Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-08-26 / 18. szám
2-ik oldal. ÉRMELLÉK augusztus 26. 18-ik szám. GAZDAK FIGYELMÉBE! Kizárólag A most zárult Nemzetközi Vas- és Gépipari újdonságok és szabadalmak kiállításán résztvett összes mezőgazdasági gépgyárak közzül egyedül cégünk gyárt- ■ mányai lettek a nagy díjjal, — a kiállítási .................AR ANY ÉREMMEL KITÜNTETVE! Ráhmer Sándornál Bacher-Melichár-Johnston gépgyárak fiók telepe Debrecen, Piac utca 43. sz, a Dreher-sörcsarnok mellett, szemben az eddigi raktárral. egy kataszteri hold 12 q. — fölül termett. A mig a készletből tart a rostált vetőmag 100 kgja 18 koronáért iskolánknál is meg-; kapható. Uj cipész üzlet. Rosenblütt Jenő az izraelita templom mellett cipész üzletet nyitott. A törekvő fiatal iparosnak lapunkban feladott hirdetésére,felhivjuk olvasóink figyelmét. Tüzek. Érmihályfalván vasárnap éjjel leégett Landa Sámuel háza. Pénteken délbe Honig Benő gencsi tagi birtokán egy kazal szalma lett a lángok martaléka. Megtagadott jóváhagyás. Szalacs község képviselőtestülete még a múlt év szeptember havában tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 80.000 koronával hozzájárul törzsrészvények vásárlásával a tasnád—érmihályfalvai vasút finanszírozásához. Biharvármegye törvényhatósága ezt a határozatot jóváhagyta, a belügyminiszter azonban a határozatot feloldotta, mert ál Utólag Szalacs község ekkora kiadást nem képes elviselni. A belügyminiszter erről a határozatáról leiratban érte- j sitette a vármegyét és egyben jelezte, hogy j az ellen nincs kifogása, hogy a község szerényebb mérvben hozzájáruljon a vasút költ- | ségeiliez. Vettük az alábbi levelet. Tekintetes Szerkesztő ur! Egy szerény kéréssel fordulunk a Tekintetes Szerkesztő úrhoz tudva azt, hogy b. lapjában a „Közérdek1- „Érmellék“ hasábjain a közérdeket szolgáló jelentések megszoktak jelenni, mely lap a visszás és ferde állapotokra mindig hűen rászokott mutatni, ennek alapján az alábbi soraink közlésére kérjük a Tekintetes Szerkesztő urat, melyért előre is fogadja köszönetiinket. Az érmihályfalvai „Iparos Othon“-ról szól megint a nóta, úgy látszik ez a kis „Botrány fészek“ erősen felakarja magát küzdeni és az országos „Rekord“ nevet akarja kivivni. A „Rekord“ név kivívásában elől jár áz iparos othon mélyen tisztelt és nagytudásu elnöke Berecz ur! Ugyan kedves elnök ur, ha ön tudományos ember, mert annak tartja magát hát akkor tudja-e ön, hogy egy bordélyházi cimbalmosnak hol a helye? Node kezdjük az elején. Az érmihályfal- vai Iparos Othon-ban Nemes András 17 éves bordélyházi cimbalmos mint rendes tag fel van véve, kit naponta az Iparos othon termeiben a biliárd asztal mellett lehet találni. Ne adj Isten, hogy ilyenkor más iparos ifjú hozzá jusson a dákóhoz, mert az amúgy is goromba természetű cimbalmos fenn hangon elorditja magát, hogy ő rendes tag s 4 korona tagsági dijat fizet, stb. Most kérdezzük Berecz elnök urat, hogy józan állapotba követte-e el azt a menthetetlen hibáját, hogy egy bordélyházi zenészt felvett tagnak az Iparos Othonba. Mint elnök tudatában volt-e felelőségteljes kötelezetsé- gének az iparos osztály jó hírnevének megóvása szempontjából ? Mit gondol ön, hogy az a sok derék tekintélyes iparos család a hol felnőttleány gyermekek is vannak elmegy-e oda, a hol egy bordélyházi cimbalmos házsár- téroskodik ha mindjárt az a cimbalmos a bordélyház tulajdonosának a fia is ? Megtudja-e mondani elnök ur, hogy N emes Andrásnak van-e iparági munkakönyvé, hogy ön az iparos ifjúság és iparos családapák soraiba helyet biztosit neki ? Mi azt hisszük nincs, mert ez ideig „bordélyházi zenész“ munkakönyvét a magyarországi iparhatóságok nem adtak ki. Mit gondol elnök ur! ha Nemes András éjjel a kávéházba cimbalmozik és munkájáért tá- nyérozik és odadobnak neki egy pénzdarabot, hogy már másnap az intelligens iparos apák véres verejtékes filléreiből felépült iparosotthonba henceghet a billiárd asztal mellett ? Hát annyira süjedtünk már az Iparos-Othon- nal, hogy egy bordélyházi zenész négy koronájára is rá szorulunk ? Teremtő Isten! Uram! Elnök ur! hát ön a nagy tudásával az Iparos-Othon szekerét annyira belevitte a kátyúba, hogy azt csak egy újabb erélyesebb elem viszi ki ? Hát ön talán a gyepmestert is felvenné tagnak, ha hozná a négy koronáját ugye bár ? Száz szónak is egy a vége ön a nagy tudásával azt hiszi, hogy egy Iparos Othonnak a vezetése tök virágzás idején krumpli fán terem. Reméljük, hogy ön a konzekvenciákat lefogje vonni és rég megérdemelt csendes nyugalomba vissza fog vonulni, helyét pedig arra rátermettebb s erélyesebb egyénnek fogja engedni. Itt nincs sértés, vagy rágalmazás, itt a tények beszélnek .Kijelentjük, hogy sem a Nemes András sem pedig Berecz elnök személyét nem akarjuk sérteni, ez eszünk ágába sincs, hanem csak az elnök eljárását és nézeteit kifogásoljuk. Követeljük a visszásságok és botrányok megszüntetését az Iparos Othon választmányától. Ermihályfalva, 1911. augusztus 21. Több érdekelt fél. Székelyhid. Jót vagy semmit! Szinte hihetetlen módon terjed Székely- hidon egy rossz társadalmi szokás, az emberszólás. Igazi magyar neve: pletyka. Különös egy növény; nem igényel semmiféle különösebb ápolást, kikéi magától, kifejlődik, nagyra növekszik és ami a fő — mérges. Kiirtani ép oly nehéz, mint aminő nehéz a gyomot a hasznos növények közül kiirtani. Kikéi magától, nem kényes, otthon érzi magát a szalonokban épen úgy, mint a kunyhóban. Hány jóravaló, becsületes ember életét mótelyezte meg már e mérges növény: hány család boldogságát dúlta fel már ez a kiszámíthatatlan szörnyeteg, hány egzisztenciát sújtott már porba ez az orvul támadó, kíméletlen ellenség. Jellemző tulajdonsága, hogy eredetét kikutatni vagy egyáltalában nem lehet, vagy ha lehetséges is, nagyon sok nehézségbe ütközik, mert a vele való közösséget mindenki szereti letagadni. A legtöbb esetben jelentéktelen dologból keletkezik ; valaki egy másikról hall valamit. — természetesen nem jót, — ezt már az emberi természet sajátosságánál fogva nem képes magában megtartani, kell, hogy ez a harmadikkal is közölje, persze már valamicskével meg is toldva, hogy az a negyedik és igy tovább közvetítse, természetesen illő megtoldásokkal. Amikor a kiinduló ponthoz újból visszatér, akkor már a kibocsátó rá sem ismer arra, mit ő talán esetleg egészen jóhiszemüleg közreadott: a szúnyogból elefánt lett. Az érdekelt fél nem is sejti, hogy volta- képen mi történik; csak azt veszi gyakran észre, hogy kezdenek az emberek reá görbe szemmel nézni, társaságát kerülik, jó barátai elliidegülnek tőle, csodálkozik, keres, kutat, de a helyes nyomra ráakadni mégsem I tud. Mert az embereknél az őszinteség ilyen esetekben rendesen hiányzik. Sőt örvendenek neki és bizonyos megelégedéssel szemlélik a szerencsétlen áldoxat kínos zavarát. De hiányzik sokszor a bátorság is, hogy kellemetlen dolgot közöljenek valakivel, oly- képen gondolkozván, hogy úgyis elég jókor fogja megtudni, ha mástól tudja meg, miért épen ő vállalja el ezt a kellemetlenséget, amivel esetleg az illető érdekelt fél felvilágosítása járna. Hát pedig bár mennyire telve vagyunk is gyarlósággal, ennek a társadalmi betegségnek a kiirtására mégis teljes erővel törekednünk kell, mert ennek a pusztítása veszedelmesebb a pestisnél, mert a pestis csak az emberi testet támadja meg, de a pletyka az ember legféltettebb kincsét — a becsületét szokta nagy előszeretettel megtámadni. Sokszor nem is sejtik azok, a már a veszélyes koron túl levő hölgyek, — tisztelet adasék a kivételeknek, — hogy egy-egy uzsonnakávézás alkalmával hány emberi becsületet kentek fel zsemlyére, mint a vajat szokták felkenni, nem is gondolván arra, hogy ennek minő veszedelmes következményei lehetnek. Ezt a mérges növényt ugyan előszeretettel szeretik a szebbik nemre ráoktrojálni, pedig akik ezt teszik, nincs igazuk. Mert \a pletyka a férfitársaságokban is meleg otthonra talál. Ha azonban a tisztesebb korú hölgyeknél sem találjuk helyénvalónak a mások egyéni tisztességén való rágódást, mennyivel inkább kell elitélnünk azt a férfiaknál, akiknek tisztában kell lenniök az igaz lovagiasság ama princípiumával, hogy jelen nem levőkről nyilatkozni nem egyeztethető össze a lovagias ember fogalmával. Égymás gyengéi iránt elnéző knek kell lennünk, hiszen gyarlóság találtatik minden emberben, egyikben kisebb, másikban nagymértékkel, de nevetség tárgyául odavetni, sokszor a közmegvetésnek oktalanul kitenni valakit, nem becsület mindenképen elité - landő még akkor is, ha némi jogosultsága van a dolognak. Nem szabad elfeledni, aki pletykáikodik, az rendesen — rágalmaz is. A kolera főbiztos. Dr. Blum Ödön belügyminiszteri kiküldött e hó 27-én reggel érkezik Székelyhidra, megtekinteni, hogy a kolera elleni védekezést miként tarják be. Innen megy Nagyiétára, onnan pedig Derecskére még az nap. Ügyész választás. A „Bihardiószegi Takarékpénztár“ a Balogh Lajos lemondásával megüresedett ügyészi állásra, Barna Miklós székelyhídi ügyvédet választotta meg. A kolduló földesur. Szokatlan kérés érke- ; zeit Biharmegye alispáni hivatalához: érke- I nézi és okányi Szlávy József nagybirtokos j kérelme — koldulási engedélyért. A nagybirtokos falujában, Érkenézen magyar iskolát [ építtetett ugyanis, hogy a lakosság gyermekeit magyar nevelésben részesíthesse. Szlávy még egy iskolát’ szeretne és a két épületet tökéletesen óhajtja berendezni. Felhívásai, melyeket Biharmegye vagyonos uraihoz intézett, j nem jártak jelentős eredménnyel. így jutott 1 arra az ötletre, hogy könyöradományokat ' gyűjt az országban. A bihari alispáni hivatal , megadta Szlávynak a koldulási engedélyt, ; és a földbirtokos már meg is jelent Debre- ! cenben, ahol a rendőrkapitányság igazolása után elindult ismerőseihez kéregetni. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete f. hó 19-én rendkívüli 1 közgyűlést «tartott, melynek első tárgya az Debrecen látványossága az Elsötakarékpénztár palotájában V Mátyás Királj étterme és sörcsarnoka. ti Vidékiek találkozóhelye. Elsőrendű konyha és italok.
