Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-12-16 / 34. szám
4-ik oldal. ÉRMELLffiK december 16. 34. szám. De a bizalom halvány pislogó mécsese még él szivemben. Arra kérem az igen tisztelt Szerkesztő urat, adjon becses lapjában helyet eme szerény soraimnak. Juttasson el egy lappéldányt oda, akit én még nem láttam ugyan, csak arcképéről ismerem, — ami jó püspökünkhöz főtiszteletü Baltazár Dezső püspök úrhoz s én hiszem, reményiem azt, hogy Albis község ezer református hívének panasza nem fog süket fülekre találni. Albis, 1911. dec. 12. Őszinte tisztelője: Egy albisi református egyháztag. SZAKVÉLEMÉNY A járdaépítésről. ELÉGTÉTEL LAPUNKNAK. Még abban az időben, amikor Székelyhi- don a járdaépítése megkezdődött, megírtuk, hogy sem az anyag minősége, sem pedig a beépítési mód nem felel meg sem az előirányzatnak, sem pedig a járdaépítésnél előirt műszaki követelményeknek. A képviselőtestület figyelembe sem vette a jóakarata tanácsainkat, sőt dr. Jabobovits Emánuel ügyvédnek ez ügyben a képviselőtestülethez intézett interpellátiójára egy érdekcsoport részéről durva támadásban volt része. Cikkünk azonban felkeltette Fráter Barnabás Biharmegye köztiszteletben álló alispánjának figyelmét, aki elrendelte, hogy lapunkban a járdaügyről hozott súlyos beszámítás alá eső vádak vizsgáltassanak meg. A beadott vélemény, melyet alább szósze- rint közlünk, mindenben fedi cikkünket, sőt még lesujtóbb véleményt mond, mert a járda nagy részét hasznavehetetlennek és újból elkészítendőnek tartja. Elégtételt szolgáltat egyben lapunknak is, azokkal szemben, akik saját gyarlóságukból folyólag cikkünket sugalmazottnak állították. Hogy a járdaépítés és a köteles ellenőrzésnél súlyos mulasztások történtek, az bizonyos. De, hogy a székelyhídi gerinctelen képviselőtestületnek lesz-e bátorsága ezekért valakit felelősségre vonni, arra igazán kiváncsiak vagyunk ?! ?! Az államépitészeti hivatal véleménye a járdaépítésnél tapasztalt hibákról. Tekintetes alispán Ur! A székelyhídi járda ügyében ad. 12011— 1911. és 12711—1911. számok alatt kiadott rendeletére szakvéleményemet tisztelettel az alábbiakban terjesztem elő: Az eddig elkészített idomitatlan ' jiytkö- járda sem a szerződésnek, sem az an.’ .j mellékletét képező műszaki leírásnak nem felel meg egy köjárdával szemben támasztott legszerényebb igényeknek sem, amennyiben úgy a beépített kőanyag, mint annak beépítési módja az előírásoktól a legnagyobb mértékben eltér, a járásra alkalmatlan és tartós egyáltalán nem lehet. Ezen járda legnagyobb részben csak hulladéknak nevezhető köböl van igen rósz munkával elkészítve az előirt vastagságú homokágy hozzáadása nélkül, aminek következménye az, hogy a járda erősen deformálódott és már ma is igen sok helyen felbomlott. Az idomított" trachytkőjárda sem kifogástalan, amennyiben a szerződés és a műszaki leírás feltételeinek szigorú alkalmazását nem állja ki. Ugyanis ezen járdánál a műszaki leírás szerint 20 cm.-nól keskenyebb és 4 cm.-nél vékonyabb követ beépíteni nem lenne szabad, dacára annak igen sok ilyen kő lett a járdába beépítve. Úgy az idomított, mint az idomitatlan járdánál 12 cm. vastag homokágy van előírva ; ez sem tartatott be, hanem általában a homokágy csak 8 cm. vastagságban készült. A nem elég szakértelemmel végzett munkán kívül főleg a homokágy kis vastagságának a következménye aztán az, hogy a járda ! felülete nem sik és erősen deformált. A szegély sorban igen sok kő van elhelyezve, amely sem méretben, sem elhelyezési módban nem felel meg. A cyklops kőburkolatok