Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-10-07 / 40. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK október 7. 40 ik szám. RÓTH LIPÓT Deák-tér vaskereskedése NAGYKÁROLY. Deák-tér. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát szőlőprésekben és szőlőzuzókban jutányos árért és jó minőségben. .■■■ Tanuló fize tssel felvétetik. a dolgokkal s mikor már tele van a feje betűvel, úgy van, mint a paraszt a ma­gas röptű szónoklattal, mikor a komája kérdezte: — Szipen beszilt a tiszteletes ? — Szörnyű szipen koma. — Oszt mit mondott?-— Tudja a kü, nem értette azt meg akármilyen ember, még én se koma. Uj! üj! Uji Uj! Szenzációs műsor! Szombaton ‘7S3! és 2£sr vasárnap az APOLLO moziban. Műsor: 1. Van Dyck kalandja. Dráma. Színezett felvétel. 2. Móric babonás. Rendkívül mulattató jelenet. 3. Pahang szultánjának menyegzője. Ereded természeti felvétel. 4. Billy gyomorbajos. Bohózat. 5. A szállodai tolvajnő. Drámai jelenet. 6. Manilia kalapgyártás. Eredeti természeti felvétel. Nagykárolyi kalandok. Lola cipői. A nőt Lolának hivták, nevelőnő volt, de becsületes. Híven és kitartóan, fajának a teuton-fajnak rendületlen hűségével ragasz­kodott gazdájához, akinek csemetéit a német nyelv művészetére oktatta mindaddig, mig valami komplikációk után útilaput nem kö­töttek Lola sarkára és szélnek nem eresz­tették. Nem tudjuk szóról-szóra igy történt-e a dolog vagy sem, de Lola igy mondotta el a dolgot és nincs okunk kételkedni egy sze­gény, de becsületes német nevelőnő sza­vaiban. Lola tehát eljutott Nagykárolyba. Tovább szeretett volna menni, de nem lehetett. Mind­össze három korona huszonkét fillér csörge­dezett erszényében. De Lola nem esett két­ségbe. Megérkezés után Lola kivett egy szobát a legsötétebb Honvéd-utcában, aztán elment egy kicsit körülnézni tájékozódás végett. A tájékozódás nem sikerült teljesen. Lola el­tévedt és estefelé kénytelen volt egy fiatal­emberrel gardiroztatni magát haza. A fiatal­ember nem tartozott a kimagasló férfiak közé, de jellemes és gyöngéd volt és órák hosszáig vigasztalta az elcsüggedt nőt. Mikor távozás előtt tárcájához nyúlt. Lola erélye­sen tolta vissza a kezét. — Csak nem gondolod — „süsses Herzc­hen“ — mondta és a felháborodás pírja fu­tott ,át az arcán — hogy én pénzt fogadok el. Én, akinek az apja a prinzitauerteini fe­jedelem parancsőrtisztje volt! A fiatalember megszégyenülve dugta el a tárcát és búcsút vett a jellemes germán nőtől. Az ajtónál Lola hozzásimult: — De ha mégis valami örömet akarsz szerezni, akkor vegyél egy pár cipőt. A mostaniak már kissé rosszak. — Meglesz. - harsogta az aranyifjuság dísze és mikor kiért a kapu elé, táncolni kezdett örömében. — Milyen mázlim van, milyen disznóm van, ordítozta, — jtt van egy nő, egy kedves, bájos angyal. És milyen kis igényű. Egy pár cipővel megelégszik. A fiuk meg fognak pukkadni dühökben. Másnap reggel elrohant egy suszterhez, akinél kész cipők is vannak és kiválasztott egy gyönyörű szép sevró félcipőt. A suszter bizalmasan hunyorgatott: — Kaland, kaland ugy-e ? Hogy a nagy­ságos urnák milyen szerencséje van ? — Szerencse? Ez nem is kifejezés. Hall­gassa meg, mi történt velem. És á-tól c-ig elmondta az egész történe­tet a suszternek. Mikor a fiatalember másnap felkereste a nőt, Lola egyszerűen és ridegen kirúgta. Segítségére volt ebben egy főhadnagy is. A főhadnagy- két napi vendégszereplés után szintén távozott, helyét egy bankifju foglalta el. Azóta Lola cipőinek száma a mértani haladvány szerint növekedett. Lakást tartott kétszobást egyik szállodában, melyből egy szoba kizárólag a cipők részére volt fenn­tartva. Lola minden udvarlója egy pár cipő­vel a hóna alatt kopogtatott be hozzá. Es halvány dunsztja sem volt arról, hogy kinek köszönhette szerencséjét. A ravasz suszter pedig vígan simogatta a szakállát és csak kész női cipőket árult. Körülbelül 2(10 párt adott el. Valamennyit egy számra. A Lola számára. A suszterke­déssel felhagyott, e helyett egész nap sétált az utcán és diszkréten megfogott egy-egy úriembert: — Nagyszerű kis nő. És milyen kis igényű. Egy pár cipő mindössze, egy pár sárga félcipő. Jöjjön be nagyságos ur holnap az üzletembe. így tarthatott volna ez ki tudja meddig,t ha az ügy feljelentés folytán nem jutott volna a rendőrség fülébe, aki a bájos Lolát, a fejedelmi parancsőrtiszt leányát, egy szép őszi napon, illetőségi helyére toloncoltatta. feladó ffiszcríizlet. Nagykárolyban az Agoston-u. 44. sz. alatti saroliház jól jövedelmező fitszeritz- leltel, dohány- és, italméréssel, elköltözés miatt azonnal eladó. Értekezhetni: Katz Adolf tulajdonossal ugyanott. Kitüntetések a szaímárvármegyei gazdasági egyesület kiállításon.*) Állami ezüstérem: Markos György kocsi­gyártó, Vadnay György, Uray Endre, Vadnay Zsigmond kocsigyártók, Szűcs Kálmán asz­talos, Bakay Géza asztalos, Oroszi István asztalos, Székely Testvérek szíjgyártók, dó­zer János cipész, Magyar Szaru- és Csont- árugyárugyár, Első Mármarosi Botgyár, Pelt- zer Károly Visóoroszi. Állami bronzérem: Benyó Andor kocsi­gyártó, Bartha György szíjgyártó, Kerekes István szíjgyártó, Kovács István szíjgyártó Nagybánya, Erdei István gubás, Fodor Jó­zsef kaptafás, Simon Lstván szappanos, Schmidt Antal olajgyáros Vállaj, Szűcs József kádár, Debreczeni vas- és fémbutorgyár, Szatmári asztalosok bütörszövetkezete (Juckó, Vértesi, Kondor), Dalhstrőm Géza kutmester, Hájtájer Pál vegytisztító- festő, Lukáesovics István kékfestő és ruhatisztító. A Debreczeni Kereskedelmi- és Iparkamara ezüstérme: Braun Menyhért cipész, Barcsay Erzsébet nőikalapos, dr. Engländer Edéné női kalapos, Kesztembaum Mariska női ka­lapos, Májer deny női kalapos, Első magyar mechanikai hálógyár, Csuzuer János Nagy- becskerek, Fetser János szürszabó Nagykároly, Inglik József férfisáabó, Mórán János aszta­los, Lénárd Károly asztalos, Papp László cipész Nagykároly, Radoszta Testvérek műla­katos Mátészalka. Országos Ipar egyesületi ezüstérem : Göröm- bey János szűcs, Hirschfeld Ármin hálókötő­gyár Debreczen. Országos Iparegyesületi bronzérem : Bar ha Károly magyar‘férfiszabó, Dobi Antal férfi­szabó Mátészalka, Kassay Károly szűcs. Egyesületi ezüstérem : Basa János csizma­dia, Bakos és Papp lakatos, Édermaun Áb­rahám koesikenőcsgyár, Füzeséri Zoltán asz­talos Mátészalka, Fehér Juliska fehérnemű varrónő, Tóth Kálmáimé paplanos. Hölzel Albin szobrász, Nagy Károly asztalos, Neu­mann Béla faégető Vadászerdő, Papp Zsig­mond férfiszabó, Rosenberg Sámuel bádogos, Schultheis Kondrád pipaszár esztergályos, Szintiványi Sándor lakatos Nagybánya, Ta­kács Károly kádár Nagybánya, Háziiparfej­lesztés, Szatmári Géza kárpitos. Egyesületi bronzérem: Braun Mór rézmű­ves, Barth József tajtékpipa'metsző, Bakos György tanonc, Csapó Lajos szabó, Dési Gyula cipész, Erdős János asztalos, Fülöp Lajos cukrász, Ferenczy Gyula szabó, Gár- dos Ferenc könyvkötő, Gyarmati Sándor ke­rékgyártó, Hertz Sándor kötszerész, Jakabffy János cipész Budapest, Joó Sándor vegy­tisztító, Kállay Ferenc csizmadiasegéd, Klein Lipót szesz- és élesztőgyár Szinérváralja, Keresztes Sándor kalapos, Kazsmór Lajos csizmadia, Klein Ferenc gőzmosóda, Nagy Bálint kocsigyártó-segéd, Orosz János szij­*) A nem szatmáriak városonként vannak megjelölve. A „Debreceni kapához.“ vaskereskedése. Franki Dezső :: Telefon 113. szám. :: ■ Nagykároly, Széchenyi-utca (Makay-féle ház). Mielőtt szükségletét fedezné, keresse fel üzletemet, ahol állandó, fa és szén fűtésre öntött s aeélköpenyüésfolytonégő kályhák a legnagyobb választékban jutányos áron kaphatók. — Mindennemű házi és konyhafelszerelé­sek, gazdasági cikkek raktára. .....— M. hír. lőpor áruda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom