Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

Érmellék, 1911-07-15 / 12. szám

ÉRMELLÉK julius 15. 12. szám. 2-ik oldal. Debrecen látványossága az Elsötakarékpénztár palotájában „Mátyás Király étterme és 6Öreiaraoka. íí Vidékiek találkozóhelye. Elsőrendű konyha és italok, I földjének eldarabolástól való megkimélése) 20,000 koronát javasolt, mely javaslatot ér­vekben gazdag, magos színvonalon áló be­szédben elfogadásra ajánlott Lovas István is. Csuka Lajos semmit, Ruszkai gavallérnak mutatkozott, 500 koronát ajánl fel. Fóliák Mór a javaslat mellett érvelt, majd előadó ujabbi felszólalása után elnök szavazást ren­delt el, melynek eredménye szerint 20-an a javaslat mellett, 6-an ellene szavazván, a képviselőtestület a 20,000 koronás hozzájáru­lást kimondotta. Baróthy Sándor és Bihari József volt esküdtek kérelmére Konrád László pártoló felszóllalása után egyhangúlag ki­mondotta, hogy kérvényezőket utasítja a per ujabbi felvételére s jót áll a perköltségekért és az általuk eddig kifizetett összegekért is, mert erkölcstelenségnek tartaná, hogy a perxra- tok elvesztésével meneküljenek a valódi bűnösök az igazságszolgáltatás elől. Kovács Sándor tűz­oltó, csapatvezető kérelmére havi fizetését 20 koronáról 25 koronára emelte fel a közgyű­lés, jóllehet Ruszkai népvezér azzal érvelt, hogy nem érdemel fizetésjavitást, amely fel­szólalására előadótól zajos helyeslés mellett olyan alapos leckét kapott, amely egyelőre elfogja venni a kedvét a hasonló tartalmú felszólalásoktól. Az állati hullaépitő felépíté­sével 640 korona költség erejéig, árlejtés mellőzésével, Katona Ferenc építészt bízta meg a közgyűlés. A vásártéri vizlevezetés ügyében a döntés Konrád László biz. tag indítványára a f. hó 15-iki közgyűlésre ha- lasztatott el. Közgyűlés. Érmihályfalva község képviselő­testülete ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: Döntés a vásártéri vizlevezetés ügyében beérkezett ajánlatok fe­lett. Konrád László képviselőtestületi tag in­dítványa az utcák elnevezése iránt. Homoki szöllősgazdák kérelme tagsági-dij és az E. M. K. E. pártolás iránt, végül az izr. egy­ház kérelme 52 Q-öl terület átengedése tár­gyában. Szerencsétlen almaszedés! Karóba esett asszony! Rémes esemény történt Szalacs község­ben f. hó 10-én. Zsigó Andrásné a szőlőbe ment almát szedni. Felmászott a fára és már meg is töltötte a kosarát, de leszállás közben egy galy letört alatta és közel két méter magasról leesett. Az esés azonban oly szerencsétlen volt, hogy egy szőlőkaróra esett, a melynek hegye altestén keresztül beleibe furodótt, úgy, hogy a szerencsétlen asszony, addig mig a karó súlya alatt eltört, azon fügve maradt. Érszalacs érdemes ref. lelkésze, aki véletlenül arra járt, meghalotta nyögéseit s azonnal intézkedett a községbe szállittatása iránt, a hol dr. Andrássy Ernő orvos ápolás alá vette, de sérülései oly sú­lyosak, hogy dacára az önfeláldozó ápolás­nak melyben állandóan részesül, életbema- radásához alig van remény. Műkedvelői előadás. Az érmihályfalvai róm. kath. hitközség a temploma részére f. évi augusztus hó 20-án Szent István király nap­ján a „Nemzeti Szálloda“ nagytermében táncmulatsággal egybekötendő jótékonycélu szavalatok, monológ-, ének- és zeneszámok­kal kapcsolatosan nagyszabású műkedvelői leőadást rendez. Az agilis rendezőség élén a róm. kath. iskolaszéki tagokon kiviií Vil- linstein Károly áll, aki az aláirási-iv köröz- tetésével már is tekintélyes s a nemes cél sikerét nagy mértékben elősegítő urak, neve­zetesen Gassner Béla, Makutz Gyula, dr. Frá­ter Gáspár pártfogását is megnyerte ezen maradandó becsű, magasztos s jótékonycél elérésére. A rendezőség tisztelettel felkéri ! Érmihályfalva b. közönségét, hogy a fent I nevezett nemes cél elérését úgy anyagilag, ; mint erkölcsileg szives támogatásukkal a i célnak megfelelőleg pártfogolni kegyeskéd- i jenek. Elutasított sajtóper. Az érmihályfalvai ipartestület által lapmik február 25-ik szá­mában megjelent cikk miatt indított sajtó­pert, minthogy a kir. ügyész a vád képvise­letét nem vette át, a vizsgálóbíró a fő magán- vádlók áltál tett indítványt a B. P. 105. §-a alapján elutasította. Jegyző értekezlet. Az érmihályfalvai járás jegyzői kara ma délelőtt értekezletet tart Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt. Ugyanekkor vesz búcsút dr. Deme Béla já­rásorvostól is, a kinek távozását az egész járásban általános és meleg részvét kiséri. Boltitüz. Veszedelmes boltitűz pusztított az elmúlt héten Szakoson, Török József férfi- es női divatáru üzletében. Esti 9 óra tájban, még eddig ki nem derített okokból, kigyulladt a bolthelyiség és pár perc alatt az egész üzlet lángban állott. A tüzet Ba­lázsi Elemér házigazda vette észre, aki lár­mát ütött és a gyorsan megjelent tűzoltóság­nak nehéz és fáradságos munka után sike­rült a tüzet lokalizálni. A kár 2160 korona, mely biztosítás révén megtérül. A tűz oká­nak kiderítése iránt a vizsgálat megindult. Verekedő dánosi ivadék. Nagy ribilliót csa­pott a csütörtöki hetivásáron egy piskolti ci­gánybanda, amely a Szöcsi-fiuk vezérlete alatt, vételi differenciák miatt Sárándi Antal nagycseri cigányt fütykösökkel oly alaposan helybehagyta, hogy napokig nyomhatja az ágyat. A jeles bandát a csendőrök össze­szedték és alaposan megvasalva kisérték be az elöljárósághoz. Szerkesztői üzenet. Cs. S. Sándor urnák Érmihályfalva. A hatósági hus- szék felállítását és ügykörét az 54300—1908. évi földmi- veléstigyi miniszteri rendelet állapítja meg. A rendelet szerint hatósági mészárszékben csakis oly állatok húsa mérhető ki, amelyeket a husvizsgáló, mint mészárszék­be alkalmatlant a 82. és 98. §-ok alapján ide utal. Ezen állatok húsának kimérési árát esetről esetre, a község elöljáróság köteles megállapítani. Székelyhid. Ne ölj! A magyar urijog ezt “a fölhivást intézte a magyar urakhoz: Gyilkoljatok ! Ezt mondja, ezt süvölti az Ítélet, amellyel tizenkét polgárbiró Gyulán fölmentette az urak előtt gyűlöletes, erős paraszt gyilkosait, a Zsilinszky-fiukat. Ez az esküdtitélet azt kiáltja az uraknak: Gyilkoljátok meg a parasztot, ha szembe mer szállani veletek! Megszünt-e az uriszék, amikor Békésvár­megye lakosságának négyötöd része paraszt s a tizenkét esküdt közül ebben a pörben csak kettő volt paraszt, mert húsz korona vagy értelmi cenzus képesít az esküdtbirói tisztre és tulajdonképpen a törvényszéki el­nök hívja be szolgálattételre az esküdteket! Ez az uriszék fölrúgta Szent István pa­rancsát, hogy aki mást a házánál keres ha­lálra és a ház urát megöli, a kivont kardról való törvény szerint büntettessék, vagyis azon kard által vesszen el, amellyel embert ölt. Hja, paraszt, az más, — monrlják a tör- vényeíőtti egyenlőség honában. Achim ellen Zsilinszkyék adatai alapján támadó cikkso­rozat jelent meg egy budapesti lapban. A paraszt lovagias volt. Elfogadta a kihívást. Fölvette a harcot,— ugyanazzal a fegyver­rel, az újsággal. És ekkor az ellentábor két ifjú hőse más fegyverhez nyúlt. Bot, kutya­korbács és Browning-pisztoly voltak ezek a fegyverek. Az a polgári sajtó is, amelynek „emberséges érzése , , . inkább dicséri a fiu­kat, mintsem korholja őket", elismeri, hogy azért mentek Achimhoz, hogy „megfenyítsék". És a polgárbiróság kimondja, hogy a fiuk jogos önvédelemből verték és lőttek agyon azt az embert, aki nem tűrte, hogy a saját lakásába betörők megfenyítsék, meggyalaz- zák. Az erkölcs és szeretet jogán szabad volt tehát nekik legyilkolni azt a parasztot, aki egyébként egy város békéjét fölforgatta. A védő bibliai idézeteket és hasonlatokat vag­dosott az eskiidt-polgárbirák fejéhez a gyil­kost Jézushoz hasonlította,és az ügyésznek, a jogrend közpénzen, az Achimok pénzén is fizetett őrének nem volt egyetlen szava a megejtés ellen, nem vágta oda — ha már bibliázni kell — a tízparancsolatból azt ame­lyik igy szól: Ne ölj! Gyilkoljatok! Pusztítsátok a parasztot, ha mint az eltiport féreg, ellenetek meri fordí­tani a fejét! Ezt kiáltja a magyar igazságszolgáltatás ezzel az Ítélettel az urak felé. Gyilkoljatok! Biztatja ez az Ítélet az ura­kat. De hátha a parasztok is meghallják ezt a buzdítást? Hátha ez a kegyetlen csataki­áltás szálló igeként betör a paraszti gúnyák alatt gyűlöletben összefaesarodott szivekbe'?! Hátha ez a sok-sok Achim megtanulja a Zsilinszkvektől, hogy miként kell megszaba­dulni az ellenségtől?! Urak, urak, nem fog­játok-e megkeserülni, hogy ilyen ostoba gőg gél, ilyen kegyetlen jogtiprással, ilyen föl- háboritó erkölcstelenséggel ti magatok izgat­tátok föl a népet: Gyilkoljatok! Szenzációs fordulat a köbölkuti gyilkosság ügyében. Múlt heti számunkban megírtuk, hogy Köbölkuton mily rémes gyilkosságnak esett áldozatul Kovács Ferenc a község egyik jómódú gazdája. Rámutattunk akkor arra is, hogy itt nem más egyébb működött közre, mint a bosszú. Ma már tisztán látjuk az egész dolgot és ha nem hiteles adatokból merítettük volna értesülésünket, szinte felté­telezni sem mernőnk azt, hogy e gyilkosság egyik főszereplője egy községi főbíró, — kire egy egész község nyugalma, élet és vagyon­biztonság megőrzése van bízva, — legyen. Mig a legfőbb bűnös, mig a biró szabad lá­bon, addig a kézrekült gyilkosok a nagyvá­radi kir. ügyészség börtönében várják a földi igazságszolgáltatást, mely a jól megérdemelt büntetést fogja meghozni fejükre. A szenzá­ciós esetről tudósítónk a következőket jelenti: Amint a csendőrségnek jelentés tétetett a gyilkosságról. Marton Gyula járásőrmester rögtön intézkedett, hogy egy nagyobbszámu csendőrőrjárat szálljon ki Köbölkutra és a nyomozáshoz azonnal lássanak hozzá. Marton járásőrmester vezetése alatt Székelyhidról Kis Elek őrsvezető, a szentjobbi csendőrőrs­ről pedig Balogh István őrmester, Kiss Károly őrsvezető és Magyar István, Nagy J. Imre, Gaál József csendőrök mentek ki a nyomozás színhelyére, hol kitűnő ener­giával fogtak az anélkül is összebogozott bünügy megoldásához. Egy teljes hétig kel­lett nekik éjjelt és nappalt eggyé tenni, mig végre az igazi tettesek kézre kerültek. Annál A n. é. hölgyközönség' szives figyelmébe! Van szerencsém b. tudomására hozni, ^ jjPjpLZ®®ll,r®c®n, a iT*e9y®bAzza! szemben levő hogy orvosilag elismert első debreceni Miért is a raktáron levő legújabb, kényelmes szabású miede rek mélyen leszállított árban lesznek kiárusítva. — Mérték utáni rendelések gyorsan és pon­tosan eszközöltetnek. — Tisztítás és javítás jutányos árban lesz eszközölve. Miklós-u. 5. sz. a. (saját ház) lesz áthelyezve. Goldstein Karolina.

Next

/
Oldalképek
Tartalom