Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

Érmellék, 1911-11-11 / 29. szám

november 11. 29-ik szám.

ERMELLEK

3-ik oldal.

II. A vizszerzés.

Természetes, hogy a vizszerzés legjobb megeldása a vízvezeték. De hát akkor, midőn nagy Biharország közel 500 községe közül egy sincs, mely ilyennel bir, nem számítva ide a területére eső, de külön törvény- hatóságot képező Nagyváradot; akkor midőn ez az arány — kevés eltéréssel — egész Magyarországra áll, akkor e szép álomképről, községeink vízvezetékéről, a jövő századok valamelyikének létesítményéről ma több szó ne essék, hiszen nem álomképek festésére kaptam megbízatást, hanem arra való javaslattételre, hogy vidéken mi módon lehetne a tűz oltására szükséges vízkészletet beszerezni.

Meglehetősen feszélyezve vagyok e kérdés tárgyalásánál, mert a folyó évi veszprémi tiizoltó-kongreszus a 3-ik szakosztály véleménye alapján állást foglalt a vízmedencék berendezése mellett. Ezt a vízszerzési módot célravezetőnek nem találom, először mert drága, hiszen hogy célját megközelítse, kevés távolban állítandó fel tekintélyes űrméretű beton' medencék, amelyekből — ha nem mellettük üt ki a tűz — ősi módon kimerítve hordandó tartalma a vész helyére, mely eljárás mellett félóra is beletelik, míg egy hordó vízhez jutok, az alatt az is újra lángba borul, amit már eloltottam.

Nyáron aztán kiadja a közegészségügyi hatóság, hogy a községben pangó víz ne legyen, vagy legalább fertőtlenitendők. Mit csinálok az én medencém pangó és nem ke- vésbbé szagos vizével ? Hát fertőtlenítem, van erre több mód.

Igen, de valamennyi fertőtlenítő szer savtartalmu, a feeskendő ércrészeit kimarja, tönkre teszi. Ezenkívül oly drága, hogy annak költségét egy község sem bírja meg. Egyedül a mész volna olcsó; igaz, hogy akkor a viz egészséges marad, hanem a fecskendő szelepei a reá rakodó mésztől 5 perc múlva bedugulnak és tüzet nem olthatok vele. Végre ha jön a tél, a medencék tartalma fenékig fagy, ha idejében ki nem ürittetik. így is, úgy is, télen annyi, mintha nem is volna.

Hát én ennél — úgy vélem — jobbat ajánlok és pedig a székelyhídi vízszerzési módszert.

A mi rendszerünk a mozgósítás elvén alapul. Egy állam sem rakja meg köröskörül egész határát hadtestekkel, hanem [ szükség esetén mozgósítja és odaveti hadseregét, ahonnan veszély fenyegeti. Mi is zárt hordókban, mozgósítható állapotban tartjuk a város vizkészletét és oda összpontosítjuk, ahova kell, akár az egész 900 hordó vizet.

Ezt a vízszerzési módot óhajtom megismertetni és nyugodt lélekkel ajánlani.

A székelyhídi vízszerzési rendszer a következő :

Minden háztulajdonos köteles fagymentes hónapokban egy 3 hectoliternél nem kisebb és 3 hectoliternél nem nagyobb ürtartalmu hordót vízzel telve és leaknázva tartani. (Ezenkívül nyitott edényben is tart a helyi szükségre kapitányvizet.)

Azon utcában, melyben tűz üt ki, köteles minden ház népe a hordót a kocsiút szélére gördíteni, hogy a gyüjtőkocsik könnyen hozzáférhessenek. Éjjel lámpással áll a hordó mellett a háznép valamely tagja addig, mig a hordóját el nem viszik. A tűzhöz közel eső házaktól a hordók a vész helyére gördítendő k.

A tűz elfojtása után az összegyűlt hordók (mindeniken rajta van a házszám) haza- szállittatnak s tulajdonosaik által azonnal megtöltendők.

Ennyiből áll vízszerzési rendszerünk, ahol meghonosítani akarják, hozzon a képviselőtestület a helyi tüzrendőri szabályzat pótlása vagy módosítása címén egy — az idézőjel közötti részt magában foglaló — véghatározatot a szabályrendeletekre vonatkozó törvényes alakiságok betartása mellett; hagyassa jóvá törvényhatóságilag és azután a helyi hatóság léptesse életbe — ne papíron, de igazán.

Miután a hordók folyvást telve és leaknázva vannak, szükség esetén azonnal mozgósíthatok; igy például Székelyhidon minden percben 1600 hectoliter viz áll készen a szállításra. Ámbár tüzrendőri szabályunk szerint csak azon utcában hajtandók ki a hordók, amelyben tűz ütött ki s a többi utca csak a beálló szükség esetén — mely a kürtös tüzjelével hozatik tudomására — mozgósít, nálunk már annyira átment ez a rendszer a közönség vérébe, hogy a szomszédos utcák felhívás nélkül is mindig kihajtják hordóikat.

Ez a vízszerzési rendszer azonban megfelelő gyiijtőkocsikat igényel ; a közönséges társszekér a hordók összeszedésére kevésbbé alkalmás, mivel nehézkes ezeknek terhelése. A székelyhídi tűzoltóságnak saját találmá- nyu gyüjtőkocsijai vannak e célra; a szabadkai kongresszus alkalmával tartott kiállításon elismerő oklevéllel lettek kitüntetve. A gyíiltőkocsi aláforduló előrésszel bir, hátul kivonható korcsolyával felszerelve és ä hordó könnyebb felhúzására kötélszerkezettel van: ellátva. Van ezenkívül rajta állandóan 3 j I hordó viz, L vaskád és egy kádkorcsolva. 1 j Kettős ülésén a kocsison kivid 5 tűzoltó j fér el. Kivonuláskor a kocsihoz még egy mozdonyfecskendő kapcsoltatik. Ebből láthatólag a gyüjtőkocsi megérkeztével a tűz rög- [ tön megtámadható.

Minden fecskendőhöz legyen egy gyüjtőkocsi, akkor bőven el lesz látva vízzel.

Tűz alkalmával a vízszállítás a következőleg történik:

A tűzhely közeli szomszédaitól maga a közönség összegördit nehány hordót.

A szertárból először a gyüjtőkocsik vonulnak ki. A vész helyén az utána akasztott fecskendő, a hordók, a kád és korcsolya lerakatnak s a gyüjtőkocsi azonnal indul :• hordók összeszedésére. A gyüjtőkocsihoz 3 tűzoltó szükséges, egy a kocsis mellett a kötélszerkezetet kezeli, kettő pedig az utcafélre kihajtott hordókat a kötélhámba gördítve a kocsira helyezi Midőn a 3 hordó fent van, a kocsi bezáratik és viszi terhét a tűzhöz. Ezalatt a visszamaradt 3 tűzoltó az utcán maradt hordókat hármával csoportosítja úgy, hogy az üresen visszaérkező gyüjtőkocsi anélkül, hogy tovább mozdulnia kellene, pár perc alatt 5—6 hectoliter vízzel terhelve, ismét a vész helyére siethet. A többi gyüjtőkocsi hasonló módon jár el. Midőn a tűz eloltatott, az összegyűlt hordókat pihent iga szállítja kinek-kinek haza.

Megemlítem e mellett, hogy viztartásra legjobb a használt petroleumos hordó; nállunk kivétel nélkül ilyen alkalmaztatik.

Előnyei a székelyhídi vízszerzési rend- : szernek a következő:

1. Az országos szövetség által elfogadott vízmedence-rendszer óriási hátránya t. i. a kiürült vizeshordók elvitele, megtöltése, újra visszahozatala és ennek a műveletnek többszöri ismétlése által igényelt időveszteség, i mely a tűznél a működés megakadásával : időleges vízhiánnyal jár, egészen elmarad. i

2. A fecskendők megérkezésekor, a legkritikusabb első percekben teljes erővel való támadásra képesít és ezt a nehéz perceket nem kell a gyéren érkező nehány dézsa vízzel átkinlódni s a tűz tovaterjedését tehetetlenül tűrni.

3. A körültekintő vezénylet által a célszerűen elhelyezett fecskendőket — ha csak rendkívüli ok nem áll elő — a tűz oltásának befejeztéig nem kell tovább mozdítani, ami a kútba való szerelésnél — viz fogytán — többször és nagy időveszteséggel előfordul.

4. Miután a vizeskádak a földszinén vannak, fél annyi erő kell a fecskendő működésére, mintha mélyből szívná.

5. E vízszerzési rendszer a hegyeken épült községekben vagy síkon fekvő helyeken egyaránt és egyforma sikerrel alkalmazható.

6. A legnagyobb szárazság nincs reá befolyással, mert a vízkészlet állandóan és egyenló mennyiségben áll rendelkezésre és arra minden percben csalhatatlanul számítani lehet.

7. A legszélsőbb határig fokozható a viz- bőség azáltal, ha vagyonosabb községekben minden háznál nem egy, de két, sőt három hordó tartásának kötelezettsége mondatik ki.

Ez sem komoly teher és hasznáért elviselhető.

8. Olcsó. Minden háztulajdonos képes I egy használt petroleumos hordót — mely e 1 célra a legalkalmasabb — venni; öt korona I az ára és eltart 10 évig, kerül tehát tiiz I elleni védekezésre évenként 50 fillérbe. A gyüjtőkocsi természetesen gondozva — igen sokáig eltart s a község, ha egyszer áldozott ! reá, évtizedekig nem kell újról gondoskodni.

Az elsorolt előnyök mellett hátránya i vízszerzési rendszerünknek, hogy téli fagyos időben a hordók telve nem tarthatók. Ez a baj azonban — a vízvezetéket kivéve — minden más vizszerzésnél meg van. De itt is eléggé segíthetünk magunkon; ugyanis I 36 hordó — mintegy 68 hectoliter — vizet az őrtanyán részint fütött helyiségben, részint a pincében tartunk. Ez a vízmennyiség közönséges mérvű tűzhöz önmagában is j elég, ezenkívül minden háznál, ahoi jószág van, az ólban telel ki a hordó viz. Tagadhatatlanul télen nagyobb nehézséggel jutunk , vízhez, de akkor is mintegy 300 hectolitert {összehozhatni. És végre is a téli tiiz ritka- I ság s a többnyire esős-havas időjárás miatt kevésbbé veszélyes.

Tekintetes Közgyűlés !

Vízszerzési rendszerünket 32 óv óta használjuk; bennünket soha nem hagyott cserben és sikereinket — ha ugyan ilyenről szó lehet — jó részben neki köszönhetjük. Véleményem szerint tehát vidéken — ott ahol vízvezeték nincs — a tűz oltásához szükséges viz beszerzése legjobban a székelyhídi vízszerzési rendszer bevezetése által biztosítható.

A közgyűlés szives elnézését kérem hosz- szadalmasságomért. Szolgáljon mentségemül az a mélységes szeretet, melylyel a tűzoltás ügye iránt viseltetem és amely engem, ki máskülönben kevés levegőt rontok, bőbeszédűvé tett, ha róla szó esik.

Címadományozás. Dr. Darán János vasúti orvost a Máv. igazgatósága orvosi tanácsadói címmel ruházta fel.

Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete f. hó 4-én közgyűlést tartott. A gyűlés választásokkal vette kezdetét. Megválasztattak a községi választók összeírására : Fandly József főjegyző, Doby József főbíró, továbbá Balogh András, Tóháti János, Tímár József, Karcza Sándor, Bancsik Dániel és Timaróczky Gyula, az igazoló választmányba: Olasz József és Boros Sándor képviselőtestületi tagok. A közgyűlés az anyakövyvi másolatokból befolyt dijakat átengedte az anyakönyvvezetőnek. Friedmann Miklós budapesti cég ajánlatát gáz izzófény bevezetése iránt elutasította, ezenkívül elintéztek egy pár lényegtelen ügyet.

Nagyratörö csemete. Kovács Ferenc 12 éves iskolás fiú Ehrenfeld József pékinastól zsemlyét lopott. Ehrenfeld a zsemlye jogtalan eltulajdonítását észrevéve, a tolvaj után vetette magát, hogy tőle a zsemlyét elvegye. Mikor utolérte, Kovács kést rántott elő s azt teljes erejéből a karjába szúrta. — Mint értesülünk, a hatóság megtette az intézkedést a fiú javítóintézetbe való internálása iránt.

Lövöldöző suhanc. Kiskágyán a Fekete és Csók család már régebb idő óta haragszik egymásra. A napokban Fekete Imréné heves összeszólalkozás után ifjabb Csók Gábort egy kővel fejen vágta, mire Csók revolvert rántott s azzal Feketéné püspökfalatjába lőtt. A golyót sikerült eltávolítani s igy Feketéné túl van a veszélyen. A csendőrség a nyomozást megindította.

Gyanús halálozás. Steiner Lajosné szül. Török Eszter f. hó 8-án 21 éves korában Érolasziban gyanús körülmények között elhunyt. A rossz nyelvek azt beszélték, hogy rossz családi élete miatt megmérgezte magát. Az ügyészség a temetési engedély kiadatását s a hulla megvizsgálását elrendelte. A megejtett vizsgálat aztán megállapította, hogy mérgezésről szó sincs s Steinerné természetes módon szenderült örök álomra.

Az erkölcsös pap. A Világ cimü lapban olvassuk ezt az épületes históriát : Nagy- ölved községben megürült a tanítói állás és a pap, Kudora János, Matancsevics Gyula