Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

Érmellék, 1911-09-22 / 22. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK szeptember 23. 22-ik szám. I I I I Fáj a feje ? Használja a Mj/rnón^ pasztillát, mely főfájást, Gaszner-féle ***■ szaggatást, migránt s ál­talában mindennemű főfájást öt perc alatt megszüntet. Egy doboz ára I kor. 3 dobozt utánvét mellett küld Gaszner Bála gyógyszerész • Érmihályfalván. # I I I I delte el az 1875. év óta folyton javuló ho­moki nagybirtokokra is, szintén Hintalan és Ruszkay inditványára ? ? ? Vizsgálat. Folyó hó 13-án és 14-én Mi- keszka Lajos pénzügyi titkár megvizsgálta az érmihályfalvai adóügyek kezelését s úgy a kezelés,«.valamint az adóbehajtásnál elért ered­mény felett, teljes megelégedésének adott kifejezést. Felderített régi bűnök. Még július havá­ban történt, hogy Rosenfeld Lajos női- és férfi-divatáru kereskedőtől nagyobb menyi- ségü ruhát és szöveteket loptak el. Az ak­kor megejtett nyomozás nem vezetett ered­ményre. Most végre sikerült az érmihály­falvai csendőrségnek közel három havi fárad- hatlan nyomozás után a főkolompost Ratsa Sándorné érmihályfalvai lakos személyében kinyomozni, kire nemcsak ez a lopás derült ki, de az is, hogy ő és társai voltak a Freund Ráfáelnél elkövetett lopás tettesei is. A jó madár lelkiismeretét ezenfelül több rendbeli libalopás is terheli. Úgy őt, mint bűntársait, a csendőrség feljelentette a bíró­sághoz. Újból Nádayné. A cigánybáró felesége új­ból hallatt magáról. Most Medgyesen (Er­dély) tartóztatták le a csendőrök, nagyobb szabású zsebtolvajlás gyanúja miatt. Felszurta a bika. Rémes,szerencsétlenség történt szerdán délután az Érmihályfalvához tartozó Gencsi-féle tagban. Csernus Andor birtokos számadó gulyása, egy hamis bikát akart elterelni a szántásról, miközben a bika szembeszállt vele és szarvával torkon szúrta. A szerencsétlen embert épen a tanyán időző Vágó András az „Érmilléki Hitelbank11 pénz­tárnoka hozta be Érmihályfalvára, a hol az első orvosi segély dr. Andrássy Érnő járás­orvos nyújtotta részére, majd súlyos sebé­vel beszállították a debreczeni közkórházba. Alllapota életveszélyes. Körözik a szélhámosokat. A hires bankár urakat, a Stern-testvéreket, a kisújszállási kir. járásbíróság több rendbeli csalás miatt körözi és megkeresést intézet a községi elöl­járósághoz lakhelyük közlése iránt., A ban­károk tudvalevőleg megszöktek Érmihály- falváról s ki tudja hol -ütötték fel tanyáju­kat a népboldogitók'? S ki tudja hány em­ber siratná a becsapottokon kívül keserves fillérjeit, ha le nem leplezzük őket ? Öngyilkosság. Szávay Gyula gazdálkodó azalatt mig felesége a piacon bevásárlásokat teljesitett, a padláson egy gerendára fel­akasztotta magát. Mire megtalálták halva volt. Öngyilkosságának oka ismeretlen. Szalacsi telefon. Az érmihályfalvi járás községeinek a központtal telefonnal való egybekapcsolása újból előre haladt, amenyi- ben f. hó 21-ón Szalacs község lett a me gyei hálózatba bekapcsolva. Megadott engedély. Fentartással közöljük, hogy az érmihályfalvai szolgabirói hivatal állítólag engedélyt adott volna Fóris Mihály volt törvényszéki napidijasnak, ez idő szerint tamburánsnak kölcsönök közvetítésére, az en­gedélyben azonban határozottan ki lett kötve az, hogy a kölcsön közvetítéssel megbízóktól előleget sem kérni, sem elvennie nem szabad. Szerkesztői üzenet. Berecz István urnák Érmihályfalva. A nyi­latkozatot 27 előkelő érmihályfalvai iparos irta alá, akik „bizonyára nem reflektáltak volna miként Ön, a kisegítő végrehajtói ál­lásra. Ön csak verje a dobot iparostársai in­góságai felett, mi mindenkor tudjuk köteles­ségünket ott ahol a visszaélések leleplezésé­ről van szó. Székelyhid. Néhány szó a „Tűzoltó“ vendéglőről. Székelyhidnak van a város közepén egy vendéglő helyisége. Ez a vendéglő azonban még a legkisebb községben is szégyenére válna a vendéglő elnevezésnek s inkább j megfelelne istállónak, mint vendéglőnek. Valamire való gazdának azonban még az istállója is sokkal különb állapotban van, ennél a vendéglőnek csúfolt helyiségnél. Ha valakit a balsorsa ebbe a községi vendéglőbe talál vezetni, ott a következő ta­pasztalatokkal lesz gazdagabb: A vendéglő két szobának gúnyolt helyi­ségből áll. Az egyik szoba, mely az utcára nyílik, alacsony és felette piszkos. A sze­gény vendéglősnek, a tisztántartásra fordított összes igyekezete kárba veszett foglalkozás, mert azt a helyiséget különböző okok miatt, tisztántartani teljesen lehetetlenség. A sok közül csak azt említjük meg, hogy ha valaki a padláson végig megy, a menye- zetről lehulló szemét, a vendég előtt levő ételt és italt a legkevósbbé sem kellemes garnirunggal látja el. E mellett a menyeze- ; ten levő nyílás folytán, a helység közvetlen i összeköttetésben van az Isten szabad egével. Aminek legalább van annyi haszna, hogy a penész gombától eredő bűzt kivezeti a sza­badba. Lássuk most már a második, a jobb kö­zönség részére fenntartott helyiséget. Erre nem sok a megjegyzésünk. A szoba elég világos, mert egyik fala üvegfal. Hanem ezenkívül aztán más előnynyel nem is di­csekedhetik. Hátránya azonban van annyi, hogy azoknak felsorolására helyszűke miatt, ez idő szerint nem vállalkozhatunk. Csak egyet említünk meg, ez az egy untig elég arra, hogy elvegye a véletlenül betért ven­dég kedvét örökre attól, hogy mégegyszer a „Tüzoitó“-ba betérjen. Azt kérdezheti most mar a kedves olvasó, hogy ugyan mi lehet az a nagy és fontos ok, mely ilyen erős el­határozást kelthet az emberben? Hisz a ven­déglős oly' jó bort mér, mint senki más Székelybidon, jó magyar konyhájának is h;re van a vidéken. Ez mmd igaz. Hanem vegye magának az olvasó azt a fáradságot, hogy térjen be egy negyed órácskára a „Tűzoltóbba. (Nem fogja megbá mi, meri jó bort kap.) Előre figyelmeztetjük azonban, hogy jó lesz vigyázni, a nyakára, mert a szobában tátongó gödrök közt való járkálás, még szinjózan emberre is életveszólylyel jár. A kérdéses szoba téglával van, illetőleg csak volna kirakva. — Ezt a téglaburkolatot az idők vasfoga már réges-régen megőrölte. Minek következtében oly erős folytonossági s egyenességi hiányban szenved, hogy iga­zán nagy' kegy a sorstól, miszerint azon a nehány ember eddig a nyakát nem törte. Ézért a diszes helyiségért fizet a szeren­csétlen bérlő 3400 azaz fíáromezernégyszáz koronát. Az épület rendben tartása a tulaj­donos, a község, kötelessége. A község azonban ezt a kötelességét nem teljesiti. Hát ha az a szerencsétlen bérlő egyszer meggondolja a dolgot, azt találja mondani, ha nem teljesítitek a kötelessége­teket: „Eb ura fakó.“?!? Nem tudjuk találkozik-e aztán olyan el­szánt ember, aki a jelenlegi horribilis bért hajlandó lesz a városnak megadni, a ven­déglőnek egyáltalán nem nevezhető ronda lebujért. A képviselőtestület egy időben már elha­tározta a kérdéses vendéglő rendbehozatalát. Azóta sok szép idő elmúlt. — Mért nem lett i végrehajtva a képviselőtestület határozata? ; Vagy azt gondolja a község érdemes elöljá- i rósága, hogy ha a vendéglői haszonbért a szegény bérlőn bevasalja, ezzel megtette a kötelességét. Hát a bérlő miből fizesse a túl­ságos magas bért, ha vendéglőjében ural­kodó mizerábilis állapotok miatt, az ördög sem nyit reá ajtót ? Hát a járási orvos ur miért nem vizsgálja meg a vendéglőt ? ? Kinevezés. Miskolczy Ferenc főispán, dr. Kiss Vilmos közszeretetben álló járásorvost, tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. — Gratu- ! lálunk ! Beszámoló. A székelyhídi kerület szere­tettképviselője Fráter Loránd, vasárnap tar­totta meg beszámolóját Bihardiószegen. A képviselő Székelyhidról az érmihályfalvai küldöttséggel nemzeti szinü lobogó alatt vo­nult be Bihardiószegre. A községházánál lovasbandérium várta az érkezőket, hol Kiss Lajos üdvözölte. Innen a képviselő és kísé­rete Zichy Tivadarhozhoz ment, aki meleg szeretettel fogadta a képviselőt. Ezután a Kossuth-szobor előtt népgyiilés volt. A nép- gyülést gróf Zichy Tivadar nyitotta meg. Fráter Loránd beszédében mindenek előtt röviden megokolta a J usth-pártból való ki­lépését, hangsúlyozva, hogy csak a párt kö­telékéből lépett ki, de továbbra is megmarad azon közjogi alapon, amelyen eddig is állott. A nagy tetszéssel fogadott beszéd ulán gróf Zichy Tivadar szólott. Ma már divattá vált — úgymond — a koalíciós kormányt min­den lópten-nyomon szidni és gyalázni és mindenért, ami rossz, azt okolni. Pedig a koalíciós kormány sokkal többet tett a nem­zet és az ország érdekében, mint a mostani. Barabás Béla a véderőjaveslatok ellen nyi­latkozott. Babos János pártelnök határozati javasjatot terjesztett elő, amely kimondta, hogy a függetlenségi pártok küzdelmét he­lyesli és felkéri az ellenzéket, hogy a javas­latoknak törvényerőre emelkedését minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközökkel igyekezzék megakadályozni A gyűlést a Nagyvendéglőben társasebéd követte, ame­lyen részt vett gróf Zichy Tivadar is. Az első pohárköszöntőt a gróf mondotta. Felkö­szöntőt mondottak még dr. Veres István ref. lelkész, Barabás Béla, Fráter Loránd és még többen. A kedélyes összejövetelnek csak késő délután volt vége. Bucsuestély. Vasárnap vett búcsút Székely­hid közönsége Szebeny Gyula esperestől. A távozó tiszteletére a Fürdő-vendéglőben bucsulakoma volt, amelyen hölgyek is vet­tek részt és nem egy pohárköszöntő hang­zott fel, amelyben felszólalók kifejezést adtak a távozás felett érzett sajnálkozásuknak. Szerencsétlenség az iskolában. F. hó 20-án könnyen végzetessé vállható szerencsétlen­Iskolstöltönyök megérkeztek Óriási választékban, legolcsóbb árakon, szolid és pontos kiszolgálás mellett szerezhetők be m férfi- fiú.- és gyermekiulia áiuliázában DEBKECE1T, IE=)Ia-G-‘ULXca. S3. BOtSEN TESTVEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom