Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-04-22 / 16. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK Fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhákat kifogástalanul és a legszebben KONCZ JÓZSEF DEBRECEN, Arany János-utca 10. Alapittatott: 1903. évben. Egy butorraktárról. Valóban megfontolva kell a tollat a ten- tába mártanunk, ha azon művészies bútor- raktárról akarunk megemlékezni, mely városunk legszebb helyén a Gróf Károlyi György- téren, 20. szám alatt van. Grósz József bútor- raktáráról van szó. Ami fény és Ízlés, ami művészet egy elegáns úri lakás megragadó berendezéséhez csak szükséges: azt a legaprólékosabban szemlélő is bőségesen megtalálhatja ebben a hatalmas bútoráruházban. Ha az utcán, — e nagy kincset magában rejtő ház elé kerül az ember, ,egy pillanatra a fővárosban képzeli magát. Es ha - - kíváncsiságtól ösztönözve — bekerül a bútorcsarnokba, — egy órára vagy kettőre — elfelejti, hogy Nagykárolyban van, ahol és amely városnak urai, polgárai oly keveset törődnek ezen városnak ipartelepeivel s oly felette csekély módon igyekeznek meghálálni egy törekvő, ambíciótól buzgó iparosnak derekas vállalkozását. Mert az, amit Grósz József ezen tökéletesen modern s művészileg megalkotott bútorgyári raktárával tett, úgy saját, mint Nagykároly város érdekében állott! íme ez a legelső olyat cselekedet iparos, művészeti termelő részéről, amely külső fényénél fogva is tökéletesebbé teszi Nagykároly városi jellegét. Na de nézzünk szét egy kicsit ezen bútor iparművészeti árucsarnokában. A tágas teremben balra egy díszes férfi szoba, egy kényelmes háló szoba áll előttünk. Előbbi modern, valódi mahagóni, a fal az ágyak felső részeinél besülyesztve, amely felett menyezetszerüen egy szimbolikus kép nyomul — diszül — előtérbe. A bútorok valamennyien erősek, amellett modern diszitésüek és utolsó darabig mind Grósz József bútor- raktárában készültek, melyek valóban nevezhetők a bútoripar művészies alkotásainak. A stylus gazdagsága s a kivitelek gondos tökélyei teljesebbé teszik a művészi értéket. A terem többi részében az összes minta- berendezések kiállitásszerüen, művészi nivón álló falakkal vannak elválasztva egymástól, amelyek kicsi méretekben, de világosan dokumentálják, hogyan kell megépíteni a modern lakásokat s miképen kell azokat berendezni. A terem dísze egy Rákóczi korabeli könyv- szekrény, amelyet tulájdonos nagy anyagi áldozatok árán szerzett be. A nagy raktár közepén egy szép erkély- szobáeska díszeleg, mely mintegy megtöri a hátulsó raktár nagy némaságát és hangulatossá teszi kecses, kedves összeállításánál fogva a komoly szemlélődést, amely végtére csodálkozássá válik. Sétánk közben eljutunk az udvar végén levő raktárba is. Amig fönt a díszesebb, addig itt az egyszerűbb bútor-berendezések láthatói', de ezek a bútorok is mii Ízléssel s figyelmes gonddal vannak ám készítve és összeállítva. Sétánk végén örömmel kezdenénk azt újból, — ismételten elölről, —• mert valóban bámulnunk kell, hogy az ernyedetlen szorgalom párosulva a művészetig kiképzett szakértelemmel, értelmes, magyar munkáskézzel minő szép, modern dolgokat képes produkálni. Csak gyarapítja az elismerés babér- koszorúját az, hogy a teljes bútor legapróbb szöglete is Grósz József tervezete szerint történt. Elismerés és őszinte gratuláció illeti még érte, hogy Nagykároly piacát e györiyörköd- tető, művészi alkotásával felbokrétázta. Grósz Józsefnek Érmihályfalván is van bútorüzlete az is hasonló fényes Ízléssel vari berendezve. Vendéglő megnyitás! Van szerencsém Nagykároly és vidéke n. é. közönsége szives tudomására hozni, hogy Nagykárolyban, a Gróf Károlyi György-tér 12. sz. a. (eddig Kudla László által vezetett) vendéglőt átvettem s azt a saját nevem alatt fogom tovább vezetni. ízléses italokról, jóizii magyar konyháról, valamint pontos kiszolgálásról állandóan gondoskodom. Egyben tisztelettel tudatom, hogy kerti-helyiség és fedett kuglizó áll a közönség rendelkezésére. Abonensek jutányosán felvétetnek. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok kiv41ó tisztelettel f Zinner István vendéglős. Társadalmi forradalom. (St. J.)Franciaországban a champagnei békés vincelléreknek egyszeribe fejükbe szállott a tavasz s kicsiben egy olyan parázs forradalmat rögtönöztek, hogy az beillenék valamelyik Balkán álomoeskában akár világháborúnak is. S kiütött közöttük a háborúság egy csekélység felett, olyasvalaminek okából, mely eddig is úgy volt s a jövőben is, legalább valószínű úgy fog maradni. A champagnei vidékiek ugyanis azt akarják, hogy ezentúl ezen világhírű elnevezést csakis. azon készítményeken alkalmazhassák, melyek [ egyenest a champagnei völgyben készülnek! s a környék termékei csakis saját nevükön, | champagnei jelző mellőzésével jnthassanak a | világforgalomba. Ugyanez az eset előfordulhat nálunk is. A mi vincelléreink is tiltakozhatnának azon visszaélések ellen, melyek a tokaji névvelj űzetnek, mert ha nem is olyan jövedelmező, de legalább is olyan világhírű a mi tokaji aszuborunk, mint a franciák Champagne 1 vidéki pezsgőbora. S lám nálunk, hol még [ csak megközelíthető vagyonosságot sem tud kimutatni a bortermelő közönség, mint I Franciaországban, békésen tűri azt, hogy ott valahol, jó pár mértföldnyire Tokajtól termelt szőlők nedvére is reátegyék a tokaji világhírű nevet, senkinek sem jutna eszébe, egész városokat, virágzó gyárakat felgyújtani, több millióra rugó kárt okozni. Pedig a művelt világ szemében mi vagyunk az ázsiai nép, minekünk nincsen kultúránk s mi vagyunk az a nemzet, mely elnyomja az országban élő idegen ajkú nemzetiségeket, épen a vérünkben rejlő féktelenség s az Ázsiából magunkkal hozott erkölcsök következtében. Franciaországban a társadalmi forradalmat kimondó elemek, mind-mind dúsgazdag polgárok sorából támadtak. Polgárok,.kik a mellényzsebükből fizethetnék ki egész Magyarország bortermelőit, odaállanak, hogy azokhoz a milliókhoz, melyeket évtizedek alatt felhalmoztak, még, egy csomó milliót sorolhassanak. íme az egész világ sajtójának, mely hasábokon keresztül foglalkozik a fran- j cia vincellérek forradalmi mozgalmával, egy I percre sem jutott eszébe kiemelni azokat a ; kellemetlen s a kultúrától igen messze fekvő indulatokat, melyek ezt az egész forradalmi felbuzdulást előidézték, sőt simpatikusan fogják fel ezt a harcot, mely semminemű ro- ! konszenves vonást magában nem rejt. Bezzeg történt volna csak meg ugyanez ! az incidens nálunk, akkor bőven olvashattunk volna ázsiai eredetünkről s mindarról a szépről s jóról, melyről minket a külföldön 1 megismertetni szeretnek. A társadalmi forradalmak bizonyos elhatárolt idők bekövetkeztével szükségszerű folyományai a társadalmi fejlődéseknek. Ezek