Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-09-16 / 37. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 37-ik szám. szeptember 16. RÓTH LIPÓT Deák-tér. vaskereskedése NAGYKÁROLY. Deák-tér. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát szőlőprésekben es szőlözuzókban jutányos árért és jó minőségben. . Tanuló fizetéssel felvétetik. ■ ran fordulnak elő gyanús megbetegedések és halálozások, addig Magyarország hónapokon át meg tudta tartani tisztaságát és elkerülte a borzalmas kolera veszélyt. Nem képezhet kétséget, hogy a fiumei koleraeseteket vagy a triesti vagy az olasz- országi kikötővárosokból hurcolták be és igy most módunkban állana visszaadni a kölcsönt és barbároknak nevezni azokat, akiknek a révén a járványhoz jutottunk. Csakhogy mi azt tartjuk, hogy ilyen esetekben nem anv- nyira szemrehányások,, mint inkább óvintézkedések szükségesek. Es hogy ezeket az óvintézkedéseket országszerte több helyen erélyesen véghez vitték, abban hatalmasan nagy része van Téry Ödön dr.-nak, a belügyminisztérium egészségügyi osztálya vezetőjének aki fáradságot nem kiméivé, nagy tudással és erős kézzel vezette azokat az intézkedéseket, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek egy kulturállamban arra, hogy magát a fertőzéstől megóvja. Még nem mondhatjuk, hogy áthaladt felettünk a veszély, még nem mondhatjuk, hogy a fekete rém nem terjed szerte az országban, de mindenesetre megnyugtató az a tudat, hogy országszerte lelkiismeretesen teljesítették azokat a védelmi intézkedéseket, amelyek nyugalmunkat a lehetőség szerint biztositják. Tengerpartunk és ennek révén az azzal kapcsolatos vonalak mindenesetre ma is nagy veszélyben forognak, mert úgy az olasz, mint a dalmát partokon nemcsak hogy nem szűnik meg, hanem folytonosan terjed a járvány és a hajóközlekedésnél olyan szigorú eljárásra, olyan szigorú ellenőrzésre van szükség, hogy azt csak a legnagyobb apparatusés a legielknsmeretesebb elővigyázattal lehet foganatosítani. Sajnos Nagykárolyban keveset törődnek ezzel a kérdéssel, de legalább a vármegyénkben mindenütt foganatosították az egészség- ügyi rendelkezéseket, azt a vármegye t. főorvosának jelentéséből örömmel láttuk, de megvagyunk győződve arról is, hogy most a fővárosi koleraesetek után Szatmárvármegye intelligens népe még fokozottabb mértékben fogja azokat a rendszabályokat végrehajtani, amelyek végrehajtása bennünket a veszedelemtől megóvhat. A kulturember tiszta és maga körül is tisztaságot akar látni. A tisztaság pedig kizárja a kolerát. Xe féljünk tehát, hanem ügyeljünk arra, hogy elérjük azt a kulturmértéket, amely megvéd, a fekete rém pusztításától. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott melyen tárgyalás alá kerültek az ismeretes versed átiratok is. A közgyűlés megkezdése előtt egy szomorú hir járt a teremben, amelyet Péchy ■Manó hozott magával, Németh Elemérné váratlan haláláról legmélyebb részvéttel, a mélyen sújtott család iránti meleg együttérzéssel értesült mindenki. Pontosan fél 11-kor nyitotta meg a közgyűlést Csaba Adorján főispán, akit a terembe léptekor megéjjeneztek. Ugyancsak minden oldalról felhangzó helyeslés követte a főispánnak azon kérelmét, hogy a politikai vitát tartalmazó közgyűlés nyugalmára való tekintettel, a felszólalók kerüljék a személyeskedést, maradjanak tárgyilagosak, hogy a vita méltó legyen Szatmárvármegye méltóságához. Az első ponton hamarosan túlesett a közgyűlés. A kereskedelemügyi minister leiratát a Fehérgyarmattól Nagyeesed, esetleg Bör- velyig vezetendő szabványos nyomtávú li. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában, tudomásul vette. Ezután következett a nap összes viharjainak központja, a verseci átirat, amelyet az állandó választmány Uosvay Aladár alispán ellen véleményével szemben 3 szavazattöbbséggel, azzal a javaslattal terjesztett a közgyűlés elé, hogy hasonló értelemben Írjon fel az országgyűléshez. Uosvay Aladár alispán volt a vita első szónoka s azt fejtegette, hogy aki az obst- rukciót kárhoztatja, az a véderőjavaslatot heIII. A nábob másra gondolt. Megakarta menteni a gyermekét és megakarta menteni a büszkeségét is. Pénzért mindent lehet kapni. Van aki megszorul és eladja csontvázát — még életében. Miért ne lehetne egy kis szivet is kapni Bandikának? Megvásárolt egy nagyhírű színésznőt, tra- gikát, hogy játssza el Bandika ágyánál naponta az aggódó, szerető édes anya szerepét. Az ötlet kitűnő volt méltó egy nábobhoz, hogy mégis megbukott, — az á színésznőn múlott. Bandika szemlátomást javult, gyarapodott, összeszedte magát. Úgy látszott sikerül a kegyes csalás s a tudós tanárok nem tehettek mást, megcsóválták a fejüket s gratuláltak. A boldog apa pedig már azon törte a fejét, ha felgyógyul Bandika biztosítani kell a visszaesés ellen, abbahadják az alakoskodást feleségül veszi a színésznőt, hogy Bandika ne tudja meg soha se a csalást. A színésznő ott ült a Bandika ágya szélén és készült a szerepére, ha felébred a gyermek. Bandika pedig nem aladt, hanem szokás szerint félig lehunyt pillái mögül komolyan, elgondolkozva nézte hol az apját, hol a színésznőt. Azután megszokhat gyenge, vékonyka hangja: — Apácska! szeretsz? — Bandikám! — a nábob megfordul és csókot hint feléje. — Es anyácska, te is szeretsz, ugy-e? Imádlak szivecském! - és a színésznő simára csókolja lázas, redős homlokot. Csönd. Azután Bandika újra megszólal és okoskodik, a gyermek csudálatos és éles logikájával. Apácska szeret engem, anyácska is szeret. Akkor apácska miért nem szereti anyácskát? És nvügösködve folytatja: — Apácska csókold meg anyácskát! És apácska vére az arcába szökik, de azért nyugalmat erőltet magára. Meg kell tenni Bandikéért. És átöleli anyácskát, hogy megcsókolja. De a színésznő aiegfeledkezik szerepéről, ellöki magától és kíméletlenül, élesen felkiált!-- Pardon ez nincs a szerepemben, báró! És Bandika aznap otthagyla apácskát, aki oly rutul megakarta csalin őt és elment az istenkéhez, megkérdezni, hogy hol az ő mamácskája. A kemény, hajthatatlan náböb pedig akkor éjjel egy táviratot adott fel vajakinek. „Bandikét is elvetted tőlem. Verjen meg az Ég!" IV. A szálas gyertyák sápadt, reszketeg fényét mohón nyelik el a puha sötét kárpitok. Ott fekszik Bandika a ravatalon. Es ott fekszik reá borulva a kemény, hajthatatlan ember és száraz szemeiben nincsenek köny- nyei már a sírásra és tikkadt torkában nincs már hang a zogogásrn. Nyílik az ajtó besurran egy fekete asz- szony. Szomorú alakja a ravatalhoz lejt és lehajol. Es ime az édes anya csókja nyomán vérpiros rózsák fakadnak Bandika sápadt orcács- káin és felkacag édesen, hangosan. A gőgös kemény ember pedig felemeli felét és mintha parányi üvegharangok ezüstös csillingelését i hallaná, sokáig hallja még a Bandika kaca- gósát. Te kevély, kemény ember és te dacos, szomorú asszony, kiket elválasztott a szenvedélyek szennyes áradata — össze vagytok kötve eskünél jobban szerelemnél jobban, titeket összeláncol az a kis kék koporsó, amelyben benn fekszik Bandika. Benn fekszik és keskeny, kékeres kacséival átölel titeket és fületekbe súgja békéltetőn, szemrehányóan. — Apácska, csókold meg anyácskát. Levesek, Mártások, Ih1/*rjI» D/jVIVIVUIV előállított húsleves használunk. kitűnő, erőteljes ízt kapnak, ha azok elkészítéséhez a MAGGI húsleves-kockából, Darabja 5 filler.
