Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-02-04 / 5. szám
6-ik oldal. KÖZÉRDEK A Küküllőmenti Első Szőlőoltvány- telep Medgyesen, melynek tulajdonosa Caspari Fiigyes, nem kiméit sem fáradságot, sem költséget, hogy az oltványokat és egyéb gyökeres szőlőveszőket elgondolható legszebb fejlődéshez juttassa. Különösen felemlítendő, hogy az ezen évben rendkívüli hevesen fellépett peronospora az oltványiskolákat idő előtt megfosztotta lombozatoktól s ennél fogva az ország legtöbb szőlőtelepének oltványait értéktelenné, szőlők beültetésére használhatlanná tette. Annál inkább kiemelendők, hogy a fenti telepnek sikerült a fentemlitett szőlöellenségnek idejében és megszakítás nélküli leküzdése által a szőlő- oliványokat stbit késő ősszig a legkifogás- talanabb levéldiszben megtartani, úgy hogy ez az szőlőtelep az egész tenyésztési időszak alatt szószoros értelemben látványosság számba ment és tanácsolnánk az ország sok szőlőtelep tulajdonosának, hogy keresse fel az említett szőlötelepet. Bizonyára ajánlatos volna, hogy nemcsak a szőlötelep tulajdonosok, hanem vincellér-egyesületek és általában mindazok, akik az uj szőlömivelés iránt nagyobb mértékben érdeklődniük kell, fáradságot vennének maguknak és mentői nagyobb számban felkeresnék a fentebb említett szőlötelepet, hogy az oltványiskola csodálatra méltó állásáról és a peronospora helyes leküzdésének magas értékéről személyesen meggyőződjenek. Szerencsétlenség a börvelyi kendertelepen. Börvelyből Írják nekünk: Filep Kálmán az itteni Kender-telep intézője a telepen történt ellenőrzési szemléje alkalmával a gépház ventillátorát vizsgálta meg. Leszállás közben a létra megcsúszott alatta és kezét a ventillátor pléhrészébe vágta oly szerencsétlenül, hogy a sérült kezet valószínű amputálni kell. Pannonia szálloda Tasnádon, a város legforgalmasabb helyén lOszoba. Fürdőszoba. Minden vonat érkezésnél társaskocsi. Külön étterem. Színház és tánctermek. Kávéház. Kitűnő ételek és italok. Minden este Koszta Dezső kiváló cigányprímás hangversenyez. Tulajdonos: Grósz Sándor. N Y I L T T É R. (E rovat alatt foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Nyilatkozat. Hónapok óta észlelem azt, hogy a helybeli pékmesterek közül ketten, tisztességes iparoshoz nem illő módon valóságos házalást folytatnak a sütemények árusításával, úgy hogy a kereskedő képtelen az általa naponta rendelt süteményt elárusítani s ezáltal úgy a kereskedőnek, mint a többi pékmestereknek tetemes kárt okoznak. Minthogy ez az eljárás magán viseli a tisztességtelen verseny minden tényét, annál is inkább, mert az eljárás éppen Marián Ferenc helybeli iparossal — vagyis a város első pékmesterével szemben gyakoroltatik — s az általuk 20 fillérért 7—8 darabonként felajánlott sütemény silány és rossz, felkérem a nagyérdemű közönséget, hogy az ilyen tolakodóktól őrizkedni s őket méltó elbánásban részesíteni szíveskedjenek. Az ipartestület elöljárósága figyelmét pedig felhívom ezen tisztességtelen verseny megakadályozása iránt. Kolumby Nándor. 11 0 BAKTERIUM-MENTES 0 0 természetes ásványvíz ÜD1T-GYÓGY1T. ’ ÜDIT-GYÓGY1T. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedence idült hurutjainál, hugykő- és fényképződésnél a légutak és a kiválasztó szervek hurutos bántal- mainál kitűnő hatásúnak bizonyult. — Orvosilag ajánlva. — Főlerakat: KEREKES ÖDÖN cégnél Nagykárolyban. Könyvismertetés. Molnár Antal baga- méri tanító s hitelszövetkezeti főkönyvelő „Egy évtized tapasztalatai“ c. jeles müvet adott ki, mely úgy az orsz. Központi Hitel- szövetkezet Igazgatóságának, mint a Bihar- megyei Hitelszövetkezetek elnöke gróf Tisza István ur ö nagyméltóságának teljes elismerését kiérdemelte. A inti tartalma: 1. Bevezetés. 2. Hitelszöveikezetek alakulása. 3. A hitelszövetkezetek alakításának akadályai. 4. A hitelszövetkezetek anyagi és erkölcsi haszna. 5. Fogyasztási s egyéb szövetkezetek. 6. A kivándorlás, 7. Hitelszövetkezeti belélet. 8. Végszó.' E becses müvet melegen ajánljuk a szövetkezeti vezetők s községi elöljáróságok b. figyelmébe. Ára bérmentes küldéssel 1 korona. Megrendelhető az alábbi címen: „Pátria“ nyomda Budapest, Üllői-ut 25. szám. Táncmulatság. A nyírbátori róm. katli. hitközség 1911. évi febrnár 4-én a városi (Kecskés) vendéglő összes termeiben a templom fentartása javára zártkörű táncmulatságot reidíz. Kezdete este 8 órakor. Be- lépti-dij: Személyjegy 2 kor. Családjegy 4 kor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz. ERMELLEK. Érmiháiyfaiva. Hitvesemhez. — Házasságunk harmincéves fordulóján. — Megünnepeltük hát harmincéves harcnak Édes, bus emlékét! . . . E hosszú időn át Növekvő családnak, vidám, zajos háznak. Te képezted ékét, Drága koronáját. De hajh! liljomorcád már redők borítják, S köd fénylő szemedet; Hallásod is gyöngült. Holló-fiirteiden zord tél viharzott át, Mert ime fehér lett, S életerőd gyengült. Tündöklő szemeid, mosolygó ajkaid Megtörtén susogják, S váltig bizonyítják Hosszú együttlétünk sok édes titkait. Elém varázsolják . . . Lelkem megifjitják. Kis lakunk küszöbén bölcső bár nem ringott, Gyermekeink száma Szépen növekedett. Örömünk teljes volt, reményünk nem ingott, Sőt azt hisszük már ma Hogy „beteljesedett“. Most is im köröttem unokák tábora; Ki ölembe mászik, Ki orcám csókolja . . . Kari, Ali, Ella, Karolina, Tilda Mind örül, mind játszik . . . Mind “nagyapát“ áldja. Ennyi boldogságot talán el se bírnék, Szálljon vissza rátok Jó nőm s hü ivadék . . . A puha fészekről most nem énekelnék Ha ti nem volnátok Meghaltam volna rég. Az én örömömet vájjon ki festheti?! Gondolatom: ima, Mely áldást kér rátok Szivem szerettei, örömöm részesi Közel és távolba’ Áldjon szent Atyátok! . . . Köztetek állok még, mint viharedzett tölgy. S a boldogság foglya, Ki sírtól sem remeg. Ki nyakamat átfonja hitvesem, a hü hölgy, S egyre azt susogja, „Ejh, soh’se halunk meg!“ Értarcsa, Szoboszlay Sándor. Alaptalanul megvádolt plébános. Egy súlyos nyilatkozat. Ki hát o piszkos gazember? Emlékeznek olvasóink lapunk múlt évi 42 számában részletesen ismertetett azon általános megdöbbenést és felháborodást keltő eseményre, hogy Fodor Géza kántor- tanitó azzal vádolta meg Szőke János köz5. szám. lebruár 4. tiszteletben áló r. kath. plébánost, hogy előtte több úri nőről és fiatal lányokról rendkívül compromitáló dolgokat állított volna. A vádakra vonatkozólag a plébános ur nyilatkozott lapunkban. Valótlannak jelentve ki az állításokat és indoktalan üldözésnek minősítette ezt ellene a tanító részéről. Fodor Géza erre újabb nyilatkozatot adott lapunkban, amelyben fentartotta állítását, azonban azt tanukkal igazolni képes nem volt. Az ügy azóta már feledésbe ment, de most közlés céljából egy nyilatkozatot vettünk, amelynek tartalma világosságot van hivatva vetni az ügyre s az abban foglalt kifejezések kötelességévé teszik az érdekelteknek az ügy tisztázását, ha csak magukon nem hadják száradni a súlyos vádakat mely- lyel őket a nyilatkozatot tevő illeti. A beküldött nyilatkozatot alább közöljük : At/f Mióta Érmihályfalváról eltávoztam, nevemmel kapcsolatosan egy ottani úri családról egy kínos és becsületsértő pletyka van forgalomban; miért is k. kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy azon aljas rágalmakból egy szó sem igaz, s hogy ezen pletyka kezdeményezője egy piszkos gazember. Szóban levő családot én mindig igen tiszteltem s becsültem, s sajnálom azt, hogy csak ez utón tudom a legszemtelenebb gazembernek nevezni az illelöt, kinek a mások nevének meghurcolásához bátorsága van. Ha bátorsága volt az illetőnek aljas módon egy tiszteiben álló család becsületében gázolni úgy legyen bátorsága ahhoz is, hogy magát megnevezze. Ruttka, 1911. január 17. Gáspárdy Lajos. Elvárjuk az ügy szereplőitől, hogy haladéktalanul megteszik az intézkedést arra nézve, hogy a kínos ügy a bíróság előtt tisztáztassék és a bűnös elnyerje méltó bünhődését, a legdrágább kincs, a női becsület megsértéséért. Értnelléki Hitelbank gyűlése. Az „Érmelléki Hitelbank r. t. múlt hó 29-én tartotta V-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A gyűlésen Fráter István elnökölt, aki az intézet részéről mély megilletődéssel adott részvétének kifejezést Benedek Mátyás volt részvényes elhunyta felett, valamint az intézetet dr. Reichard Manó intézeti ügyész és Sólyom Károly volt ügybuzgó pénztárnoka elhalálozása által ért veszteségről, indítványozta, hogy a közgyűlés emléküket jegyzőkönyvileg örökítse meg és a gyászoló családhoz intézzen részvétiratot, melyet a gyűlés egyhangúlag tett magáévá. Ezután megállapítván azt, hogy a gyűlésen 28 részvényes van jelen, akik 1296 részvényt képviselnek, a gyűlést megnyitotta és a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Nagy Zoltánt, hitelesitőkül Grosz Lajos és Rosen- feld Lajost kérte fel. Az igazgatóság jelentése az alaptőkének 300.000 koronáról 400,000 koronára való felemeléséről tudomásul vétetett. Elfogadta a kögyülés a nyereség felosztása iránti javaslatot, és a felmentvényt számadóknak megadta. Grósz Béla vezérigazgatónak az intézet érdekében kifejtett és egész idejét lekötő munkájáért évi fizetését 6000 koronában állapította meg. Az alapszabályok 27. §-át módosította akként, hogy az igazgatósági tagok számát egygyel apasztotta, viszont felemelte a felügyelő-bizottság számát egygyel. Ezután megejtette a választásokat. Elnökké nagy lelkesedéssel egyhangúlag Fráter István gálospetrii nagybirtokost, az igazgatóság tagjaivá: Draveczky László, Kocsár Árpád, Kocsár Lajos, Nagy Károly és Takács Zsigmondot, a felügyelő-bizottság tagjává Dobozy Kálmánt választották meg. Egyhangúlag magáévá tette Benedek Zoltán részvényes azon indítványát, melylyel az igazgatósági tagok évi fizetését 1000 koronában kérte megállapítani. Rosenfel Lajos indítványára az igazgatóság és tisztikarnak az elért 'szép üzleli eredmény felett köszönetének és legteljesebb bizalmának adott
