Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-08-05 / 31. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK julius 29. 30-ik szám. Játék, norinbergi és MM «sr Legolcsóbb bevásárlási forrás! díszműáru raktár. T7agy választék kézi- :: munkákban. :: MM MM MM MM MM MM Első Nagykárolyi Bazár NflGyKÁf^OLy, Deák-tér. Kaufmann Jakab-féle ház. MM MM MM MM MM MM MM MM V Himzőselymek. THinden alkalomra célszerű ajándéktár- x ____ gyak._____» A n apestig irodájában görnyedő lateiner nehezebben keresi a kenyerét, mint a búzával, vagy papírokkal spekuláló tözsér. A hivatalnokot, a gazdát mégis megadóztatják és a fizetésnek, jövedelemnek nincs egy parányi fillérje sem, amelyiket ne sújtana adóteher. A börzei nyereség ellenben most is adómentes. Pedig a tőzsde forgalma évente ma már milliár- dokra rúg és milliókra rúg a tőzsdei forgalomból származó nyereség. Miért ne lehetne ezeket a milliókat is a közteker viselés igájába terelni? Nagyon sok olyan betegség van, mely nem szervi hibákból ered és melynek nem komolyabb elváltozások képezik alapját, ennek dacára heves és kinzó fájdalmakkal járnak. Minden tapasztalt orvos tudja, hogy ily esetekben az emésztési működésben van a hiba, vagy a gyomor nem működik kielégítő módon, vagy a belek fejtenek ki renye működést. Ily esetekben nem rendel mást, mint 1:2 vagy egy egész borospohárnyi természetes Fe- rencz József-keserüvizet, melyet a betegnek naponkint reggel éhgyomorra kell meginni. Ez az egyszerű, olcsó és kellemes kúra minden ebből eredő bajt: rosszullétet, szédülést, fejfájást, bágyadságot stb. rövid idő alatt teljesen megszüntet. Az igazi. Ferencz József víznek jó az ize és valóban jót is tesz ! Ajánlatos csakis valódi Ferencz József vizet kérni és nem budai vagy egyéb általános elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignetákkal jön forgalomba. Kapható gyógytárakban és füszerkeres- kedésekben. Munkássors. (F.É.) A halálgyárban megkondul a vészharang s az inségbérért dolgozó munkás busa cafatokban log le testéről. Fekete, füstős balál karma ragadja torkon, bogy erőszakkal elhurcolja abba az országba, abol ur és paraszt, munkás és munkaadó, szegény és gazdag között nem ismernek különbséget. A benzintartály felrobban, a bűzös gázokkal telitett munkahelyiség kigyullad s a munkás élete nem ér egyetlen fabatkát sem, mert áldozatául esik a társadalom s felettes hatóságok bűnös könnyelműségének. S mikor azután itt a katasztrófa s az elszenesedett, üszkös bullák felé a hátramaradottak kétségbeesése borul csupán, akkor azután ékes cikkek jelennek meg mindazokról a mizériákról, melyekkel a munkásoknak a nyormoruságos bér mellett küzdeniük kell. Akkor előveszik az iparfelügyelőket, akik nem ügyeltek a munkások biztonságára. Előveszik a felettes hatóságokat s azokat kárhoztatják, azokat okolják a erenesétlenségért. De nem jut egyetlen „yszer sem eszébe sem a sajtónak, még kevésbbé a társadalomnak, hogy akkor vegyék elő ezeket a jó urakat, még mielőtt a katasztrófa beállott volna. Nem jut eszébe senkinek sem olyan prementiv intézkedéseket követelni, amely az olyan szerencsétlenségeknek, mint a minők az utóbbi napokban tömegesen előfordultak — útját szegi. S a munkások mennek, bizonyos és félelmetes sorsuk felé. Senki nem védelmezi, senki nem gondoskodik róluk. A sötét halál ott olálkodik a hatalmas lendítő kerekek mögül, a vegyi anyagoktól fülledt levegőjében a robbanó anyagok raktárában. S ba a pillanat kedvez a rombolás koboldjának, előtör rejtekhelyéből s megfojtja azokat, kik legközelebb esnek karmaihoz. S a munkások nyugodtan tűrik sorsukat. Nyugodtan nézik, amint egyik vagy másik társuk kidül a sorból s haladnak továbbra is szűkre szabott mesgyéjükön. Haladnak, mint az igába fogott barmok, melyek sohasem gondolkoznak afelöl, ' ltova hajtja őket az ostor, hova vezérli a gyeplő. Nem emelik fel tiltakozó szavukat, csak azok jajgató panasszá hallatszik fel a sötét éjszakába, akiknek szivéhez legközelebb áll az aktuális áldozat. Pedig ennek nem kell így lennie. Azok, akiknek a bőrére megy a játék, nem tiltakoznak. pedig erélyesen követelhetik, hogy mindazon preventív intézkedések, melyek a gyakori szerencsétlenségeket csirájokban elfojthatják, megtétessenek. S ahol azokat vonakodnak végrehajtani, ahol a munkások testi épségéről nem gondoskodnak, azokat a helyeket, vagy a felettes hatóságok utján kényszerítsék a védelmi intézkedések megtételére, vagy pedig boykotálják azokat a gyárakat s műhelyeket, ahol ezek az intézkedések nem tétetetnek meg, vagy pedig késedelmeskednek. Ha majd azután a gyárak s műhelyek tulajdonosai látni fogják, hogy a munkás élete mégsem oly olcsó s azok is megvédelmezik azt, ba kell körömszakadásig, akkor talán majd jobban ügyelnek azok is arra, hogy a szerencsétlenségek ne kövessék egymást oly sürrü s egymásutánban, mint ahogy azok a legutóbbi napokban megtörténtek. Szives tudomásul! Nagykároly—Erdödvidéki Takarékpénztár ssa Részványtársaság ™ Főintézet: Nagykároly, Kölcsei-u. Fiókintézetek: Erdőd, Réztelek és Szatmárhegy. Üzletága a takarék és bankügylet összes ágaira kiterjed, nevezetesen elfogad takarék- F" Ö betéteket m | nettó kama ^ tozás mellett 1 i ... w u Be téteket folyó számlára megegyezés alapján kuláns tétel mellett. Ertékpapiro'at vesz, elad, megőriz, kezel és azokra előleget ad. Váltókat leszámítol a legalacsonyabb kamattétel mellett. Jelzálog kölcsönöket folyósít bekebelezés mellett házakra és földbirtokokra a lagmagasabb értékig. Nagykároly—Erdödvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság. lélek, mint a midőn isteni küldetést teljesít. Ezalatt a dúsgazdagok otthon dultak- fultak haragjukban. Vérig boszantotta .őket a Balsemtov választása. < )k biztosan számítottak arra, hogy az ő leányaik közül fog választani. És. egyszerre csak ott hagyja, mint Szent Péter az oláhokat és máshová megy leányt keresni. Adtak volna amennyi pénzt csak kórt. Lemondtak volna mindenről, csak megkaphatták volna a genialis ifjút. Nade ez a dulás, futás, ez a duzzogás már mit sem basznál. Az ifjú pár már összekelt. Már indulóban vannak hazafelé. Mámoros jó kedvben voltak. „Ki tudja mikor lesz megint ily jó kedvem“ mondja az ifjú házas. Hosszú, döcögős talajon vezetett ütjük. Szintén a nap is mosolygott rájuk. Áldó sugarait mindenütt rájuk ragyogtatta. A bozontos zöld fák hajlongva köszöntik őket. Az erdő dalos madarai örömteljesen csiripelik: „Isten áldása rátok.“ Szédítő bűvös illat terjed az erdő illatos fáiról. Amint igy haladnak a láthatáron valami némberi alak látszott. Messziről szembetűnt már összeaszott alakja, megtört teste, amint csendesen előre halad. Midőn az ifju ember előre tekintett megpillantotta a nőt. A hallucanacio sejtette vele, hogy az valami hozzátartozója. Emlékében éltek még anyja arcvonásai, amidőn utoljára együtt voltak. Oh Istenem, ha most találkoznék véle, elmondanám neki boldogságom, kitárnám előtte örömteljes lelkem, nyakába borulnék és megfüröszteném könnyeimben. Mialatt igy gondolkodik, már az asszony csak egy néhány lépésnyire volt. A Bálsem- tov jós lelke, éles megfigyelő szeme első pillanatra felismerte a nőt. Pedig amióta nem látták egymást, sokat változott. Számos nyomát hagyta kiaszott arcán, a mostoha sors. Sok viharos idő vonult el felette. Sokat küzdött, sokat bánkódott gyermekéért. Gondolatában mindig fiánál volt. Nála töltötte éj jelét-nappalát. Minden szabad percében nála időzött. Sokszor mondogatta: Vájjon mit csinál egyetlen reményem, ki viseli gondját, vájjon gondol e rám ? Óh mit is mondok ilyet. Egyetlen kincsem, ki engem oly annyira szeretett, az nem gondolna reám ? Ezek az kérdések is aggasztották keserű és sanyarú óráiban. Fiam — szól a Balsemtov — most az Isten is úgy akarja, hogy örömöd, örömre halmozódjék. Ha jól látok, anyád jön ott. A níegszóllitott erre szintén átszellemült. Hisz I ezt óhajtotta o, azért eped ő már régen, hogy , rég nem látott anyját viszont láthassa. Minderről az anya semmit sem sejtett. I Csak midőn szemben állottak egymással felismerte a Balsemtovt és fiát, óriási lett öröme. Felugrott a szekérre, nagy hévvel átöleli rég nem látott fiát, öröm könnyeket : hullatnak, könnybe lábadt szemük. A meg- J liatottságtól nem találnak szót ajkaikra. Több percig egymás karjaiban bevernek, végre lecsillapult a magánldvüliség és .a fin odavezeti anyját feleségéhez: Kedves Anyám! Ez az életpárom. Ezzel veszem fel az élettel a küzdelmet, kettőnk vállára fog ezentúl a sors súlya nehezedni. Alit szólsz hozzá ? Tetszik ? Az anya fián járatja szemeit, könybe lábadt ősz pillája, majd' igy válaszol: Meg vagyok, hát hogyne lennék, hisz szinte a jóságos Isten is neked szánta. Fiam! Becsüld meg ezt az angyali lényt, járj kedvébe, légy jó hitves, a szent kötelékeket tartsd sérthetetlennek, légy hü hozzá, tiszteld, hisz ő lesz élted vezércsiilaga. Aíajd menyéhez fordult: Kedves Leányom! Néhány perce, hogy ismerlek, de szinte viseleteddel, jóságos néFogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca^ll. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. fogtechnikus.
