Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-02-04 / 5. szám
5. szám. február 4. KÖZÉRDEK 7-ik oldal. kifejezést, mely után elnök a tagok lelkes éljenzése mellett a gyűlést bezárta. Az intézet vagyoni állása: Részvénytőke 400.000 kor. Tartaléktőke 56.600 korona. Betétek 650.111 kor. Váltók 1,270.168 kor. 01 fill. Jelzálog kölcsönök 423.000 kor. Értékpapírok 7955 kor. 89 fill. Intézeteknél 64.048 kor. 91 fill. Előleg értékpapírokra 105.274 kor. Intézeíi ház 44.411 kor. 77 fillér. Lapunk uj munkatársa. A közjó elő- mozditási iránti törekvésünkben, munkatársaink gárdája újból szaporodott, amennyiben sikerült megnyernünk Molnár Antal bagaméri igazgató-tanítót, az ottani hitel- szövetkezet főkönyvelőjét lapunk főmunkatársául. Felkérjük olvasóinkat és előfizetőinket, hogy őt a közjó és közérdek iránti nemes törekvésében támogatni szíveskedjenek. Vadászat. Kitünően sikerült vadászatot rendezett Tajti István földbirtokos vasárnap érsemjéni birtokán. A vadászaton részt vett Fráter Barna alispánnal élén a járás intelligentiája. Terítékre került 53 nyúl és 2 róka, Vadászat után a házi ur vendég- szerető házánál fényes vacsora volt. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihály- falva képviselőtestülete m. hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya Glück Benő kérelme volt, melyben a korlátlan italmérések számának felemelését kérte. A gyűlés a kérelem teljesítését határozta el és az elöljáróságot a megfelelő eljárásra utasitottá. A községi óvodák 1011 -év költség előirányzata 2063 K 98 fillér bevétel 3474 K kiadással s igy 1410 K 02 f. hiánnyal elfogadtatott és a közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy a hiányzó költségekről költségvetésileg gondoskodjék. A vágóhídi felügyelő állásáról lemondván, a meghirdetett állásra két pályázó adta be kérelmét. Pénzes Antal és Szentgyörgyi Lajos, Előadó előbbit ajánlja megválasztani migHintalan Ede utóbbi mellett kardoskodott. A közgyűlés az állásra Szentgyörgyi Lajost választotta meg a ki ingyen lakásért vállalta el az állást. Az 1911. évben teljesítendő közmunka mérve és vált- sága a következőleg állapíttatott meg. 1. Minden igavonó jószággal rendelkező tulajdonos egy iga után 2 napot. 2., Minden háztulajdonos 4 napot. 3., Minden kő és tégla ház tulajdonos 6 napot emeletes házak tulajdonosai 8 napot. 4., idegen házban lakó egyének 1 napot kötelesek szolgálni. Igás napszám váltsága 6 kor a napszám 1 K 40 fillérben állapíttatott meg. A vásártéri vizlevezetés iránti engedély tudomásul vétetett és a munkálatok árlejtés folytán leendő biztosítása elrendeltetett. Elutasította a közgyűlés Derzsi Kálmán gazdasági tanító kérelmét faiskola kezelésért díjazás és 7» engedélyezése iránt. A gazdasági népiskola 1911. évi költségvetését Grósz Béla indítványának elfogadásával 3670 kor. és 3620 kor, kiadással elfogadta és annak illetékes helyre való felterjesztését elrendelte: Ezzel a gyűlés véget ért. Választás. Érmihályfalva közönsége m hó 31-én választó gyűlést tartott Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt amelyen az üresedésbe jött pénztárnoki állásra a pályázó Kun Mihály, Hintalan Ede és Berecz István közül 101 szavazattal Kun Mihály választatott meg. Hintalan Ede 64. Berecz István 37 szavazatot kapott. Birtokváltozások. Berényi Sándor jegyző Kiss-utcai házastelkét megvette Kállay Lajos földbirtokos 20800 koronáért, és Wilheim Mór es neje Kiss-utcai gőzmalmát telek' el együtt megvette Kovács Imre és neje 28000 koronáért. A népszámlálás humora. Jó izü dolgok természetesen történtek a mai népszámlálás idejében is. Erjnihályfalván történt, hogy a népszámláló biztos gyermeket talált olyan helyen, hol a családfő is, az asszony is öreg. Van azonban egy nagy leány, aki bevallotta, hogy a gyerek bizony az övé, mint mondá: „tetszik tudni, olyan ex-lexes állapotú.“ Főbíró és rendőrbiztos ur figyelmébe. Megszokott dotog, hogy az utcák piszkosok, de ha azok is maradnak, legalább a járdák tisztán tartása iránt kérjük a rendőrbiztos ur intézkedését, ez úgy tudjuk kötelességévé lett már több ízben téve. A főbíró urat arra kérjük töméssé be a volt községi kutak helyein levő gödröket, szerencsétlenségnek lehet okozója. A szerte heverő kutrészeket pedig hordássá össze a városházára. A város tulajdonát képezik azok, most pedig igazán a Csáky szalmájaként bánnak velük. Dánosiak kisebb kiadásban. A múlt hó 26-án Angyal Sándor es Társai székelyhídi vályogvető cigányok mulattak a Nemzeti Szállodában. Jókedvükben törni-zuzni kezdtek s végül a csendre intő pincért verték véresre, sőt a vendéglőst és családját is megakarták ölni. Hogy meg nem ölték csak az volt a szerencse, hogy egy a városban cirkáló csendőrjárat figyelmessé lett téve aki behatolt a vendéglőbe s letartóztatta a vérre szomjuzott bandát és bekísérte a városházára. Népszámlálás. Piskolt községben f. hó 1-én fejezték be a népszámlálást: Össze- iratott 409 lakott házban 609 család. Ezekben a jelenlévő népesség száma 2646. Katonaságnál és Amerikában távol levő, de haza jövő egyének száma 128 Összes népesség 2774. Előző népszámláláskor volt összlakosság 2424. Szaporodás 350, amely 14'4%-nak telel meg. Csak egy zsidóra alkudtam. Ke- vésbbé mulatságos, mint inkább kellemetlen kalandja voit Danczinger Lajos bornagykereskedőnek az elmúlt héten, ki a vásárjairól hires Peérbe akart Mihalyfalváról egy külföldi kereskedővel átránduini. Fuvarosul felfogadta Kovács Sándor Mihály ottani lakost s a fuvardíj összegét együttesen 10 koronában állapították meg. A fuvaros annak rendje és módja szerint útnak indult az utasokkal s itt következik a dolog javarésze — és a mikor a város végére értek, megállította a kocsit s kijelentette, Danczin- gernek, hogy ő a kialkudott 10 koronáért az Istennek sem megy tovább, mert ő nem két, hanem csak egy zsidóra alkudta ki a fuvarbért s csak úgy hajlandó mindkettőjüket Peérbe szállítani, ha mindketten megfizetik a tiz-tiz koronát. Minthogy pedig erre az utasok hajlandók nem voltak, az eddig megtett utért 3 koronát követelt s követelése zálogául a kocsin levő bőröndöt visszaakarta tartani. Az utasok mit tehettek egyebet, mint fizettek, de feljelentették az esetet a rendőrségnek, aki visszaadatta ugyan a pénzt, de Danczinger barátunk a rajta megesett tragikomikus esetből megtanulta ama közmondás igazságát: „Szegődött bér, osztott konc.“ Székelyhid. Főmunkatárs: WjacDhovich T-tísxIti. Pénzintézeti közgyűlés. A kiváló vezetéséről és rendkívüli humánus eljárásáról az egész Érmelléken ismert Székelyhídi Népbank r. t. f. hó 2-án tartotta 5-ik évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése, melyben kegyelettel emlékszik meg, Pozsgay Károly az intézet alapitója és első vezér- igazgatójáról és hervadhatatlan érdemei folytán az intézet halottjának való nyilvánításáról, valamint életnagyságu arcképének megfestetéséről és az intézet helyiségében való elhelyezéséről: egyhangúlag tudomásul vétetett, valamint lelkesedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az igazgatóság az elhunyt helyére méltó utódot talált Tunyoghy Lajos földbirtokos személyében. Az elmúlt 1910. évi üzleti élet egyik legnagyobb jelentőségű eseményéről : az alaptőke felemeléséről jelenti az igazgatóság, hogy az újonnan kibocsátott részvények már jóval az elővételi jog gyakorolhatására megszabott határidő lejárta előtt elkeltek. — és hogy az újonnan kibocsátott részvényeket oly egyének is feltűnően keresték, akik még nem voltaka társaságnak részvényesei s hogy a részvények kibocsátása előtt, ezek átvételére alakult alkalmi egyesülésnek egyetlen egy darab részvény sem jutott. A kihelyezések a tavalyi évvel szemben több mint 'U millióval emelkedtek, mig a betétek emelkedése is majdnem V* millió. — Ebben a két körülményben nemcsak a nagy közönség folyton fokozódó bizalmának kétségtelen jelét, de az alaptőke felemelésének elkerülhetetlen szükségességét is látják. Nélkülözhetetlennek tartották egy megfelelő üzlethelyiség teremtését. — Evégből megvették Zalai Sándor telkének Olasz József felőli részét s azon a mai követelményeknek megfelelően, lehetőleg tűz és betörés mentes épületet szándékszik emeltetni. — Megemlítjük még, hogy ezuuttal nem javasolja az osztalék emelesét, mert a 7%-o,t elegendőnek, viszonyaik szerint megfelelőnek tartják s mert jobbnak látják az osztalék fokozása helyett a tartalék alap növelését. — A tartalék alapra ugyanis többet javasolnak most, mint az előző években. Üzleti felszerelések beszerzési árából 861 kor. irt le. — Leírta továbbá összes kiadásokat, melyekhez a változott alapszabályok folytán az igazgatóság és a felügyelöbizottság fizetése is tartozik, — Mindezen leírások után rendelkezésére áll a közgyűlésnek :1., az 1909 évi nyereség áthozat 1716 k. 25 f. 2., az 1910 évi tiszta nyereség 21301 k. 48 f. összesen 23017 k. 73 f. amelynek a következőképen való felosztását indítványozza: 1., adassék osztalékul (az 5 sz. szelvény ellenében) részvényenként 14 K 14000 K. 2., a tartalék alap gyarapítására az alapszabályszerü 10%, vagyis 2130 K 14 f. helyett 7000 K. 3., a tisztviselők jutalékára 800 K. 4., jótékonycélra 217 K 73 f. Összesen: 22017 K 73 f. mig a fenmaradó 1000 kor. vitessék át az 1911 évi nyereség számlára. Indítványozza az osztaléknak 1911 évi február 3-től kezdődően az intézetnél és Nagyváradon a Központi Takarékpénztárnál költségmentesen leendő kifizetését s kéri, miszerint a tárgy- sorozat 6-ik pontját határozattá emelni, az uj részvények kibocsátására vonatkozó tervezetüket, zárszámadásaikat elfogadni, részünkre a felmentvényt megadni méltóztassék. Az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslat a következő: 1., mondja ki a közgyűlés, hogy uj 500 drb. 200 korona névértékű névre szóló részvényt bocsát ki akként, hogy minden 2 darab régi részvény tulajdonosának elővételi joga van egy darab uj részvényre. 2., ezen elővételi jog csakis 1911 évi február 20-ig gyakorolható olymódon, hogy ezen idő alatt a régi részvények a társaság pénztárnál lebélyegezés végett bemutatandók, 3., minden egyes részvény vételára fejében az elővételi jog gyakorlásának bejelentésekor 200 korona töke, ennek 1911 évi január 1-tőli 6 százalék kamata s a bélyegilletéken felüli 2 K. kiállítási dij fizetendő, 4., a vételár részletekben is fizethető, még pedig az eőlvételi jog gyakorlásának bejelentésekor 20 K, 1911 évi ápr. 1-én 20 K, 1911 évi máj. 1-én 20 K, 1911 évi junius 1-én 20 K, 1911 évi Julius 1-én 20 K, 1911 évi aug. 1-én 20 K, 1911 évi szeptember 1-én 20 K, 1911 évi okt. 1-én 20 K, 1911 évi nov. 1-én 20 K, 1911 évi dec. 1-én 20 K, s minden fizetés alkalmával a hátralékos vételárnak 1911 tanuár 1-tőli 6 százalék kamata, 5„ az 1911 február 20-áig szabályszerűen nem gyakorolt elővételi jog a társaság üzletbarátaiból alakult alkalmi egyesülésre száll 6., a fizetési késedelembe eső részvényesre az alapszabályok 14 §-a leszen irányadó. 7., Az újonnan kibocsátandó részvények a régiekkel mindenben egyenlő joguak lesznek s már az 1911. évi nyereségben is részesülnek. Közgyűlés úgy az előterjesztett igazgatósági s felügyelő bizottsági jelentést, valamint az alaptőke félemelése iránti javaslatot elfogadta, számadóknak a felmentvényt megadta, s egyben úgy az igazgatóság, mint a tisztviselőknek az elért fényes eredményért elismerését kifejezte s köszönetét jegyzőkönyvileg nyilvánította, melyhez mi csak annyit füzünk, hogy illusztrálásául annak, mily kiváló vezetőt nyert az intézet Tunyoghy Lajos személyében, bizonyítja az is, hogy alig egy évi működése alatt már kétszer emeltette az intézet alaptőkéjét, amivel azt óhajtja elérni, hogy az intézetet nagy- gyá és hatalmassá tegye. Az intézet vagyoni állása: Részvénytőke 200000 K. Tartalékalap 29000 K. Betét 575491 K 90 f. Váltó tárca 1065815 K 91 f. Jelzálog kölcsön 40315 K. Követelések folyószámlán fedezet mellett 47640 K 28 f.
