Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-04-01 / 13. szám

13-ik szám. április 1. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. bájos „Szerelmi varázsital“ nyitányt, a zene­kar erőteljes előadásában. Meg kell állapita­nunk, hogy a zenekar minden egyes alka­lomból szebb és tökéletesebb előadást produ­kál. Most már eltűnt az előadás bátortalan­sága, erőteljes accordok csendülnek fel, amit az előadás készsége és csiszolója még plasz- tikusabbá tesz. Gábor Annus ka először mu­tatkozott be a közönségnek. Bájos megjele­nése kedves előadásmodora egy csapásra megnyerte a hallgatóság sympathiáját úgy, hogy zongoraszáma után tombolva kivánt a közönség ismétlést. Szabó István és Nagy Irma dialógja sok derültséget és tapsot vál­tott ki. Obholczer Gyula, Péchy László, Vitek Károly triója, Péchy László gordonka szólója kiforrott művészi előadás, ami igazi műélvezetet nyújtott. A szép estét a zenekar zárta be. Felolvasó estély. Április 2-án, vasárnap eate 6 órakor a Katii. Legényegyesület saját helyiségében felolvasó estélyt rendez. Műsora a következő : 1. Imakönyvem, irta Reviczky Gyula; szavalja Szolomájer Annuska. 2. Leg­szebb ének, irta Czuczor Gergely; szavalj Leitli Ferenc/ rendes tag. 3. Nagypéntekei irla Váradi Antal ; szavalja Hebe Juliska. 1 Ünnepi beszéd, mondja Pailmann Péter lÖgymn tanár. Nagy alapítvány a Gyermokszana. tóriumnak. Az Első Magyar Általános Biz tositó Társaság, amely mindenkor nagy áldó zatkészséget tanúsított emberbaráti és kulin ralis intézményeinkkel szemben, legutóbbi köz gyűlésén tízezer koronát szavazott meg a Gyér mekszanatórimnnak. Erről a határozatról Or módy Vilmos főrendiházi tag, a társaság vezér igazgatója értesítette a szanatórium vezetősé gét. Az alapítványi irat kiemeli, hogy a társa ság felszázados alapjának kamatjövedelmébő képzett különleges adományok, illetőleg alapit ványok, mindenkor olyan nagyobb szabási közcélok előmozdítására vannak rendelve amelyeket a társaság egész kormányzó testű lete a részvényesek közgyűlésével egybehang zóan, kiválóan hazafias és emberbaráti jelen- töségüeknek ítél. A közoktatásügyi miniszter t nagylelkű áldozatkészségért, amelylyel az Elsi Magyar Általános Biztositó Társaság isme fényes tanujelét adta a közügyek iránti érdek lődésének, meleghangú átiratban mondott kö szünetet Ormódy Vilmosnak. Mozgófényképszinház városunkban A mozgófényképszinház céljaira átengedendő városi színház bérletét a megtartott árverései: 2840 K évi bérért Markovits Dániel és Löw Jenő helybeli lakosok nyerték el. Az előadá­sok, melyeket bérlők a legmagasabb nívón akarnak tartani, a tavaszi színházi szezon be­fejezése után, az az junius 1-én fognak kez­dődni. A színészet köréből. Heves Béla szín­igazgató hivatalosan bejelentette polgármeste­rünknél, hogy a tavaszi színi saisont május hó 1-én fogja megkezdeni. A japán művészek. Egy kicsi, jelenték­telennek látszó, vézna kis nipp, amelyik leszáll a szekrény tetejéről és elkezd élni, mozogni, táncolni olyan művészettel, amelyhez foghatót mi még csak elképzelni sem tudunk. Ez Ha- nakó, az európai hirü japán művésznő és méltó partnere, három társa. Valami csudálatosán szubtilis csiszoltság, finoman cizellált nüanszi- rozás van a játékában, a mozdulataiban, az egész művészetében. Egy szűk referáda kere­tében lehetetlen ösmertetni a japánok magas niveauon álló művészetét, amely csodálattal töltötte el a színház közönségét, jóllehet nagy élvezetet nem nyújtott a nézőknek. Virtuskodás. Czirák Istvári csomaközi lakos múlt hó 21-én minden előzetes szóvál­tás nélkül régi összetűzésből kifolyólag az utcán megtámadta Gyermán Demetert és csupasz kézzel úgy eldöngette, hogy 8 na­pig nyomta utána az ágyat. Panaszos a bíró­sághoz tett feljelentést, amely minden való­színűség szerint 8 nappal fogja egalizálni az ügyét. A hadsereg nem kap fegyvert. Ho­gyan nyerjen csatát? A hadsereg nem kap fegyvert . . . Magyarországban! No, ez hi­hetetlen, mondja az olvasó. Pedig ezt el kell hinni, mert igaz. Csakhogy ne tessék ám a fekete-sárga közös hadseregre gondolni, se a magyar vezényszavas honvédségre, se a nép­fölkelésre, s,e Breagnought-os haditengeré­szetünkre. Álért ezek a hadseregek mind kapnak: fegyvert. Annyit kapnak, amennyit akarnak. A kultúra hadserege az, amelynek nem adja meg a haza a szükséges fegyve­reket. Itt az irás olvassátok: A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 25(14 iskola fo­lyamodott ingyentanszerekért és a miniszter csak 398 iskola kérését teljesítette, 2166 iskola várjon még őreájuk kerül a sor, ha eddig megvoltak tanszerek nélkül, ezután sem dűl össze a világ. Ez a népnevelési poli­tika régi recipéje. így vagyunk. Annak a 2166 iskolának a legszükségesebb fölszere­léssel való ellátása belekerült volna — sokat mondunk 200 ezer koronába. Erre nincs pénz; a kultúra hadserege nem kap fegy­vert. De a gyilkoló hadsereg kap. Ez Ma­gyarország. A hús pontatlan kimérése. Nem régi­ben a rnarosvásárhelyi rendőrség meglepte a mészárosokat és henteseket s az üzleteikből kivitt húst utána mérvén, úgy találta, hogy minden egyes kilóból 25 deka hiányzik. A mi rendőrségünknek is meg kelle olykor-olykor ezt az ellenőrzést tenni, mert bizony gyakran hall­juk a mi városunkban is a panaszt, hogy né­melyik mészáros a megvett husmennyiséget egy néhány dekával megkönnyíti. Jó volna utána járni, hogy vájjon az illető üzletekben a mérleg a hibás, vagy pedig az illetők kész­akarva, tudatosan rövidítik e mega vásárlókat ? Falusi kutak és a kolera. Az ivásrq, és háztartásra szolgáló viz az egészségre jelentős befolyást gyakorol. Némely tertőző j betegség, kolera, hastífusz stb., hirtelen és tömeges jelentkezése főképpen az ivóvíz fer- tőzöttségének tulajdonítható. A közegészség­hez kapcsolódó nagy érdek szükségessé teszL tehát, hogy minden község gondoskodjék arról, hogy lakossága fertőzéstől óvott ivó­vízzel legyen ellátva. Mivel ez az erdek ez J idő szerint azáltal, hogy — amint a belügy­miniszter körrendeletében mondja — a ko- j lera veszedelme fenyeget, még erősebben j nyomul előtérbe: a kutak, források, vizek jókarban tartása, fertőző anyagoktól való megóvása elsőrendű kötelesség. A megyék alispánjai a belügyminiszteri rendelet alap­ján elrendelték, hogy a községi elöljáróságok j a községek vízellátási viszonyait vizsgálat tárgyává tegyék, ahol szükségét látják, a ! kutakat tisztogattassák, mélyittessék, ameny- j nyiben ez nem vezetne célra, uj közkutakat létesítsenek Észleleteikről vagy javaslataik­ról a járási főszolgabirákhoz 30 napon belül I tegyenek jelentést. Ezekről a községi elől- járósági észleletekről és javaslatokról pedig I a járási főszolgabirák kötelesek lelentést ! tenni, hogy a szükséghez képest az alispá­nok haladéktalanul intézkedhessenek. Tolvaj cigányleány. Lakatos Julia genesi cigányleány mult hó 29-én délbe kileste az alkalmat, amikor a háziak közül senki sem volt a szobában és belopódzott Molnár Sándor gazdálkodó lakásába és a 1 szekrényből 452 kor. készpénzt ellopott. ! Molnárók a lopást észrevették s minthogy a leányt többen látták a ház körül ólálkodni, alapos volt a gyanú, hogy ő a tettes. A val- i látást — mint már több alkalommal — ez úttal is Lucay Sándor harangozó vállalta magára, aki lelkére beszélvén (?) a leánynak, sikerült beismerő vallomásra bírnia, aki