Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-09-02 / 35. szám
szeptember 2. 35-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal RÓTH LIPÓT Ajánlja dúsan felszerelt raktárát szöllőprésekben ÓB —— vaskereskedése Deák-tér. Ej NAGYKÁROLY. Deák-tér. szöllőzuzókban jutányos árért és jó minőségben. — Tanuló fizetéssel felvétetik. Hj X fa tűröm öos? tanít MÉM. Dühös cinizmussal, tipor el az elszánt kormány minden szabad véleményt. Példát-! lan vakmerősége, amellyel terrorizálja, sőt i exisztenciájukban megrendíti azokat, akik nyíltan be merik vallani, hogy nincs Ínyükre a szemforgató nemzetcsalás, az ország erőszakos tönkrejuttatása. Csak nemrégiben történt, hogy Zichy János gróf kultuszminiszter felosztatta a Mag} arországi Tanítók Szabad Egyesületét, most újabb merényletet követett el a kultuszminiszter a magyar tanítóság ellen. Példátlan eset: Zichy gróf egyszerű rendelettel eltiltotta Werner -Jenő székesfővárosi tanítót, a tanítóegyesületek szövetsége hivatalos lapjának,a.,Tanítónak“ szerkesztésétől. Eltiltotta, mert — amint az indokolás mondja —nem tűri, hogy tanítók kormányt támadó lapot szerkesszenek. A kultuszminiszternek ebben a dologban a főváros tanácsához intézett leirata szó szerint ezt mondja: „A Tanítók Országos Szövetsége Tanító című hivatalos lapjának felelős szerkesztőjeként Werner Jenő székesfővárosi községi iskolai tanító van megjelölve. Minthogy a szóban forgó tanügyi lapnak iránya, valamint nevezett tanítónak abban megjelent cikkei a tanítóságot egyenesen a kormány ellen tüntető zajos állásfoglalásra buzdítják; nevezett tanítót a lap szerkesztésétől ezennel eltiltom. Nem vagyok ugyanis hajlandó eltűrni, hogy tanítók agitatórius irányú és a közoktatásügyi kormány intézkedéseit támadó) lapot szerkesszenek. Budapest, 1911. évi julius hó 8-án. Zichy s. k. “ Leplezetlen elszántsággal mondja ki Zichy János: egyszerűen nem tűri, hogy tanítók támadni merjék a kormányt, hogy a tanítóknak egyáltalán véleményük, meggyőződésük lehessen. Á szemérmetlen erőszakra méltó választ adott a magyar tanítóság, mely erélyesen tiltakozott a kultuszminiszter merénylete ellen. íme, az ideális liberalizmus legújabb hajtása ! Azt hiszem, ezt a rendeletet nem kell elemezni, nem kell magyarázni. A miniszter ur ebben az esetben nagyon világos stilisztának bizonyult. 0 nem tűri, hogy az ő intézkedéseit és az ország kulturális állapotát tanitók bírálják, vagyis olyan emberek, akik értenek a dologhoz. És ha akad tanító, aki ezt mégis megmeri tenni, annak a kezéből egyszerűen kiüti a tollat ő nagymóltósága. Mert a tanitók számára nem volt 1848 március 15-ike, ugyebár? A tanitók számára nem teremtette meg a sajtószabadságot a 48-as törvény, ugyebár? A tanító nemcsak a ke- nyértelenség koldusa, hanem a legelemibb polgári jogoknak is koldusa, ugyebár? .... Az 1848. évi XVIII. törvénycikk 1. §-a ezt mondja: „Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.“ Mindenki! Tehát a tanító is. Ezt mondja törvény. És ez a törvény még ma is érvényben van. Valamikor régen — tán 1893-ban — az egyik közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint tanitók és tanárok csak miniszteri engedelemmel szerkeszthetnek lapot. (Vagyis csak kormánypárti lapot szerkeszthetnek, csak az uralmon levőknek a tolibérencei lehetnek.) Ezt a rendeletet a a mostani miniszter fölujitotta. Ámde a gondolatok szabad közléséhez és szabad terjesztéséhez hozzátartozik a lapszerkesztés joga is. Ettől a törvényadta jogtól miniszteri rendelettel senkit megfosztani nem lehet. Az a tanitó, aki tiszteli hazája alkotmányát, köteles azt a bizonyos miniszteri rendelet nemlétezőnek tekinteni, mert amely rendelet a törvénnyel ellenkezik, az nem érvényes. Nem tudom, a „Tanító“ szerkesztője kért és kapott-e a szerkesztésre engedelmet a minisztertől? Ha kért: hibázott. Ezt a hibáját most jóvá kell tennie azzal, hogy a törvény ellenes miniszteri tilalom ellen a közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért. Elvégre éppen a tanítónak kell tisztába jönnie azzal, hogy Magyarországban a törvény uralkodik-e, vagy a miniszteri önkény? Mert hiszen a tanitó van arra hivatva, hogy az ifjúságot törvénytiszteletre nevelje és ha ö arról győződik meg, hogy a törvényt nem kell tisztelni, akkor a jövőben nem fogja az ifjúságot arra a konvencionális hazugságra tanítani, hogy: igenis, tisztelni kell a törvényt. Fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhákat kifogástalanul és a legszebben KONCZ JÓZSEF DEBRECEN, Arany János-utca 10. Alapittatott: 1903. évben. ;; Telefon :: 701. szám. ME&FOFOZTA a felesége csábítóját. Idyl az állomáson. (Saját tudósitónktól.) Szerdán reggel a személyvonat prüszkölve, zakatolva érkezett be a szatmári állomásra. Ebben nincs semmi rendkívüli. A vonatok általában mind prüszkölnek és zakatolnak. A kupék ablakaiból szakajtó nagyságú kalapok merednek ki. Ez is megszokott dolog mostanában. Mostanában mindenféle szakajtókat lát az ember a nők fején. Az egyik szakajtót bájos, fitos orrú asz- szonyka viselte a fején. — Újabban a szakajtókat a fejükön hordják a hölgyek, tehát ez a körülmény sem rendkívüli A kérdéses szakajtó elragadóan szép tulajdonosa egy elegáns fiatal ur izmos karjára támaszkodva siklott ki a vonatból, aztán boldogan összesimulva mentek a perronra. Ebben a pillanatban történt a rendkívüli esemény. Az asszonyka elsápadva összerezzent és felsikoltott. Hatalmasan megtermett férfiú toppant a ! HÍREK. Személyi hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja szerdán hivatalos ügyei elintézése céljából Szatmárra utazott, a honnan csütörtökön délután tért vissza székhelyére. — Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügy igazgató szabadságáról viszatért és m. hó 28-án átvette hivatala vezetését. — Dr. Serly Jenő kir. járásbiró múlt hó 28-án szabadságáról visszatért és átvette hivatala vezetését. Bucsuestély. Herpay Árpád postatisztet, a nagyváradi postaigazgatóság Munkácsra helyezte át. Távozása alkalmából barátai és ismerősei bucsuestélyt rendeztek tiszteletére Kinczler Frigyes Fény-utcai vendéglőjében, melyen az összes helybeli hivatalok tisztikara képviselve volt. Az első pohárköszöntőt a távozó 8 éves barátra, lapunk felelős szerkesztője mondotta, melyért az ünnepelt meg- hatottan mondott köszönetét. Felköszöntöt mondottak még Koszka Mihály, Csipkés Jenő, Papp János és többen. A kedélyes összejövetelnek csak a hajnali órák vetettek véget. Esküvő. Weisz Samu nagybérlő kedden tartja esküvőjét Munkácson özv. Kroó Adolfnó kedves és bájos leányával Nellikével. Meghívó. A nagykárolyi atlétikai club, választmánya miután az aug. 26-ára összehívott rendkívüli közgyűlés határozat képesség hiányában megtartható nem volt, szept. 5-ik napjának délutáni 6 órájára a fény utcai sporttelepre uj rendkívüli közgyűlést ugyanazon nap d. u. 5 órájára pedig választmányi ülést hiv össze. A közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz a tárgysorozat felett. Egyedüli tárgyát képezi a közgyűlésnek elnök és alelnök megválasztása, melynek megejtésére a választmány a club tagjait ez utón hívja meg. Jótékony adomány. A „Jósziv egyesület“ budapesti igazgatósága vármegyénk főispánjához 2000 koronát küldött a Kölcsey tüzká- rosultak javára kiosztás végett. Rendkívüli közgyűlés. Szatmármegye törvényhatósága f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tart. ügy értesülünk, hogy a közgyűlésen tárgyalás alá kerül az ismeretes verseci átirat is. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus. fiatal pár elé és se szó, se beszéd, irgalmat- matlanul képen vágta az asszonyka kísérőjét, akinek kalapja messze elröpült az esemény színhelyétől. A lovaggá avatott fiatal ur a meglepődőttségtől szóhoz sem jutott, amikor a második pofon is elcsattant. Ezután a harmadik, a negyedik ... Az asszonyka folyton sikoltozott, az utasok pedig körülvették a dulakodókat, de senki sem mert beleavatkozni a „magán ügybe.“ Végre is az állomási csendőr vetett végett a kínos jelenetnek. Nyugodt felsőséggel álit a dulakodók közzé s ceruzát, noteszt véve elé, kijelentette: — Az urak kihágtak a közcsend ellen. Igazolják magukat. A közrendészeti aktus megtörtént. A marcona férfi, aki a pofonokat osztogatta, karonragadta a megrémült asszonykát, az elegáns fiatal ur pedig sietve eltűnt a tömegben. Ez az előzménye annak a tárgyalásnak, amelyben a marcona ur a járásbiró által intézett kérdésére csak annyit fog felelni: — Az a hölgy az én feleségem volt! . . .