általában szintén nem ütik meg a mértéket. Ezeknél ugyanazon hiányokat állapítottam meg; nevezetesen az előírtnál vékonyabb homokréteget, az előírtnál kisebb méretű köveket és különösen rossz munkát. Megjegyezni kívánom, hogy egy szakaszon az előirt vizi homok helyett sárga futó homok használtatott. Az idomított járdánál és cyklops burkolatnál észlelt nagyobb hibák helyreállítása, — a rosszabb szakaszok átépítése esetén — ezen járdákat meghagyhatóuak véleményezem, a leszámolásnál azonban a hiányzó homok réteg értéke levonásba helyezendő és a jótállási határidő kitolandó lenne. Az idomitatlan kőből készült járdát azonban teljesen felszedendőnek és az előírásnak megfelelő kőanyag és homok alkalmazása mellett újból elkészítendőnek tartom. Nem hallgathatom el, hogy igen súlyos mulasztásnak tartom azt, hogy a község egy ilyen nagy költségű munkát minden műszaki vezetés és ellenőrzés nélkül végeztet, mert az előállott állapot, a községet érte kár nagy részben annak a következménye, hogy sem az építés felügyeletére kiküldött bizottság, sem vállalkozó a munkálatokhoz nem ért és j a nem műszaki kézből eredt műszaki iratokat különféleképpen értelmezik. A vállalkozó a szerződésben megnevezett ugyan egy szakértőt, az azonban a munkánál nagyon kis ideig tartózkodik, amennyiben Debreczenben lakik és lietenkót egyszer — néha kétszer szemléli meg a munkát. A dr. Jakobovits Emánuel képviselőtestületi tag felebbezésére vonatkozólag tisztelettel javaslom, hogy a képviselőtestület 1911. aug. 12-én tartott rendkívüli gyűlés határozata hatályon kívül helyeztessék. Javaslom ezt azért, mivel a vizi homok a járda építéséhez hasonlithatlanul jobb, mint az azon határozat szerint engedélyezett sárga ( homok, de különösen azért, mert a műszaki! leírás szerint a vizi homok használata kötelező. Ax elöljáróság által „Észrevételek“ elmén előadottak műszakilag nem állanak meg és nézetem szerint jogi alappal sem birnak. Mert vagy tartozik a vállalkozó homokot adni, vagy nem tartozik. Ha tartozik homokot adni, akkor az csakis vizi homok lehet, ha nem tartozik adni, akkor sárga homok szállítására sem kötelezhető. Az iratok alapján a vállalkozó a homokot szállítani tartozik, ennélfogva csak vizi homokot szállíthat. Hogy ezen munkáért fizetendő egységár alacsony, azt elismerem. Ezen egységár azonban nem „megállapított“ egységár, hanem a vállalkozó által felajánlott egységár, amelynek következményeit vállalkozónak kell viselni. Hogy 28 év előtt sárga homokot használtak az a határozat mellett érv nem lehet, mert ha azt jónak találta a képviselőtestület, miért rendelte el az uj járadáknál a vizi homokot ? E helyen csak újból konstatálom a tényt, hogy a vizi homok lényegesen jobb. A leírtak után még csak azon javaslatomat terjesztem elő, hogy a további munkákra nézve a szigora műszaki ellenőrzés iránt sürgősen intézkedni méltóztassék, hogy legalább a hátralevő munka legyen helyesen és megfeleően elkészítve. Nagyvárad, 1911. szept. 15. Főnök helyett: Kfay Sándor s. k., kir. főmérnök. Halálozás. Özv. Pozsony Sándorné szül. Sebestyén Karolina, életének 76-ik évében f. hó 10-én elhunyt. Temetése f. hó 12-ikén ment végbe nagy részvét mellett. Két udvarló meg egy kis lány. E cim alatt lapunk múlt hó 30-iki számában megjelent ; cikkünkre a Székelyhidon ismeretlen „Nagykároly—Érmellék“ cimii lapban valami Sch. [ J. nevű egyén nyilatkozatot tett közzé, melyben hírünket alaptalan, szenzáció hajliászó rágalmaknak minősiti. Alólirott, ki a cikket írtam, amidőn egyidejűleg a névtelen ellen a sajtópert megindítottam, egyben kijelentem, hogy a cikkben foglalt állítások valók, de kiigazítást igényelnek annyiban, hogy az első számú udvarló nem lakik ugyan szive bálványa szüleinél, de akkor történetesen ott hált. Laczkovich László. Fütetlen vasúti kocsi. A vicinálisoknál uralkodó tarthatatlan állapotokról már nem egyszer esett szó e lap hasábjain, amelyek között első helyen áll a bihari h. é. vasút. Ennél a vasútnál nem múlik el egy hét sem, hogy a panaszkönyv üres maradna s ha meg is ejtik a vizsgálatot, az csak azért van, hogy az illető tisztviselő utiszámlát állíthasson ld, de az orvoslás rendesen elmarad. Folyó hó 13-án a panaszkönyv újból, elő lett kérve, amelybe a Il-od oszt. utasok nevében dr. Jakobovits Emánuel ügyvéd kérte az üzletvezetőséget arra, hogy utasítsa a vasutkeze- lőséget, hogy füttesse a kocsikat. Érmihálv- falvától Székelyhidig dideregve ültek az utasok a kocsikban s jóllehet a kalauz azzal biztatta őket, hogy fütve lesznek a kocsik, a fűtés elmaradt s az utasok mindenike alapos náthát szerzett az utón. Hát ezt az eljárást eléggé ostorozni nem lehet, ehhez egy oly radikális gyógyszerre lenne szükség, amely nekünk módunkban nem áll, de megtettük az intézkedést, hogy a velünk szoros baráti viszonyban levő egyik előkelő fővárosi sajtó vegye kezébe az ügyet és szerezzen elégtételt a megkínzott utasoknak. Birtokváltozás. Dr. Biró Sándor ügyvéd megvette 40,000 koronáért Olasz József já- rásbiró Kossuth-utcai házastelkét. Tolvaj kereskedösegéd. Rendkívül furfangos módon lopta meg segédje, Auspitz Ábráimra, Grósz Benő székelyhídi vas- és fűszer- kereskedőt. Grósz ugyanis azt tapasztalta, hogy a kézipénztárból nap-nap után tűnnek el kisebb-nagyobb összegek. Megfigyelte személyzetét ós meggyőződött arról, hogy a tolvaj csak ezek egyike lehet. Észleletéit közölte a csendőrsóggel, amely kiderítette azt, hogy a tolvaj álkulcscsal hatolt be a kézipénztárhoz s onnan 153 korona készpénzt lopott el. Több súlyos és nyomós gyanuokok alapján vallatóra vették Auspitz Ábrahám fiatal érmihályfalvai illetőségű segédet, aki a bizonyítékok súlya alatt bevallotta, hogy a lopást ő követte el. — Az üzletbe éjjel hatolt be, még pedig úgy, hogy a pinceajtóhoz álkulcsot szerzett s a pincéből az üzletbe vezető feljárón hatolt a bolthelyiségbe s könnyebbítette meg a kézipénztár tartalmát. A tolvaj segéd ellen megtették a bűnvádi feljelentést. 7262—911. tk. Árverési hirdetmény kivonat. A székelyhídi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Klein Mihály végrehajtatnak Piskorán Gusztáv végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a nagyváradi kir. törvényszékhez tartozó székelyhídi kir. járásbíróság területén levő Vasad község határában fekvő következő ingatlanokra: 1. a vasadi 212. sz. betétben A. I. 1., 2., sorszám, 192/1, 193. hrsz. alatt felvett házas belteleknek Piskorán Gusztávot illető J/2 részére, 2. a vasadi 212. sz. betétben 5 sorszám alatt felvett 4/1840 rész legelő rész illetménynek Piskorán Gusztávot illető */2 részére a végrehajtási árverést elrendelte és annak foganatosítására határidőül. 1912. évi január hó 9-ik napjának délelőtti 10 óráját Vasad községbe a községházához kitűzte. Kikiáltási ár az 1. pont esetében 534 K 50 fillér, a 2. pont esetében 56 korona. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 100,0-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál s Vasad község elöljáróságánál tekinthetők meg. Székelyhid, 1911. október 31. Zsiga Lajos s. k., A kiadmány hiteléül: albiró. Hetey kir. tlkvvezető.