a j pénzt is — melyet a viskó mellé a földbe ásott — előadta. Elkobzott pénz. Egy szatinármegyei falu­ban a csendőrök elkoboztak egy paraszt ember­től harminc korona hamis pénzt. A hamisítványo­kat annak rendje és módja szerint, a mint a sza­bályzat megköveteli, bevitték a községházára, ahonnan azután a főszolgabírói hivatalhoz kellett fölterjeszteni. A biró — mint gyakor­lati emberhez illik — elővett egy postautalványt, megcímezte és a következőket irta a szelvényre az irásközleményeknek szánt helyen: — Itt küldöm a harminc korona elkobzott hamis ! pénzt. A falu réme. Fecske György szaniszlói j cigány valóságos átka falujának. Rovott múltú, harzsártos, verekedő s igen sokszor gyűlt meg már a baja a hatóságokkal. F. hó 22-én délbe megtámadta Vancsa Ferencné ottani lakost s minden ok nélkül agyba-főbe verte. A csend­őrség, akihez panaszos fordult a beismerésben levő — részegséggel mentegetödző — csavargó ügyét áttette a járásbírósághoz. A csábító sonka. Csábitó tárgy a szé­pen megfüstölt sonka. Különösen annak jön meg az étvagya reá, akinek nincsen. Balogh János foglalkozásnélküli szaniszlói cigánynak pedig nincsen és pedig azért nincs, mert a té­len nem volt sertésvész a faluban, nem jutha­tott tehát hozzá egy pár potya sonkához. Fe­kete László gazdálkodó azonban gondoskodott télire valóról, amelyek szép pirosra megfüstölve fel voltak akasztva ház padlására. Balogh Já­nos ezt megszemelte és 24-én viradóra felmá­szott a ház padlására s midőn a sonka dacára minden kérésének nem akart magától lemászni a szögről, méregbe jött s nem csak a sonká­kat, de a többi füstölt husnemüket is magával vitte. Nem élvezhette azonban soká a jó pe­csenyét, mert károsult észrevette a sonkák el­tűnését s jelentést tett erről a csendörségnek. És az őrdöngös csendőrök megtalálták nálla a husnemüeket, dacára annak, hogy jól elrejtette őket. Hiába védekezett, hogy a sonka az oka bűnének, mert az csábította el, nem hitték el s a csábítást legközelebb tárgyalni fogja bí­róság. Társaskocsi közlekedés. Mint értesü­lünk, a társaskocsi vállalat f. hó 15-től kez- dődőleg a második kocsit is forgalomba he­lyezi s igy a szőlőbe való közlekedést meg- könnyebbiti. Alegkezdődik tehát az a sok kellemes kirándulás, ahol szőlősgazdáink megyeszerte ismert vendégszeretetéből kifo­lyólag, jó bor mellett telnek el a kellemes délutánok és sokszor az esték és éjszakák is. A vasúti őrök mint selyemhernyó­tenyésztők. Serényi Béla gróf földmivelés- ügyi miniszter átiratban kéri a kereskede­lemügyi minisztert, hogy tegye lehetővé a vasúti őröknek a selyemhernyó tenyésztését. A földmivelésügyi miniszter utal arra, hogy máris több vasúti őr foglalkozik selyemher- nyótenyósztéssel és amellett, hogy hivatali teendőiket pontosan elvégzik, e mellékfoglal­kozás révén száz-százötven korona mellék­jövedelme van öthét fáradtsága után egy-egy pályaőrnek. Ha a kereskedelemügyi minisz­ter a selyemhernyó tenyésztést a magyar államvasutak alkalmazottai között propagálná, azoknak jóllétére jelentékeny hatással lenne ez a hasznos közgazdasági ág, amely amel­lett az államvasutaknak az az érdeke is szol­gáltatnék, hogy a pályatest mentén szeder fából eleven sövény is létesülne, ami sok helyen közrendészeti és közbiztonsági célo­kat is szolgál. T/ 1 I CIPŐK K obrák — a legjobbak. = T7 I 1 CIPŐK IVObrak = a legszebbek. = Kobrák a legelegánsabbbak. IVObrílk a legkényelmesebbek 1 I CIPŐK JvODräK —- a legtartósabbak.— TT U 1 CIPŐK Kobrák = hírnevesek. = Kobrák ÄÄ.» Hermann Jenőnél M2 ÓRIÁSI VÁLASZTÉK. VERSENYKÉPES SZABOTT ÁRAK. ELŐZÉKENY, PON­TOS KISZOLGÁLÁS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom