Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-02-25 / 8. szám

♦Hk .oldal. KÖZÉRDEK február 25. 8: .«Kánt. ERMELLEK, Érmihályfalva. Érmihályfalvai közlekedési viszonyok. Grünfeld" Emilia Debrecen A pártpolitika hullámai verdesik gyakorta Emiihályfalvát. Azoknak, akik köztéren ki- váhjAk értékesíteni szorgalmukat, erkölcsi erőjüket tehetségüket, nem igen van alkal­muk ahhoz, hogy szükebb hazájuk Érmihály­falva szomorú jelenének és bizonytalan jövő­jének szenteljék idejüket. Azoknak, a kik nem restek gondolkozni, bizonyára sokszor jutott már eszükbe, mi lehet az oka annak, hogy ez a természeti kincsekben gazdag Érmihályfalva, az ország közgazdasági éle­tében nem tudja azt a poziciót elérni, amire joggal tarthatna pedig igényt, A kővér, fe­kete humus, a szőlővessző édes nedve és még annyi más kincs, gazdaság, hova emel­ték volna már Érmihályfalyát, ha nem hi­ányzik az, ami nélkül nem buzoghat az élet: — az energia. Aki csak felületesen vett egy-két pillantást Ermihályfalvára, az szép­nek, jónak, éltetőnek lát itt mindent. Az igazi szép azonban nincs a felületen, hanem lent a mélységben. Ki kell bányászni. Az asszony minden szépsége is nem csak a szemében van, hanem lejebb, a lelkében; amit szem ritkán fejez ki igazán. Ami Ér- mihályfalvónk szépsége, sajnos, csak a fe­lületen van meg. Ha tovább boncolunk, ku­tatunk, rájövünk, hogy a felületi szépség- sok gyarlóságot, hiányt, nyomorúságot ta­kar. A közgazdasági élet vizsgálása közben, a közlekedési viszonyokon akad meg a sze­münk. A közlekedési eszközök mindmeg­annyi véredények, vérerek a közgazdasági életben. Az élet motorjai a közlekedési esz­közök. Vájjon milyen motor mozgatja az ot­tani közgazdasági életet? Vizsgáljuk meg, megtudjuk, hogy , a hibás motorok beteggé tették a közgazdasági életet. Nem igaz az, hogy a közgazdtsági politikának egységes­nek és egyetemes érdekeket szolgálónak kell lenni. De nincs is ez igy az életben. Külö­nösen nincs ez igy a közlekedési politikában. Van egy magasabb érdek, amelyik azt pa­rancsolja, hogy hivatalosan a közlekedési ügyek is országos szempontok szerint birál- tassanak el; de ez csak elvben van meg. Az élet nevetve meséli el, hogy ami hiva­talosan országos szempont, az félhivatalosan az ország egy részének, egy vármegyének, esetleg egy városának speciális érdeke. Ez az igazság. Még pedig nem azért, mert ez a tényeket födi, hanem azért, mert ezt kivánja az élet Érmihályfalva közleke­dési viszonyai azért olyan szegényesek, mert mindig felültek annak, ha valaki arról sza vált, hogy az országos érdek ezt, meg azt követek. A specialis érdekek félre ismerése, a leg­teljesebb fokú indolencia, az állította őket a falhoz. Közben azután a közlekedési viszo­nyok fokról-fokra züllöttek. Ma mar ott ál­lunk. hogy a közutaikat csenevész, beteg gyerekhez hasonlíthatjuk, melyen igazán már ma-holnap csak a halál segithez. Nem csak, hogy rosszak az utak, — de kevés is az ut. A járás nem egy nagy községe ma már megközelíthetetlen. Erre a válasz, hogy nincs { ’ >énze a vármegyének. Nem a pénzben, il- etve a pénz hiányában van itt a hiba, ha­nem a rendszerben; a biharmegyei közélet régi csinálóiban. Nincs rajta mit szégyelni, közélete igen kevés oly férfiút tudott felmu­tatni, akik a specialis éidekeket, épen a közlekedésügy terén is képviselni tudták és akarták is. Biaarmegyében — különösen az Érmihályfalvai járásban — a közúti viszo­nyok olyan elszomorítók, hogy ja sokkal szegényebb vármegyéket is megirigyel­hetik. Népszámlálás. 1. Ujléta lakossága 1026. 2. Álmosd 2400. 3. Bagamér 3215. Ez utóbbi községből számosán vannak Amerikában ős a börvelyi kendergyárban. es Goldstein Miksa Mátészalka jegyesek. Aki idegenben hált meg. F. hó 20-án Kaszián Ferenené pecsétes levelet kapott Amerikából. Forgatta a levelet, mutatta a városban mindenkinek, de senki sem tudta az ákum-bákumokből, melyet az ördöngös anglius ir, kiolvasni, mi van a levélben. Azt tanácsolták neki. menjen fel a kerület or­szággyűlési képviselőjéhez Fráter Koránthoz, az nem csak szépen énekelni és muzsikálni, de idegen nyelven is tud olvasni. Kasziánné szót is fogadott, felutazott Budapestre s Fráter Loránd, a nemes szivii emberbarát, elvezette személyesen á konzulátushoz, ahol mély részvéttel tudatták az özvegygyei a hirt, hogy férjét még múlt év decemberében Amerikában elgázolta egy bányavasut s hogy eddig nem tudatták vele a hirt az az oka, hogy személyazonosságát csak most állapí­tották meg. Ami csekélység hátra maradt titánná, azt átveheti a konzulátusnál. — .V szegén}’ özvegy egy keuyérkeresőt, ártatlan gyermekei egy szerető édes apát veszítettek a megboldogultban, tiki, hogy nekik kenye­ret keressen, kénytelén volt idegenbe ván­dorolni és ott pusztulni Ez a lejjel-mézzel gazdiig Mngyarország egyik polgárának szo- ; moru históriája. A drágaság. Most, hogy Nagykároly : városban korlátozták a piaci- vásárlást a ko­fák teljesen elözönlik a csütörtöki hetivásá­rok alkalmával a piacot és annyira felesiga- szák az élelmi szerek árát, hogy a helybeli fogyasztó közönség képtelen heti szükségle­tét beszerezni. A f. hó 22-iki hetivásáron 1 liter tej ára 41) fillér, tejfel 1 koronára emel­kedett, a baromfiak ára pedig oly magasra szökött, hogy családok maradtak baromfi nélkül. Ily körülmények között a város ve­zetőségére háramlik a feladat, hogy ezeken a tűrhetetlen állapotokon segítsen és meg­védje a közönség érdeket a kizsákmányo- lokkal szemben. Vagy alkosson szabályrende­letet a vásárlás korlátozása iránt, vagy pedig sózzon a kofák nyakába kereseti adót s azt azonnal hajtassa be s ezáltal riassza el őket a vásárok látogatásától. Eljegyzések. Vajda Benő huszár őrmes­ter debreceni lakos Vasárnap tartotta eljegy- I zését Pólyák Barnabás kovács-iparos leánya­nyával Málikával. — Goldstein Miksa má- jtészalkai bőrkereskedő eljegyezte Grünfeld Ferenc debreceni iparos leányát Er- ! zsikét. Botrányos közgyűlés. Leköpködött választmányi tag. Az érmihályfalvai ipartestület f. hó 13-án tartotta rendes évi közgyűlését Berecz István elnöklete alatt. A gyűlés tudomásul vette az elöljáróság 1910. évi jelentését és a felment- vényt a számadóknak megadta. Ezután meg­ejtették a választásokat, melynek eredménye az lett, hogy az ipartestület igen sok érde­mes tagja maradt ki a választmányból, ami az ipartestületi jegyző izgatásának a gyü­mölcse, aki — hogy állását Megtarthassa, jóllehet sokkal érdemesebb iparos teljes díj­talanul elvállalta volna — piszkos képviselő- választáshoz hasonló korteskedóst vitt vég­hez, melynek folyamánya lett azután a vá­lasztás után kitört botrány is. Ugyanis az indítványok tárgyalásánál Gerdán János vá­lasztmányi tag interpellációt intézett az el­nökséghez, hogy mi igaz abból a hírből, a melyet az ipartestületi szolga terjeszt, hogy azért nem merik őt állásából elbocsátani, mert oly adatok birtokában van, mely a ve­zetőség nyakát, szegné. Óriási zaj tört ki erre. Az iparosság azon része, amely mái1 régen rossz szemmel nézi a vezetőség mű­ködését. hallani akarta a leleplezéseket, inig a másik, az újonnan választott választmányi j tagok a jegyző intésére valóságos üvöltésbe I törtek ki és nem engedték az; interpelláció folytatását. Az ipartestületi szolga leköpte a választmányi tagot, mely inzultusra elnök helyeslőleg bollintott. Már-már verekedésre került a dolog, amikor elnök az iparhatóság! biztos intésére az ülést felfüggesztette, aki teljesen felháborodva a történteken, hagyta el a termet. Az iparosság józanul gondol­kodó része erős megtorlásra készül. (K. I.) Talált pénz. Kozma János 'érkörtvélyesi gör. katli. esperes f. hó 23-án a hetipiacon asf Andriskó-féle pieci vendéglőben 200 ko­ronát tartalmazó pénztárcát talált, melyet tanuk (Jött nevezett vendéglősnek adott át, hogy azt jogos tulajdonosának kézbesítse. Disznóólba zárt öregasszony ! Mesztelenre vetkőztették ! Éhen és szomjan haiti Az emberi elvetemültség és gyermeki lelketlenség legnagyobb fokiról értesiti lapunkat érmihályfalvai levelezőnk. Egy szegény, tehetetlen öreg asszony­ról van szó, akit állítólag veje és leánya teljesen mezítelen, éhen hagytak elpusz­tulni a sertésólban. Hátborzongató az esemény, meg­fagyasztja az emberben a vért s az er­kölcsi züllés ily mély fokára kevés példa vau az életben. A rémes esetről tudó-itásuuk a kö­vetkező: Érvasad községben j tímár hó 30-án elhalt özv. Baross Pét rné született Piskorán Juliánná 76 éves nő. A halottat a községi halottké/n meg­vizsgálta s szokás szerint halálos beteg­séget coustatálván nála, a temetés annak rendje és módjával meg is történi. Napok múlva suttogni kezdtek az em­berek arról, hogy az öreg asszony nem természetes halállal múlt ki, de minthogy teljesen munkaképtelen volt és csak ke- nyérpusztitó volt aháznál, veje és leánya tették el láb alól. Arról beszéltek a szomszédok, hogy a szegény öreg asszonyt megfosztottak ruházatától, teljesen meztelenül a sertés­ólba zárták 's igy pusztult el éhen, szom­jan, a tél hidege pedig csontra fagyasz­totta. A vid mind erősebb lett s akadt va­laki :> ki bejelentette az ügyészséghez, a mely elrendelte a sir és hulla felbon­tását. A vizsgálat eredményéről lapzár­táig értesítés nem érkezett. Szülők figyelmébe! Rosenfeld Adolf érmihályfalvai női- és férfi-divatáru cég tel­jes ellátással tanulót keres. Uj vasúti, vonal. Február 18-án Nagy­iéta, Kákád, Álmosd és Bagamér községek­ből egy nagyobbszámu küldöttség kereste fel Biharvármegye főispánját, sürgetvén a nagyiéta —székelyhídi vasútvonal mielőbbi kiépítését. Debrecen városa — hir szerint — melegen érdeklődik az uj vasúti vonal iránt, mely a szilágyságot egyenes vonalban kötné össze az alföld nagy metropolisával Debre­cennel. Gyátzhir. Ujváry Róza, néhai Ujváry Ödön volt diószegi ügyvéd nővére 86 éve» korában f. hó 18-án meghalt Bagamérbau : Bágai László ref. lelkész házánál. Temetése í nagy részvét mellett f. hó 20-án ment végbe. Veas«tt «bmarás. Bagaméreu, dacára ) hogy az összes kutyák kiirtattak, egy —- va- . lószinüleg kóbor — veszett eb került a fa- jluba, amely egyik gazdálkodó 5 éves gyér- i mekét megmarta. A hatóság a megmart gyer- : meket félszál ütötte a Pasteanr-intézetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom