Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-02-25 / 8. szám
• • Á.-Á,. -dó -í1 8-ik szám. február 25. KÖZÉRDEK íijtézkedtek.; ()^eggöiT lfeák el a házait, hogy oda se. héj se ki! Jelentést5leitek felsőbb kejyre. 'A' j^agf ó.riosók napöia)) utah járták a Töz séffel s'az epidémia' niégtá jerjtrd. I )b hát ' hogyr)|; terjeiíl volua! NlikoV a derék íhizi polgárőrség ahHvetT/ hogy Éíj- b:lességéf |eíjesitette ■ volna, maga; Is ré^zj yott a tífuszban elhunytak halotti turáni’ s együtt evett-iVptt a betegekkel! HÖt itiég a bába is, aki azóta életével fizette meg a vakmerőségét! .Ilyen tulázsiai, illetve í® firizai állapotok mellett csoda-e, ha a hatóságok minden jóakarata hajótörést szenvedett ? Sőt valóban az a csoda, hogy á betegek száma eddig csak tizenhat a halottakkal egvüttj Má már a kiütéses tífusz fellépett Kőbányatelepen (Blidár) is, mely már nagybányai városi terület. A városi hatóság is mindent megtett. A városi orvosok azonnal kiszálltak s csak az a szerencse, hogy van egy derék erdőőr Kőbányán Pétneházy. aki vaskézzel szerez érvényt a hatóság intéz- kedéseinnk s ugyancsak elbánnék a kirendelt polgárőrséggel, ha úgy viselkednék, mint a felsőfernezelyi! De hát Felsőferne- zelyen csendőrség van, az nem látta, hogy mit művel a polgárőrség? A járási és városi hatóság tizenhat csendőr sürgős kirendeléséi, közegészségi felügyelő és állandó járásorvos kiküldését kérte. Mindenre jött Ígéret, de eddig se csendőr, se felügyelő, se járványorvos ! Pedig derék orvosi karunkat az ily zaklatásnak tovább ki nem tehetjük! Meg azután városi betegek is vannak és vájjon helyes dolog e, hogy a legnagyobb elővigyázat mellett is a kiütéses tifuszos és rendes betegeket ugyanazok kezeljék ? Magasabb helyről is a legsürgősebb, azonnali intézkedéseket kérjük! A városi lakosságot pedig figyelmeztetjük, hogy csak a vízvezeték vizét használja minden célra; mától kezdve 30 csap van nyitva. A malomárkok vizei meg vannak fertőzve s igaza van a tanácsi Köszönetnyilvánítás. A uágykárolyi : honvéd zászlóalj paráncsnok ur ^zives v<|t :— a „Közérdek" 7-ijí számában ismertetett s éngein ért' inzultus folytán — legszigorúbb Vizsgálatot megindítani s nekem'teljes elégtételt szolgáltatni. Ezen eljárásáért, de különösen a vizsgálatot vezető százados ur udvarias, humánus és nemes emberszeretetre valló eljárásáért kedves kötelességemnek is- | merem hálás köszönétemet nyilvánítani. — ! Koffler Ignátz izr. kántor. Az iparkamara ösztöndíj pályázatai. A kereskedelmi és iparkamara a keceskede- |. ' lemüjzyi m. kir. miniszter ' megbízásából Mária j Valeria főhercegnő Ö császári és királyi Fensége születésének emlékezetére, Feigtlander j Frigyes bécsi lakos, kereskedelmi tanácsos által I ' alapított ösztöndíjakra pályázatot hirdet; ez évben két, (2) egyenként 1100—1100 (azaz egyezeregyszáz—egyezéregyszáz) koronás ősz-! töndij lesz kiadva. Ez ösztöndíjak képesítéshez! kötött ipart üzö két szegényebb sorsú, érdemes, szakmájában kiváló és józan életű olyan kezdő fiatalember, magyar honos iparos mester vagy idősebb segéd kaphatja továbbképzés céljából vagy műhely! berendezés, illetve annak töké- letesbitése céljából, vagy forgótőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvettek vagy átvenni akarják. Pályázatot hirdet továbbá a kamara a Goldberger Erzsé- bet-féle alap segélydijakra, szintén a kereskedelemügyi in. kir. miniszter megbízásából. Ki adásra kerül hét, (7) egyenként 300—300 (azaz háromszáz—háromszáz) koronás és egy 250 (azaz kettőszázötven) koronás, összesen tehát 8 (nyolc) segélydij. E segélydijakat szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon el hunyt, képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparosmesterek szegénysorsu özvegyei vagy szegénysorsu, de 18 évet még be nem töltött (fiú, esetleg leány) árvái kaphatják. A folyamodványok legkésőbb folyó évi április 15-éig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Minthogy e pályázatok az egész ország területén meghirdettetnek, igy rendkívül nagyszámú kérelem gvül össze e kevés számú ösztöndíjra. — előre figyelmezteti a kamara az érdeklődőket, hogy költségkímélésből csupán azok pályázzanak, kik a fent ismertetett feltételeknek teljesen megfelelnek. Szabálytalanságok a pótadók körül. A belügyminiszter értesülése szerint a vármegyei pótadó kivetése és beszedése terén több vármegye azt a helytelen gyakorlatot követi, hogy az egyenes adók sommás kimutatása alapján az egyes községek lakosaira eső pótadót hozzávetőleg állapítja meg, azt az illető községtől egy összegben követeli, a községre bízva, hogy a szükséges ösz- szeget miként veti ki és szedi be lakosaitól. Ennek a gyakorlatnak az a következménye, hogy a községek a vármegyei pótadó beszolgáltatására szükséges összegeket legtöbb esetben saját költségvetésükbe veszik föl kiadási tétel gyanánt s községi pótadó alakjában szedik be lakosaiktól. Az 1883. évi XV. t.-é. 9. és 12. szakaszai szerint a pótadót egyénenkint kell kivetni, s az az egyes adózókat állami adójuk arányában személyesen terheli. A község kötelezettsége arra terjed csak ki, hogy a pótadót a törvény- hatóság által megállapított százalékban az egyes adózókra kiveti, beszedi és a törvény- hatóságnak beszolgáltatja. Egyes vármegyék által követett gyakorlat tehát szabálytalan. A belügyminiszter most megjelent rendeletében felhívja a vármegyéket az esetleg követett helytelen gyakorlat megszüntetésére, amennyiben a szabálytalan eljárás szabályrendeletük rendelkezésén alapulna, a szabály- rendelet sürgős módosítására. Vendéglősök és a borárak. Vendéglősök köréből kapjuk azt a híradást, hogy a tavaszkor a borárak oly hirtelen és nagymérvű emelkedésére van kilátás, aminőre 15 év óta nem volt példa. Azt állítja a hírforrás, hogy a borkereskedők a termést összevásárolták és a tavaszkor az árakat erősen emelni fogják. Ezzel szemben a borkereskedők az Alacsony árak miatt panaszkodnak. Hivatkoznak arra, hogy a borárak 40—40—48 koronán állanak, de az utóbbiak ritkaságszámba mennek. Dalmáciában és Déltirolban 50—55 korona a bor ára. Alsó-Ausztriában izonban a 80 koronás ár sem ritkaság.-dk' oldali USCH0NG-8ÜZIASFUR00 BAKTERIUAfä-M ENTES természetes ásványvíz ÜDIT-GYÓÖYiT. ÜDIT-GYÓGYIT. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedencze idült hurutjainál, hugyUö- és fényképződésnél, a légutak és a kiválasztó szervek hurutos bántalmaznál kitűnő hatásúnak bizonyult. Or^7-osila,gFőraktár: 41.—? Kerekes Ödön tüszerkereskedö czégnél Nagykároly, Nagypiacztér. * I hirdetménynek, hogy halál van az árok vizében! Ki akar szép ropogós perecet, kiflit, zsemlyét, finom búza vagy rozskenyeret enni ? Az keresse fel Rosenfeld Lajos pékmester sütödéjét Nagykárolyban, Széchenyi-utca 2. sz. alatt, ahol mindezeket megkaphatja. Minden nap kétszer friss sütés. Kiadó Nagykárolyban, a város központján levő Könyök-utca a tavaszi esőzések be- áltával =f=bivaly és s e rt é s fű rüszté s céljaira jutányos áron kiadó. Egy román intézet haladása. Minden egyéb commentar mellőzésével megemlítjük a kolozsvári „Economul“ mérlegéből, hogy az intézet vagyona 4,500,000 korona és a mull évvel széniben közel 600,000 koronával gyarapodott. A betétek különösen 310,000 koro- ! nával emelkedtek s ez idő szerint 2,000,000 j koronát tesznek ki. A visszleszámitolasból ' kitetszöleg az intézetnek kiterjedt hitel összeköttetései vannak. Három fiókkal és tíz sző: i vetkezettel kapcsolatban dolgozik. Jótékony- j célokra az „Economul“ fenáilása óta 63,000 koronát fordított. Az idei kvótából több ko- i lozsvári közintézetet, többek közt: a Kolozs- megye árváit, tűzoltó-, mentő-, vakok-, siket- ' néma-, vöröskereszt-, fillér- és patronázs-egye- I sületekel is részesített segélyben. Országos vásárok vármegyénkben. I Február 28-án Krasznabélteken, március 6-án Avasujvároson, 13-án Avasfelsőfaluban, 15-én Nagysomkuton, 17-én Csengerben és Erdő- 1 szádán, 20-án Mátészalkán és Nagybányán. A nagykárolyi vas- és lemezárugyár a jövő hó közepén kezdi meg működését. A gyártelep a Kálmánd-utca végén a Klein- féle cementárugyár volt telepén lesz A telepengedély kiadását megelőző hatósági helyszíni szemle f. évi márc. 1-én lesz megtartva. Munkáskéz a gép kerekén. Szalma- préseléssel foglalatoskodott gróf Károlyi Gyula mérki gazdaságában Varga Sándor fábiánházai legény. Mikor a préselő gőzgépet mozgásba hozta, Varga a fogaskerék tengelyéről akart egy odacsavarodó szalmacsomót levenni. Jobbkezével odakapott a mozgásban levő tengelyhez, de a kerék odakapta a kezét és abból cafatokban tépte le a húst. Vargét életveszélyes sérüléseivel beszállították a helybeli közkórházba. Piaci csoda. Ez a legújabb neve Kóhn ' Antal nagykárolyi órás és ékszerésznek azokért I a bámulatot keltő olcsó és finom órákért és ! ékszerekért, a melyeket nagy vásárok alkalmával árusít. A hivatásos tolvaj. Többet ült már a ! tömlőében, mint a szabadlevegőn Lakatos Balog Jmis gencsi lakos, a ki hivatásosan űzi a tolvajmesterséget. Szombaton ismét törvény előtt állott a foglalkozása miatt, mivel nagy- károlyban kétrendbeli lopást követett el. A törvényszék hat hónapi fogháöra Ítélte Lakatos Balog Julist, aki febbezett az Ítélet ellen. A vármegye virilistái. Szatmárvár- megye legtöbb adót fizető bizottság tagjainak az 1911. évre összeállított névjegyzékét most bocsátotta nyilvánoságra a közigazgatási bizottság. Megtudjuk e listából, hogy Szatmár- megyében 290 virilista van, mig a póttagok száma 20-ra rúg. Az 5000 koronánál több adót fizető bizottsági tagok névsora a következő: gróf Károlyi Gyula 24474 koronával, gróf Károlyi József 19880 koronával, Jasz- trabszky Kálmán 11965 koronával, báró Vócsey László 8529 koronával, Kende Zsiginond 8328 koronával, báró Vécsey Aurél 8204 koronával, gróf Teleky Gyula 7979 koronával, gróf Dégen- feid Sándor 6608 koronával, Szentiványi Gyula 5088 koronával, Berger Ármin 5006 koronával. Pannonia szálloda Tasnádon, a váro- legforgalmasabb helyén. 10 szoba, fürdő, szoba, minden vonat érkezésnél társaskocsis külön étterem, színház- és tánctermek, kávé- ház. Kitűnő ételek és italok. Minden este Koszta Dezső kiváló cigányprímás hangversenyez. Tulajdonos: Grósz Sándor.
