour Raglan, Doubl Ulster selyem béléssel. Gazdálkodó uraknak sport ka­bátok. Postai megbízások pontosan tel­a hatóság meg nem rendszabályozza őket, gyermekei bántalmazóin és vagyonuk rongá­lóin maguknak vesznek elégtételt. Minden­esetre kérjük a főbiró ur szives intézkedését addig is, mig a képviselőtestület esetleg in­tézkedik az iránt, hogy a gyakorta előfor­duló és a közbiztonságot veszélyeztető kihá­gások miatt a telepedési engedély a cigányok­tól megvonatnék, a rakoncátlan rajkók meg- rendszabályozására. Villanyvilágítás ügye. Vasárnap jár le a villanyvilágitás létesítésére hirdetett pályá­zat. Biztos értesülésünk van arról, hogy a mű létesítésére több pályázat lesz beadva. Világítás ügye. Több oldalról vettünk pa­naszt az esténként uralgó vaksötétség miatt. Kérdést intéztünk e tárgyban Kovács Sándor főbiró úrhoz, aki a képviselőtestület ily irányú határozatára hivatkozással kijelentette, hogy az utcák világítása csak október hó 1-én veszi kezdetét s ő már megtette az intézke­déseket az utcai lámpák jókarba helyezése iránt, hogy azok elsejére rendelkezésre állja­nak. Arra kérjük olvasóinkat, hogy ezen időt bevárni szíveskedjenek, mert a kérdéses képviselőtestületi határozatot, a főbiró urnák nem áll módjában megváltoztatni. Uj telefon állomások. Az elmúlt héten újabban Értarcsa és Gálospetri községek let­tek megyei telefonhivatalba bekapcsolva. A mulatság vége. Minovits István telefon- szerelő a Levy Ede korcsmájában mulatott. Csakhamar akadtak társai is Borbély György és több vályogvető személyében, akik segí­tettek a heti keresmény elköltéséhez hozzá­járulni. A mikor az elfogyasztott ital fejükbe ment, vitatkozni kezdtek, majd a midőn a korcsmáros kitessékelte őket, az utcán foly­tatták, miközben a sármunkások oly alapo­san elverték Minovitsot, hogy orvosi segélyt kellett igénybe vennie. Érdekes a dologban, hogy Borbély és társai félve tettük követ­kezményeitől, megszöktek a városból. A hamis váltó. Az „ÉrmellékiHitelbank”-ba a napokban beállított egy jóképű atyafi Ma­rián Antal és apósa Kujbus László és ennek neje Fekete Juli aláírással ellátott váltót mu­tatott fel a melyre pénzt kért, Az igazgató­ság elölt kissé gyanús volt a váltó és érdek­lődni kezdtek az aláírások iránt, amikor is kiderült, hogy azt nem apósa és anyósa, de Marián felesége irta alá. Mariánné váltig erősitgette, hogy az aláírásra fel lett hatal­mazva, de szülei — akikkel valószínűleg nem lehetnek jó viszonyban — ezt tagad­ják. A hatóság a váltót lefoglalta és az el­járást megindította. Gyermekgyilkosság gyanúja. Rémes gyanú tartja izgatottságban atemetőaljutcailakosokat. Özv. Csiri Jánosné gazdálkodóné leánya Lidi, szerdán reggel egy újszülött fiúgyermeknek adott életet, azonban a gyermek eddig ki nem derített okokból szülés után igen gya nus körülmények között meghalt. A vizsgá­lat megejtésével megbízott dr. Fráter Gáspár és dr. Andrássy Ernő orvosok a halál okául fulladást állapítottak meg és kérték a törvény- széki boncolás megejtését. A szerencsétlen leány, mint sok társnője, hitt annak, akit szere­tett s mikor a szerelemnek gyümölcse mu­tatkozott, kedvese elhagyta. Talán ez vezette a gyilkosságra, vagy félt attól, hogy nem lesz képes gyermekét eltartani. A szeren­csétlen leányt, ha bűne bebizonyosodik, át­adják a bíróságnak. Vettük az alábbi levelet. A „Közérdek“ múlt heti számában Marossi Imre utbiztos rosszindulatú információja folytán „Izgalmas tanító választás“ c. alatt megjelent cikkre az „Audiator e.t altera pars“ elvénél fogva a következőkben van szerencsénk válaszolni. Egész határozottan kijelentjük a Marossitól eredő cikk tartalma még csak részben sem felel meg a valóságnak, a következő okok­ból, ugyanis: 1. Koiteskedésre itt absolute nem volt szükség, mert a nép és az Iskola­szék Marossi kivételével már régóta Borota Korjolán tanitó mellett foglalt állást, s eb­beli álláspontjának kifezést is adott azzal, hogy még f. évi ápr. hó 10-én meghívta az állás betöltésére s egyhangúlag meg is vá­lasztotta őt, az Esperes távollétében is, azon reményben, hogy a választásuk meg is erő- sittetik. Mivel természetesen az Elnök jelen­léte nélkül a választás törvényes nem lévén, uj választás rendeltetett el f. hó 17-ére. Ezen a választáson azután az Esperes ur azon kérdésére, hogy akarnak-e egyhangú válasz­tást és kit? Az egész nép Borota nevét ki­áltotta : azzal, hogy ragaszkodnak szorosan az ápr. 10-én megejtett — bár nem törvé­nyes — választásukhoz. 