maguktól eljönnek akár- (minő nemzeteknél, mert ezekre a tisztitó fo- I lyamatoki’a szüksége van az emberiségnek, j hogy előrehaladását s fejlődését biztosíthassa. Nem is a társadalmi forradalmakat kívánjuk bírálni jelen cikünk keretében s nem a francia vincellérek jogos, avagy talán jogtalan mozgalmát ítéljük el, csak az összehasonlítás fáj nekünk, melyet kénytelen kelletlen tennünk kell akkor, ha a franciák társadalmi forradalmát ami esetlegesen bekövetkezhető társadalmi felbuzdulásunkkal vetjük egybe. Ilyenkor látjuk azt, hogy mennyire gyűlölt s mennyire egyedülálló nemzet vgyunk a nagyvilág hullámzó áradatában s ilyenkor érezzük csak igazán, hogy mennyire szükség van épen speciális helyzetünket tekintve az összetartásra, a magunk erőségére, a magunk megvédelmezésére. Ha a magyarok Istene megvéd minket s valaha úgy akarná, hogy fontos kérdésekben az erők összemérése válljék szükségessé, akkor majd felemlíthetjük azt az esetet, amikor a dicső francia nemzet polgárai ragadtak fegyvert oly célok kivívására, amely célokban minden mást, csak éjien a hazafiasságot vagy pláne közérdeket nem találhatunk. I I f I I I I ▼ T V T T ▼ ▼ .'. Mai naptól kezdődőleg .’. .'. mindennap Fagylalt! Jegeskávé! Jégbehütött sör! kapható: Némethy Sándor cukrázdájában Széchenyl-u. Nagykároly. Szechenyi-u. j ___ ____________________________i ▼▼ ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ff Sociálismus és nemzetköziség. Dr. M. L. A fővárosban az osztályparlament legádázabb gyűlölői, fiokjiarlamentet tartanak immár néhány nap óta. A socialis- ták ültek össze, hogy az évenként szokásos nagy gyűlésükön, képviselői, meghánynyák és vessék az elmúlt esztendő eredményeit s mintegy megállapítsák azt a programmot, melyet a jövőben követniük kell, hogy elérhessék mindazon czéljukat, melyeket maguk elé tűztek. A socialisták, kik nem szenvedhetik az osztálypailamentet bárminő formájában is jelentkezzék, ime maguk is osztályba tömörülnek s mint kisebb, fiokosztályparlament üléseznek, kirekesztve tárgyalásaik sorából mindazokat, kik nem hívei a socialista tanoknak. De nem gáncsoskodni akarunk, nem akarunk senkinek sem szemrehányást okozni, mert hiszen az a működés, melyet a socialisták a magyar socialisták javára kifejtenek nem egészében kárhoztatható. Vannak az ő prog- rammjukban olyan pontok, melyek hasznára vannak nemcsak a sociálismus híveinek, s nemcsak a szervezet tagjainak, hanem az egész köznek s vannak vívmányaik, melynek üdvét az egész ország s kiváltképen a magyarok érzik leginkább. Egy kedvező momentumont akarunk csupán kiragadni az egész országos gyűlés eredményéből. Kedvező momentum reánk, kik a a nemzetköziség elvének ellenesei vagyunk. Az országos kongressus ugyanis, szerintük fájdalommal konstatálja, hogy a socialismus- nak, mint nemzetközi intézménynek Magyar- országon talaja nincsen. Hiába hirdetik ők, hogy a sociálismus egyenlő az internationa- lismussal, a józan, magyar socialista munkás nép nem tagadja meg azokat a hazafias tanokat, melyeket már az édes anyatejjel szívott magába s nem vallja magát nemzetközinek, bármennyire is igyekezzék a pártvezetőség, ezen törekvését megvalósítani. Konstatálta ugyanis a pártvezetőség, hogy a sociálismus, csakis a magyar ajkú lakosok között tudott magának utat törni, a nemzetiségi vidékeken az eredmény a zérussal egy április 22. 16-ik szám
