Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-90-30 / 39. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK szeptember 30. 39 ik szám. X RÓTH LIPÓT Deák-tér. vaskereskedése NAGYKÁROLY. Deák-tér. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát szőlőprésekben és szőlőzuzókban jutányos árért és jó minőségben. ■ ■■■ Tanuló fizetéssel felvétetik. ■ iriényt, — mi lesz ami az embert küz- désre és bizva-bizásra ösztönzi, lelkesíti? Valóban ezt nem is sejthetjük. Közönyünk és fásultságunk pedig akkora, hogy az is egyik életelvünk : utánam az özönvíz. Minden kor nagy eröbeli tartalékokat hagy meg az utókorra, — mi pedig azt mondjuk, hogy mit törődöm én az utánam következőkkel, csak én fussam meg minél kelemesebben az élet útját. Csak ez a vágy is sikerülhetne De mily kevésnek sikerül és akik felé irigykedve tekintgetünk, akik az élet nektárából állandóan inni látunk, akiket az élet illatos rózsáira hajtják fejüket: azokat is megmegrokkanva látjuk az életnek olykor közbeeső stációján, amint azt hirdetik közönynyel és fásultsággal: hogy bolond az élet. Az élet pedig bolond. Rá kell jönni mindenkinek, hogy van az embernek két nagy java : a munka és az erkölcs. A kiben e kettő hiányzik: a munkaszeretet I és erkölcsi eszmények, — az lehet csak sivárlelkü, unatkozó, az életundor betege. Végső ' konklúziónk tehát az, hogy a munkaszeretetet — az van ebben a fásult, közönyös korban letiinőben — tápláljuk, mert sokan azt hiszik, hogy a munka az emberből rabszolgát teremt, pedig az teremti a szabad embert s egyedül véle tűrhető az élet! Telefon 21. Deák Ferenc-tér 12. Singer Marton és Tsa villamos berendezési vállalata. Az ilyen tartalomnélküli életben felnőtt leányok lesznek a sivár, léleknéiküli asszonyok, akiket semmi sem érdekel, csak a szép ruha. Ezek küldik az iskolákba „rettenetes [ puecban“ a gyermekeiket amig maguk lehetetlenül szűkre szabott szoknyákba, sétapálcával a kezükben, mint valami karikatúrák ődöngnek az utcán, míg a férj a hivatalban görnyed, vagy az otthon ürességéért kárpót- 11 lást keres. Ezek az asszonyok állitják fel már az iskolákban szembetűnően — sokszor öndu- tatlanul —- az osztálykülönbséget s bele plántálják a gyermek gondolkodásába azt a vétkes hitet, hogy : az egyszerű, kopott ruha szégyen. A gyermek megszokja azt, hogy mulatni kell, ragyogni kell minden áron. Ki mondja, ki kényszeríti rá, nem tudja ; de kell. Mert az a fő, ami látszik ; a lélek, a szív másodrendű kérdés, hiszen az lehet akárkinek ; szép ruhája csak annak, akinek megtudja fizetni a papája. Ezek a dolgok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egész generációk elfelejtik, hogyan kell élni egészséges, tartalmas lelki életet, a testiekről nem is szólva, pedig hát ez is ér ám valamit az ördögbe, csakhogy akkor száműzve legyen az asszonyok szekrényéből az úgynevezett reformmieder, a tizenöt centiméteres cipősarok, a félkilónyi hajbetét, no meg a kozmetika újabb és újabb higanyos csodája. Az egyszerű természetes élet, a beosztott nunka, rendszeres táplálkozás, a mindenkinek iijáró pihenés a legjobb kúra. Ha ezt betartjuk, nincsen idegesség, ál- natlanság, elégedetlenség, ha csak a szerkezet nincsen megtámadva. Az egészséges, egyszerű élet pedig min- lennél többet ér, akármennyit is szavaljon i raffinált élvezetekért lelkesülök tábora. Erös áramú osztály: | Gyengeáramú osztály: | Elektromotorok Ventilátorok Wolframm lámpák Csillárok Vasalók Főzőedények Ü I I I I Telefonok Csengők Elemek Billentyűk Huzalok Szerelési anyagok Költségvetés díjmentesen. PÁSZTORLEVÉL A GYERMEKEK FÉNYŰZÉSE ELLEN Kölnből jön a bir, hogy Fischer érsek pásztorlevelet bocsátott ki, amelyben erősen kikel a gyermekeknél is í<11.is/.uiii mériók- nélküli fényűzés ellen. Az érsek korholja a pásztorlevélben a szülőket, amiért gyermekeiket már zsenge korban ciffrábbnál-ciffrább■ öltözetben viszik a templomba, sőt divathölgyeknek kiöltöztetve küldik az iskolába ; felkeltve ez által az osztálykülönbséget, ami semmiképen sem lehet áldásos a gyermek- lélekre. Az érseki beszéd — sajnos — nagyon j ráillik a mi viszonyainkra is, e*rt érdemes is vele foglalkozni. Ha ez a beséd csak egy aszkétaságban beleöregedett emier oknélküli morgása is volna, észrevétlenül nennénk el j mellette, mert azt gondolnánk, hgy tulvilági gyönyörök reménységében élő főpap nem érti meg azokat a követelményeiét, melyeket a haladó, modern élet ró az iltözködés ben is az intelligens ember gyerekeire. Csakhogy — szászorosan sajns — nem igy áll a dolog. Gondolkozó, komly emberek, akik az orruknál egy kissé messzebb látnak, itt is, ott is megdöbbenv állanak meg az előtt a hallatlan fényűzés Qtt, mely ez idő szerint úgy látszik az egcz világ középosztályát rabságába hajtja. - Világi és egyházi emberek emelik fel tiltó, szavukat az ellen a tény ellen, hogy az iktalan fényüzési vágy az országoknak legékesebb osztályát a végromlásba vigye és a gjrmek- lelkeket még zsenge korukban megfőzze. Mert már akkor kezdődik a baj,álkor a járni is alig tudó csöppség selyembe-sip. , kébe bujtatva tipeg az utcán s mire tínöt ; éves, akkor már kész divathölgy — rer- : mekleányhoz nem illő kacér ruhában -f0. ; gadja az érettségi nélkül érett ifjú nn;ó- kelten szellemes széptevéseit, minekután j_ , főbb gondját, a toalett-kérdést, szabónéjaj : elintézte és esetleg kozmetikai tudomány ( is próbára tette. i meretség után nézni. Benn megakadt a szeme a cigányfiu zenéjén mulató szép asszony alakján. Valami biztató tekintettel nézhetett rá az asszony, amit csak az ilyen éjjeli mámoros hangulatban érthet meg két ember. A férfi egy feketét ivott meg sietve s mintha médiumként menne utána, suhogva kelt fel a szép asszony. A pincér hajlongva nyitott ajtót előtte, a kipirult cigánygyerek kezéből pedig kiesett egy pénzdarab, amit a szép asszony nyomott a kezébe. A sárgahaju asszony elment. Az utcáról még hallatszott a cipője finom kopogása. Valami bóditó illat rezgeti a levegőn, amit az ilyen selymes arcú, fehér fogú asszony lehel ki az ajkán, a testén. A cigánygyerek hegedűjén egyszerre siratókká változtak a hangok. A köny kezdett hullani a szeméből. Előbb csak egy-egy csöpp folyt végig a recsegő hegedűn, aztán el-elcsuklott a nóta, amint a vonó a könnyel nedvesített húrokat érte. Utolsó felvonása érkezett el a tavaszi éjszakának : a feketeség haldoklása. A hegedű már csak egy-egy fájdalmas akkordot játszott, a cigányfiuban is alig volt már egy kevéske élet. A sarokasztalnál is kitágultak a szemek: sírtak. Az ilyen könnyüfejü bohémemberek tudnak csak igazán siratni. A muzsikus fiúnak egyre jobban remegett a keze, a teste. Egy utolsót rándult még a vonó, a hurok is elszakadtak és az idomtalan nagy fekete gyerek rádőlt a fehér márványasztalra . . . Valahol egy szépséges sárgahaju asszony ledér, könnyelmű szerelmekről álmodik és a hideg márványasztal fölött egy sápadt, fekete arc rángatódzik és szenvedélyes, vad zokogás hallatszik ki a haldokló éjszakába. Fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhákat kifogástalanul és a legszebben KONCZ JÓZSEF DEBRECEN, Arany János-uíca !0. A hála. Pöstyén, 1911. szeptember 25. A lélek legnemesebb érzése a hála, amely tartalmában, erejében és lényegében épen )lyan gyöngéd, mint amilyen gyöngéd meg- íyilvánulásaiban. Csodálatos szép erény, sok löze van a kegyelethez, amelyben fogant s i. szeretethez, mely nagygyá és rokonszenvessé növelte. Soha melegebb, soha intimebb u-zést és soha egyszerűbbet, természetes meg- íyilatkozásában. Itt van rá a legújabb eset, irdemes arra, hogy leszögezzük: annyi gyö- íyörü emberi vonás van benne. I I I I Fáj a feje ? Használja a lVIinrán“ pasztillát, mely főfá^ Gaszner-féle „ATA1 1 a 11 szaggatást, migránt s_ tálában mindennemű főfájást öt perc alatt megszűnt Egy doboz ára I kor. 3 dobozt utánvét mellett kü Gaszner Béla gyógyszerész 9 Érmihályfalwán. § I I I I