2. Miután a gör. kath. Egyháznál az Iskolaszéken kiviil a nép, nevezetesen asszonyok sőt gyermekek is állítólag, már régtől fogva, jelen szoktak lenni, az iskolaszék s a nép közül nehányan a helybeli róm. kath. kántortanitót is, mint vendéget meghívták. A kath. tanitó még be­lépése előtt kérdezte az iskolaszék nehány tagját, nein-e lesz kellemetlen, ha jelen lesz? Azonban azt felelték: dehogy, sőt csak tes­sék ! stb. Amint a tanitó belépett az Esperes ur s Marossi is látták öt, absolute nem nyil­vánították nem tetszésüket a belépése alkal­mával s igy a tanitó bátorkodott az utolsó padban csendben helyet foglalni s tanukkal igazolható, hogy a tanitó ott semmi rendza­varást, vagy izgatást nem csinált, csak csend­ben jegyezgetett egy papírra. Nem is lett volna a kath. tanitó Marossinak sem a sze­mében, de affeletti dühében, hogy a nép, mint Borota nevét kiabálja, nem tudta mér­gét máskép kitölteni, mint egyszerűen az Esperes urat igyekezett rábírni arra, hogy a kath. tanítót távoztassa el. A tanitó ment volna is, de a nép ezen elküldés folytán fellázadt, amint a hangulat lecsillapult, a tanitó el is távozott azon szerény megjegy­zéssel, hogy a consequentiát levonja magá­nak és a lapban közzéteszi. Ezen nem — és a Marossi fiát a h. véprehajtót — épen nem sérthető kifejezésre a végrehajtó a ta­nítót lökdösni kezdte és tettleg akarta insul- tálni s már-már arra vetemedett volna, de a háta mögött két markos, az eseten rendkivüli módon felháborodó tisztességes egyén, ké­szítette a kezét, hogy abban a pillanatban, amint az ott illetéktelenül tartózkodó h. vég­rehajtó a tanítót megmeri ütni, megtanítsa a h. végrehajtót a tisztességes viselkedésre. Nevezett h. végrehajtó tanuk előtt fenyegette ugyan még la tanítót, hogy majd megveri „csak künn legyünk“, a mely fenyegetés be­váltásának megakadályozása végett a kath. tanitó a bíróságnál fogja az elégtételt illetve az óvintézkedést megtenni. íme tehát a bot­rányos viselkedéssel a „Marossiak részéről vádolt kántórtanitó helyett, a tulaj dón képeni botrányt az ifj. Marossi h. végrehajtó kö­vette el annyira, hogy a volt hadnagy ur egy egyénre szintén széket fogott, mert az azt volt kénytelen Marossi urnák mondani valami nézett eltérés miatt, hogy hazudik. A hangulat izzó volt s az ifj. Marossi vég­rehajtó képes lett volna ott brutálisan vere kedni, de abban az Esperes ur nyngodt vi­selkedése és jó modora mégis megakadá­lyozta. Ami a kath. tanítónak a „Közérdek“ képviselőjének mondásával való vádolását illeti, arra csak a következőket felelhetjük. A kath. tanitó baráti szívességből a róm. kath. egyház körében történő dolgokat a Szerkesztő urnák megszokta Írni, ki azt rossz néven nem is vette. Épen ilyen szívességet akart tenni most is, amidőn jegyezgetett ott a gyűlésen, igy azonban a jegyezgetést csak a folyósón folytathatta, ahol egyébként a választás lefolyásáról is tudomást szerezhe­tett. Ezt tehát határozottan kijelenthetjük, hogy a „Közérdek“ képviselőjének a tanitó magát nem nevezte, csak annyit mondott, hogy a többek között az újságba a „Köz­érdekébe is be fogja küldeni a választás mikénti lefolyását s hogy ezt bekiildhesse azért, de a meghívásra is akart benn ma­radni. A tudósítás csak baráti jóindulatból s tiszteletből ered és igy a kath. tanitó lap- tudósitónak nem is akarja és akarta magát neveztetni s kijelenti, hogy nem is az, de szívességből a Szerkesztő ur felkérésére mint eddig, mindenkor kész az általa tudott s lá­tott dolgokat tudomására hozni. A választást pedig Marossi hiába felebbezi, pedig a gyű­lésen ezt mondta, hogy felebbez, mert a méltóságos gör. kath. püspökség Borota Cor- jolánt már ki is nevezte s megerősítette, a ki szombaton f. hó 30-án ide is költözik. Kr't Érmihályfalván, Borota Gór Jolán g. kath. kántórtanitó, Papp András s. k., Papp József s. k., Fodor Géza róm. kath. kántórtanitó s. k. Székelyed. Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Bráz János adópánztárnokot a nagy váradi kir. adóhivatalhoz helyezte át és főellenőrré léptette elő. Szegény tanítónők. Székelyhidon üresedésbe jött a menház vezetőnői állás. Az állás 240 kor. évi fizetéssel és természetbeni lakás él­vezetével van egybekötve, tehát a fizetés épen elég ahhoz, hogy az ott alkalmazott — éhen el ne pusztulhasson. És ezek dacára a meghirdetett állásra akadt pályázó elég s közöttük egy okleveles tanitójiö is. Jellemző a székelyhídi intelligentiára az, hogy amikor tudomásukra jutott a pályázat eredménye, nem azon ütődtek meg, hogy a sors kény­szeríti a kultúra Apostolnőjét ilyen javadal- mazásu állás megpályázására, de felháboro­dásuk abban nyilvánult meg; „Cselédetnem lehet kapni, de ily állásra akad elég pá­lyázó“. Vizsgálat a járda ügyében. A székelyhid járda építéséről lapunkban megjelent közle­mény felkeltette figyelmét Fráter Barna al­Iikoladllőnyőb g^eztek Óriási választéhban, legolcsóbb árakon, szolid és pontos kiszolgálás mellett szerezhetők be nn/*|-V| /l"P%P|/ férfi- fi-u.- és g-37-erm.elsr'aJn.a. á.r-uJa.á.zá.'ba.ri bUuLn I Lo I VLKli\ Piac-utca S3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom