Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-02-18 / 7. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK február 18. 7. szám. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü F Pl" fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban; JR||I* szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, MM Ilii 111 íJUllU koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. fogtechnikus. védelmére mit sem ér s igy egészen bátran vezethetnők be nálunk is miként a külföldi államokban már régen otthonos, hogy a katonatisztek privát életükben nemcsak hogy kardot nem viselnek, de még a katonaruha feszességétől is megszabadulnak, amennyiben civilruhákban járnak. Mi tiszteljük és becsüljők a katonáékat mindaddig, mig a kötelességüket teljesitik, amiért mi polgáremberek fizetjük őket. A hivatalfőnök is, hivatalnokait amíg azok kötelességüket teljesitik tiszteli becsüli s megtesz érettük mindent ami csak módjában áll. De vájjon az a hivatalfőnök mit szóllana, ha egy szép napon hivatalában az ő általa fizetett, az ő pénzéből élő hivatalnokok megrohannák s úgy magyarosan elnadrágolnák? Ugyebár egészen bizonyos, hogy az egész hivatalnoki kar a másik pillanatban úgy repülne ki a hivatalból, hogy a leghíresebb aviatikus sem különben. S a katonatisztektől s egyáltalában katonáéktól, mi az adófizető polgárok eltűrjük azt, hogy velünk kényök-kedvük szerint elbánjanak? A modern kor felfogásával ez egyáltalában nem egyezik s mint látjuk a következményekből nem is tűri azokat az ósdi állapotokat melyek eleddig szokásban voltak. Ha a belátás, az ész nem diktál praktikusabb elveket, majd megteszi a polgárember egyetlen erőssége, a Browning, azt a szolgálatot, hogy mindenkor és mindenhol megvédelmezze a becsületét s önmagát a katonai brutalitásokkal szemben. A ki hashajtók használatára van utalva, gyakran nemcsak sikertelenül próbálja a sok lármával dicsért különböző hashajtókészitményeket, hanem sokszor újabb bajokat is szerez általuk. Ezért különösen fontos a hashajtószernek gondos és óvatos kiválasztása. A székesfővárosi Szent Rókus- közkórház főorvosai már egy emberöltővel ezelőtt megállapították, hogy a természetes Ferenc József-keserüviz rendkívül kedvező vegyalkatrészeinél fogva nemcsak könnyen bevehető, hanem a többi keserű-gyógyvizekhez képest kisebb mennyiség hevétele után még rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt, mintázok. Ezért mint igen hatásos hashajtót a Ferencz József- vizet kiválóan ajánlják. Az olyan helyeken, ahol az ás- ványvizkereskedésekben valódi Ferencz József-keserüviz nincs raktáron, legjobb a rendelést egyenesen a Ferencz József-források szétküldési - igazgatóságához Budapestre intézni. Nehány szó az „intőkhöz“ Megjöttek az “intő“-k illetve félévi bizonyítványok. Vájjon hány szülő van, aki gyermeke hanyagságának az okát önmagában is keresné? Talán egy sincs?A legtöbb szülő azt hiszi, hogy ha gyermekét beíratta az iskolába, vett neki könyvet és egyéb tanítási eszközt, akkor minden kötelességének eleget tett. Az, hogy mindennap számon kérje tőle, mit tanult, eszébe sem jut. Pedig de sokat tudhatna meg tőle! Megtudhatná, hogy az a tanító milyen hihetetlen munkát végez csak egy- egy órán át is. Megtanulná tőle becsülni azt az iskolát, mely az élettudást helyette önti gyermeke ielkébe. Megtanulná tőle kalapot emelni az előtt a tanító előtt, aki lelke egész készletét, munkabírása egész súlyát hozza naponként és óránként áldozatul az ő.gyermeke szellemkincsének a gyarapítására. Fájdalom, ez ma nincs igy. A szülő ma az iskolát is vásári bódénak nézi és azt hiszi, hogy kisebb-nagyobb ajándék fejében megfelelő bizonyítványt (a tudománnyal nem törődik) szerezhet gyermekének, Az egyszeri marhakereskedőnek az a mondása, hogy „Sok ökrébe került neki ez az egy szamár“ (a fiát érti alatta) sohasem volt találóbb, mint ma. A szülők 90 százaléka vallja ma ezt a hitet. Lelke rajta, aki rászolgált a meggyö- keresitésre, bár ezt semmi sem mentheti. Ha ma a szülő „intő“-t kap, szalad az iskolába és holmi ajándékfélével igyekszik megvásárolni a tanár ur jóindulatát, melynek hiánya szülte szerinte az intéssel kilátásba helyezett katasztrófát. Ez a korszellem! A jóakaratot, kötelességtudást rosszakaratnak minősíteni, hibánk, bününk feltárását irigységnek nyilvánítani, dolgainknak csak a könnyebb végét keresni, a terhét a másik nyakába varrni, de az eredményét okosan megkaparintani ez az élni tudás művészete. Hiszen maguk a tanügy emberei is (tisztelet a kivételnek), igy szoktak tenni. Mennél több mellékjövedelmet összeharácsolni, az iskolát kellemetlen nyűgnek tekinteni, se itt se ott eleget nem tenni, nagy- képtisködni, másokat szemérmetlenül fumi- gálni — ez a mai paedagógiai iparlovag életprogrammja ! Miért lenne külömb a szülő, hisz előtte folyik ez az ocsmány játék! Persze a jó paedagogus holtig tanul, mivel pedig a struc se kutya, hát megtanulja tőle, hogyha ő a saját becses fejét a homokba dugja és senkit se lát, hát — őt se lássa senki 1 Ha pedig valaki mégis látni merészeli, az legalább is — paraszt, akire nem szokás semmi', adni. így nem csoda, ha a szülő az “intő“-ben a tanár rosszindulatát látja, melyet ajándékkal igyekszik elhárítani gyermeke fejéről. Ezt pedig egyszer már őszintén el kellett mondani, gondolkodjék rajta a szülő, tanár egyaránt, mennyi benne a való s kit terhel az „intő“-ért a legnagyobb felelősség : gyermeket, szülőt avagy tanárt-e? Eladó ruharaktár. Egy jó forgalmú férfi és női ruhakereskedés eladó. Dehát a kis Rózsika apja mindezt nem látta meg a pénztől. Külömben meg azért is inkább az özvegyet vette el, mint valami vén leányt, mert annak is volt egy öt esztendős kis leánykája és igy feltételezte róla. hogy ért a gyermekneveléshez. Egy ideig csak megvolt valahogy az uj mama a kis Rózsikával, de mikor mind gyakrabban tapasztalta, hogy a rokonok és ismerősök az ö kis leányát mellőzik amiatt a szép szőke baba miatt, elhatározta, hogy eltávolítja a háztól. Rábeszélte az apját, hogy adják be a városi nevelő intézetbe, mert hát ö bevalja nein tud neki olyan tökéletes nevelést adni, mint amilyen egy ilyen úri leányt megillet. Az apa ráállt és csakhamar bent volt a kis leány a nevelő intézet unalmas falai között, mert szépsége miatt az apai háznál nem volt számára hely. De ez csak kezdete későbbi szenvedéseinek. Mikor az iskolát elvégezte, még kevésbé kívánta a mostoha anyja, hogy othon maradjon, mert tudta, hogy akkor aző leányát ugyancsak senki sem veszi észre, azért hát rábeszélték, hogy keressen valami foglalkozást, amiből aztán megélhet amig férjhez nem megy. a mostohája hiszen az ilyen szép leányokat mint maga, hamar elkapkodják. De mi legyen? Szép volt hát természetes, hogy színésznő lett. A mostohája nem győztek eléggé dicsérni a választását, hogy ilyen kitűnő pályát választott, melyben idővel még igen sokra viheti, odahaza az Ismerősök között azonban egyre azt hi- resztelte, hogy nem sokat tart a Rózsika tehetségéről, sőt azt is megsúgta titokban, hogy alighanem rossz útra tévedt a szép leány, mert mint halottá udvarlókat tart és nem igen válogatja őket, legfeljebb csak az erszényük súlya szerint. Hát a mi az udvarlók számát illeti abban, nem túlzott a mostoha, mert annyian lesték a szép Rózsika minden mozdulatát, hogy akármelyik divatos primadonna büszke lehetne rá, ha annyi lovagja volna mint neki volt. És bár elragadó kedvességgel társalgóit mindenkivel, még sem birt ráfogni semmit még a kartársnői rosszakarata sem. Szívesen beszélgetett, ha megszólították, de soha nem adott alkalmat a bizalmasabb közeledésre. Nem érdekelte senki különösebben. Egyszerre azonban mégis megdobbant a szive. Egy fiatal szigorló orvossal ismerkedett meg, akinek igénytelen egyszerűségét megszerette. De nem árulta el irányában a legcsekélyebb jellel sem ezt a szeretetett. Csak olyan tartózkodóan kimérten társalgóit vele is mint a többi udvarlójával, mert sértette volna az önérzete, hogy ő kérje meg, ő akinek annyian esdenek a kegyéért. Már vagy fél esztendeig tartott ez az ismeretség, mikor a fiatal megszerezte a diplomát és elhatározta, hogy nőül veszi a szép leányt. De először megakarta tudni azt is, hogy miféle családból származik. Kerülő utón sikerült megtudnia a város nevét, hol a leány szülei laktak s másnap útra kelt, anélkül, hogy erről csak egy szót is szólt volna iinádottjának. A szülői háznál a mostoha fogadta. Mikor megtudta, hogy a fiatal ember mi járatban van, színlelt jóakarattal tudtára adta, hogy nem tanácsolja szándéka keresztülvitelét. Elmondta aztán, hogy hány udvarlója, meg mije volt már annak a leánynak, aztán meg hát nem áll jót érte hogyha asszony lesz is nem tart e majd. Benne van már a vérében az ilyennek a rosszaság, tudja lelkem nem asszonynak való az. Dehogy is annak. A fiatal elgondolkozott, aztán megköszönte a szívességei, hogy felvilágosította. De ha már ennyire eljött, hát ne jött légyen hiába kezdte újra az asszony, lit Úgysem soká tart édesem biztatgatta GAZDÁK FIGYELMÉBE! \rí,xz7vZ!j‘, I Államilag ólomzárolt, arankamentes lóhere- és lucerna magvak, eredeti quedlinburgi I répamagvak kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók jj TAUB SÁMUEL cégnél Nagykárolyban, (Széchenyi-utca 23. szám.) Telefon 86.
