Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-09-09 / 20. szám
I. évfolyam. Melléklet a „Közérdek '-hez. 20. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. szeptember 9. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Értarcsa: SZOB0SZLAYSÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalvár. és Székeíyhidon minden' szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. SzerUeszioség és kiadóhivatal: Kagi'károiy, Gróf Károlyi Gyorgy-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Az iparfejlesztés. Az ipari foglalkozás manapság úgyszólván az egyetlen mező, amelyen függetlenséget és anyagi jólétet teremthet az alkotó munkálkodás. A túlzsúfolt latájner pályák cifra nyomorúságáról nem is szólok. A földbirtok jövedelmezőségének fokozhatása igen szűk korlátok közé van szorítva. A kereskedelem egyéb gazdasági ágaink fejetlenségéhez viszonyítva, valósággal túlteng s kockázatos nehéz megélhetést csinál. Az iparban ellenben, minden nehézségek dacára még van mód a haladásra, a boldogulásra. Tény másrészt, hogy éppen az ipari pályán, különleges kvalitások, a rendesnél nagyobb energia, több elszántság, retermettség és leleményesség szükséges. Ebből következnék, hogy az ipari pályák a legkedveltebbek és legbecsiiltebbek legyenek. Ezzel szemben mit látunk ? Az ipari pályára rendszerint csak szerényebb társadalmi helyzetű szülők s csakis leggyengébb, legtehetetlenebb gyermeküket adják, holott itt a legerősebb tehetségekre volna szükség. Angliában az arisztokrácia tagjai versengve sorakoznak az iparosok és kereskedők közé, nevükkel és példájukkal eme leghasznosabb foglalkozásoknak fényét és tiszteletét emelve. Mi ezt, sajnos, nélkülözni vagyunk kénytelenek. Az üreszsebü s talán üresfejü fogalmazó- gyakornok lenézéssel halad el a tapasztalatokban gazdag s a közre nála sokszorta hasznosabb iparostársa mellett. Ferde világnézetben nevelkedett leányaink a müveit és vagyonos iparos fiatalembertől elfordulnak, hogy talán egy egyenruhában feszengő leventére, avagy valami kis fogalmazócskára kacsinthassanak. A világ leggazdagabb népei, a franciák, az amerikaiak, kultuszt űznek a gazdagságuk torrását képező nemzeti termelés védelméből: az angolok híresek gazdasági sovinizmusokról. Mi ellenben vakon bálványozunk mindent, a mi idegen: amerikai cipőt, francia selymet, angol posztót kívánunk minden áron; mindenben csak azt keressük, a mi nem magyar; nem bírjuk belátni, hogy a nemzeti vagyon védelme nemcsak az iparosoknak, de mindnyájunknak legközvetlenebb érdekünk, a minek elmulasztásával bűnt követtünk el hazánk, önmagunk és maradékaink ellen.Ha bizony ez a légkör a mi végtelen s minden irányban ezer nehézséggel küzdő iparunk fejlődésére kedvezőnek éppen nem mondható, valóságos Isten csodája, hogy ily viszonyok közt még teljesen el nem csene- vészett, gyökerestől ki nem száradt annak életfája. Csak a legutóbbi években észlelhető, hogy társadalmunk az e téren reá váró feladatok megoldására szervezkedni próbál. Társadalmi szervesetek létesülnek, melyek egy kedvezőbb atmoszféra létesülésót e ezzel a fejlődés alapjának megteremtését tűzték zászlójukra. Ennek nyomán a közfelfogásnak némi lassú változása máris észlelhető. Mindenekelőtt kezd a köztudatba átmenni az a nagy közgazdasági igazság, miszerint iparunk ki- fejlesztése és megerősítése nemzetünkre nézve létkérdés. Ezzel kapcsolatban a hazai termelés védelmének gondolata is mindjobban előtérbe lép. A közfelfogás nyomása összes intézményeinkben érvényesülni kezd, ideértve a törvényhozás tényezőit is. A közgazdasági szemlélet általános előnyomulása minden téren megállapítható. Természetes, hogy e téren a máról holnapra való átalakulás nem várható. A megkezdett társadalmi munkában csak szívós kitartással érhetők el a számottevő eredmények. A munka az alapozáson kezdendő.. Az ipari fejlődés követelményeinek teljesen megfelelő erkölcsi légkör csak egy uj, helyesebb irányba terelt nemzedék nevelése utján lesz érthető. Épp ezért a munkát már az iskolában kell kezdenünk. Erre azonban nem lehetséges nehány kormányrendelet. Az egész társadalomnak s vele a szülőknek, tanítóknak és tanároknak lelkében kell e kórdós iránt érdeklődést, szeretetet kelteni. Egy iparos. —V Nagybeteg urileány. kiint legnagyobb és legmelegebb részvéttel értesülünk, Fráter Margitka, Fráter Barnabás Biharvármegye köztisztelet és szeretetnek örvendő alispánjának kedves és bájos leánya, Ersemjénben tífuszban súlyosan megbetegedett. A beteg mellett szülőin kívül dr. Móric Ernő vármegyei főorvos és dr. Andrássy Ernő járási orvos teljesitik az ápolói tisztet, amely gondos ápolás mellett, a beteg bizonyára kiálja a napokban bekövetkező krízist. A kedves urleány becézett tagja a vidék társadalmának, de jóttevője Érsemjén község és a vidék szegényeinek is, akik buzgó imában kérik a Mindenhatót, hogy kegyes jóttevőjüket mielőbb adja vissza nekik. —- A betegség hire a vidéken általános rószvétett keltett. Kinevezés. Az „Érmihályfalvai Takarék- pénztár Egyesület“ az üresedésbe jött gyakornoki állásra Piczek Gusztáv végzett kér. akadémiai növendéket nevezte ki. Halálozás. Súlyos csapás érte Dómján János értarcsai gör. kath. tanítót. Fia János, VI. oszt. tanuló, múlt hó 31-én hosszas szenvedés után elhunyt. A szülőknek oly kedves halott temetése 2-án folyt le impozánsan megnyilvánult részvét mellett. Műkedvelői előadás. Szépen sikerült műkedvelői előadást rendezett Érmihályfalva ifjúsága f. hó 3-án a létesítendő polgári iskola, illetve a róm. kath. templom orgona alapja javára az Andriskó-féle vendéglőben. A termet teljesen megtöltötte a közönség, a kiknek sorában láttuk Érmihályfalva intelligenciáját is. Színre került: „Az Ördög mátkája“ cimü szinmü. A szereplők mindenike megérdemli a dicséretet, de kiemelendőnek tartjuk Osadinczky Irénke, Vermes Judit, Kincel Erzsiké, Osadinczky Erzsiké, Kovács Zsuzsika és Kinczel Terézke játékát, a kik valódi művésznői előadást produkáltak s méltónak bizonyultak arra a tapsviharra, mely- lyel egyes jeleneteiket a közönség honorálta. A férfi szereplők közül Puskás László, Zih Rezső és Pólyák Barna érdemelnek különös dicséretet, akik nehéz szerepeiket bámulatos gyakorlottsággal oldották meg. Előzdás után Kőváry Géza zenéje mellett az egész közönség táncra perdült, a melynek csak a beszűrődő napvilág vetett végett. Pofozkodás az utcán. Kinos jelenet játszódott le kedden délután a „Kereskedelmi- és Iparbank“ helyisége előtt, Fóliák Gyula kereskedő tettleg insultálta Grósz Sándor 8-ik gimnázistát, Grósz Emil fiát, aki édes atyját súlyosan megsértette. Az eset előzményei az izr. templomban játszódtak le, a mikor az Isten tisztelet alatt fenhangon beszélgető Grósz Sándort, Pollák Mór hitközségi elől- járósági tag csendre intette, mire ő durván válaszolt és a köztiszteletben álló kereskedőt súlyosan megsértette. Ezért kereste a megtorlást Pollák Gyula, aki számon kérvén édes atyja megsértését, Grószt — aki ezúttal is durván felelt — több Ízben arcul ütötte. Az ügy a bíróság előtt nyer befejezést. Értesülésünk szerint Grósznak nem első esete, mert goromba magaviseletéért „már Pollák- hoz hasonló eljárásban részesítették" Grün- feld Béla és Rónai Arthur is. Megfogták az ipartestületi tolvajt. A csendőrségnek, hosszas fárasztó nyomozás után sikerült az ipartestületnél elkövetett lopás tettesét kinyomozni, azonban a felfedezés után az ipartestületi tjlnök a feljelentést visszavonta s igy a bűnös megmenekült a jól kiérdemelt ! büntetés elől. Tüzek. Piskolton leégett Selagián BTóris gör. kaht. lelkész szalmája. A tüzet a cseléd gondatlansága okozta. Szalacson gyufával játszadozó gyerekek gondatlanságából P. Nagy Józsefé és több szomszédos ház és melléképület lett a lángok mártalékává. Csárdás kis kalapot .... Ennek a régi í magyar nótának második versszakát énekel- I ték az utcán Kéri András és T. Lőrinc Ferenc szalacsi legények. Valaki figyelmeztette őket, hogy hiányzik a kalapjuk mellől a rozmaring, igy nem jogos az énekük. A legények elszégyelték magukat elhallgattak. Alig telt el azonban félóra, már kalapjuk ! mellett díszelgett a rozmaring, nem is egy száll, de egész bokor. A bökkenő a dologban csak az volt, hogy a virágot Juhász Mi- hályné hire és engedélye nélkül vették el, a ki a lopást bejelentette a csendőrségnek, hol kinyomozták a rozmaringosokat és feljelentették őket a bírósághoz. Öngyilkossági kísérlet. Szerdán déltől pénteken délig mulatott a „Royal“ kávóházban Papp Gedeon debreceni géplakatos. Mig a pénze tartott, folyt az ital, húzta a cigány és Ilonka a kassza tündére is bájos pillantásokat vetett reá. Két napig tartott ez szakadatlanul s a mikor már minden pénzét elköltötte, Ilonka se pillantott reá bájosan, de I egyszerüon kiadta az útját. Papp Gedeonnak maradt annyi pénze, hogy egy bérkocsit fo- ! gadott s mialatt a kocsis a vasút felé hajtott a mulatságból megmentett revolverével mellbe i lőtte magát. Nem halt meg, nem is sérült súlyosan, sőt fel is épül, de sebével most a I debreceni kórházban átkozza két napi dobzo- I dását és a kacér Iluskát. Vendéglő átvétel. A vasúti vendéglőt Török Gyula jóhirnévnek örvendő vendéglős vette át, kinek lápunkban feladott hirdetésére felhívjuk olvasóink szives figyelmét. I I I I Használja a lVlinPvin“ pasztillát, mely főfájást, Gaszner-féle jj * szaggatást, migránt s általában mindennemű főfájást öt perc alatt megszüntet. Egy doboz ára I kor. 3 dobozt utánvét mellett küld Gaszner Béla J gyógyszerész | $ Érmihályfalván. ® g IB3I
