Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-09-30 / 23. szám
I. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 23. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1911. szeptember 30. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. r Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi György-tér 36. szánt Kéziratok nem adatnak vis*za. Nyilttér sora 50 fillér. Mezőgazdálkodásunk jövője. Irta : Egy biharmegyei gazda. II. A gazda, akárhol akármilyen földön gazdálkodjék is, érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásról szóló hireket, melyek arról szólnak, hogy a németek, az angolok, az amerikaiak a búzatermelés átlagát kétszer annyira fokozták. A mi szüzmagyar földünk, amelyet a világ Kánaánjának vallottak és hirdettek néhány év előtt, az uzsora gazdálkodását nyögi, termést mind kevesebbet ad, arról nem is beszélve, hogy a külföldi termésátlagoktól mily, messze marad. És nem is szabad mindig az egyoldalú kalásztermelés ósdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kezdeni, mely tőkét s egy kis kereskedői érzéket feltételez, hogy a gazda az árkülönbözeteket a maga javára használni tudja. Merjük mondani, hogy ha ezeknek a nagy szociális, népjóléti eszméknek a tanitók a maguk működési körében szószólói, vezetői lesznek, ha nemcsak a nevelésükre bízott gyerrneksereget nevelik az élet számára, hanem felnőttek gazdasági kurzusait rendezik, a faiskola és a tanitó kertje e tekintetben példát adnak és mutatnak, — ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat, melyek tanitói hajlékokban existenciájukért oly sokszor elhangzanak s a több termelésből bekövetkező teherbírás fogja a népért dolgozó köztisztviselőknek sorsát jobbra fordítani. Nekünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak újságcikkeket írunk. Kár volt eddig is várni. De mégis jobb későn, mint soha. Személyi hir. Fráter Loránd országgyűlési képviselő szerdán reggel pár napi tartózkodásra Érsemjénbe érkezett. Frater Margitka állapotában igen kedvező változás állott be s kezelő orvosától nyert értesülésünk szerint, teljes felépülése rövid idő kérdése. Előléptetés. Őfelsége Ozinger Nándor volt érmihályfalvai, jelenleg egri törvényhatósági állatorvosnak, a főállatorvosi cimet adományozta. Beszámoló. Miként lapunk legutóbbi számában is jeleztük, Fráter Loránd, a kerület országgyűlési képviselője, , október hó 8-án tartja meg beszámolóját Érmihályfalván, a melyen részt vesz gróf Károlyi József, a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselője is. Gróf Károlyi Józsefet, aki itt időzése alatt Lovass Sándor nagybirtokos vendége lesz, nagy ünnepélyességgel fogadják, melynek összeállításán most dolgozik az e célra alakított bizottság, A beszámolón újabb ta- nujelét fogja adni Érmihályfaiva lakossága annak a szeretetnek és bizalomnak, amely- lyel képviselője iránt viseltetik. A fogadtatás és az ünnepségek programmját lapunk legközelebbi számában hozzuk. Választás. Az érmihályfalvai iparos tanonc- ! iskolánál újonnan rendszeresített tanitói ál- I lásra szerdán ejtették meg a választást Ya- j sadi Lajos kir. tanfelügyelő elnöklete alatt, I amikor is az állásra egyhangúlag Fodor Géza rém. kath. kántortanitót választották meg. Utbejárás. F. hó 25 és 26-án tartatott meg a debrecen—piskolti államot törzskönyvelési és hitelesítési eljárásai .Jelenvolt a kereskedelemügyi minisztérium részéről egy jogtanácsos és Béri Oszkár műszaki tanácsos, továbbá Puskás József kir. főmérnök, a debreceni államépitészeü hivatal főnöke, Fráter Barnabás Biharvármegye alispánja, Varró Domonkos műszaki tanácsos, a nagyváradi államépitészeti hivatal (önöké, Dobozy Kálmán főszalgabiró, Marosi Imre kir. utbiztos. A bizottság az eljárást 25-én Debrecenből elindulva, kocsin végezte. Az ut jókarban létéért megelégedését fejezte ki. A bizottságot f. hó 26-án Dobozy főszolgabíró látta vendégül. Tamburásból bankdirektor. Ezelőtt betekkel apró czédulákat osztogattak Érmihályfaiva utczáin, melyben jelezve volt, hogy Fórizs Mihály v. Bp. kir. törvsz. tisztviselő mesterjátékával és csodás hangszerével gyönyörködtetni fogja egyik vendéglőben a közönséget. És Fórizs Mihály, (a röpczédulán foglalt betűket kiegészítve "és helyesbítve) volt budapesti kir. törvényszéki napidijas, akit a szolgálatból saját kérelmére bocsájtottak el — játszott is a közönségnek, énekelt, muzsikált, sőt pénzt is szerzett játékával. Nagyon megszerette az érmihályfalvai publikumot, amely úgy látszik sűrűn rakhatta tányérjára a filléreket, vagy pedig megunhatta nem sokat jövedelmező mesterségét, elég az hozzá, hogy távozását követőleg pár hétre visszajött Érmibályfalvára, ahol „Országos Bank“ iroda czim alatt kölcsön közvetítő irodát nyitott. Újból apró czédulákat hordoztak bázról-bázra, faluról-falura, a melyben a volt törvényszéki dijnok hirdeti, hogy törvényes bankirodája 4% és ,,-ra teljesen díjtalanul szerez kölcsönt a hozzá forduló pasasoknak és ingyen ad tanácsot mindenféle bankügyletekben. Nekünk már akkor is kifogásunk volt a bankiroda ellen, amikor ha- I tósági engedély nélkül a direktor által maga által készített czégtáblát kifüggesztette, de ha a szolgabirói hivatal meg is adta az engedélyt az iroda megnyitására, azon kikötés- I sei, hogy sem előleget . felvennie, sem pedig pénzkezeléssel foglalkoznia) a tambura bankdirek- j tornak nem szabad, a napokban előfordult I eset még inkább kötelességünkké teszi, hogy figyelmeztessük a lakosságot, hogy óvakodjék felülni a röpczédula nagyhangú reklámjainak, de föképen óvakodjék attól, hogy bármi czimen is előleget adjon Fórizs bankdirektornak, mert az abból eredő károsodások esetére csak a tamburát hagyhatná fedezetül. Nem tudjuk azt, hogy az engedély ki lett-e terjesztve arra, hogy a szomszédos községek lakosságát személyesen felkereshesse a bank- direktor ur szolgálatai felajánlása czéljából, de hogy vállalkozása mily szives fogadtatásra talált eclatáns példa Bertalan Lajos és József érkeserüi gazdák esete, akik részére, jóllehet telekkönyveik a birtoklási viszonyok folytán kissé rendezetlenek, igen olcsó és könnyen törlesztbető kölcsönöket i ígért. A Bertalan testvérek azonban akik va- ! lóságos típusai a müveit, olvasott magyar gazdálkodóknak, szívesen beszélgettek a dologról, de amikor arról volt szó, hogy telekkönyvi irataikat no meg telekkönyvi másolatra 3 koronát átadjanak, mosolyogtak egyet s azt a választ adták, hogy ha jó kölcsönt szerez az ur elfogadjuk, de az írásainkat és pénzünket azt megtartjuk magunknak. Az Osztrák-Magyar Bank most 1%-al emelte a kamatlábat, s igy a törlesztéses kölcsönök is drágábbak lettek, lehetetlennek tartjuk tehát azt, nogy a szűk pénzügyi helyzetben még a törvényes bankiroda is képes volna a teljes garantiát nyújtó pénzintézetnél kedvezőbb feltételű kölcsönöket kieszközölni, tehát a jó, derék, becsületes érmelléki lakosságot újból figyelmeztetjük arra, hogy ne a nagyhangú reklám, de a megbízhatóság legyen az irányadója akkor a midőn szorult helyzetében kölcsön iránt valahova fordul. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfaiva képviselőtestülete f. hó 28-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a választók névjegyzékének összeírására a bizottság megválasztása volt, amelybe beválasztattak : Berényi Sándor jegyző, P. Kovács Sándor főbíró, Szalay íinre főesküdt, Beck Izidor és Berecz István képviselőtestületi tagok. Elha- ! tározta a közgyűlés, hogy a községi és körjegyzők országos egyesülete megkeresésére . az „Erzsébet-árvaház“ sorsjegyeiből 50 darabot megvásárol. Marcsa Imre Írnok lemon- ! dását tudomásul vette. A szüret idejét október hó 9 , 10. és 11-ére tűzte ki és pedig : 9-én az újkerti dűlőbe, 10-én az ürgéskert- ben és 11-én a derék-kertben határozta meg. Jakab Rezső főjegyző részére a kért szabadságot engedélyezte, végül Matyuska Anna illetőségének ilismerését megtagadta. Ermihályfalva rémei. Alig pár év előtt egy i cigánycsalád telepedett le a városban, de étitől az időtől kezdve vége is lett a Mesterutcai lakosok nyugalmának. Napirenden fordulnak elő kisebb, nagyobb tolvaj lások, amelyeknek értelmi szerzője ismert ugyan a lakosság előtt, de mindig tudnak strohmant állítani s igy a valódi bűnös rendesen menekül az igazságszolgáltatás büntető karja elől. Az elmúlt héten Rubinstein József kereskedő szőlőekertjót dézsmálták meg s amikor a rendőrség a nyomozást megejtette, egy a Náday-családnál alkalmazásban levő kocsis jelentkezett tettes gyanánt, aki ellen az eljárást megindították ugyan, de teljesen vagyontalan lévén, ha megbüntetik is, Rubinstein kára nem térül meg soha. Nincs nap, hogy a cigány gyermekek kárt ne okoznának a Mester-utcai lakosoknak. Lekaparják a ház falait, eltördelik a kerítéseket, betörik az ablakokat s lópten-nyomon rongálják a vagyont. Legutóbb szokásba vették az iskolába és hazajáró gyermekek insultatását, úgy hogy a gyermekek csak a szülőik felügyelete alatt mernek az utcára kimenni. A lakosság rendkívül fel van háborodva a cigányok im- pertinens magaviseleté miatt s félő az, ha Mázlebontás miatt! Füstös Dezső kézimunka üzletében Hatóságilag engedélyezettvégkiárulás I UwIUÜ l/ULÜU Debrecen, Piac-utca 12-ik szám mindennemű rajzolt, kezdett és kész kézimunkák, női- és gyer,mekharisnyák gyári áron árusittatnak. Ez év november 1-én üzlete a Csapó-utcai zálog- Harisnya tej elés, fehér s ház épületének Piac-utcai oldalára lesz áthelyezve. Q&Mi szines hímzés vállalat.
