Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-28 / 4. szám
6-ik oldal. el a tárgysorozattól és vegye tárgyalás alá a 4. és 5-ik pontot, melyet a közgyűlés magáévá tett. Elnök mély meghatottsággal jelenti a közgyűlésnek az intézetet ért súlyos veszteségeket, mely a vezér és zászlótartó el- hunytával nehezedett reá. Ilyen vezér volt Benedek Mátyás, aki szívvel, lélekkel az intézet felvirágoztatásának szentelte az idejét és azt nagygyá és erőssé tette s hogy a temetésnél búcsú bezzédet tartó lelkész szavait idézze: „Elesett fejünk koronája.“ Zászlótartója volt dr. Reichard Manó ügyész, aki a szeretve tisztelt vezérigazgatóval együtt működve szolgálta az intézet érdekeit. Azt hiszi a közgyűlési tagok óhajtását tolmácsolja akkor, amidőn a tárgysorozattól való eltérést a gyász méltó megnyilvánulása céljából indítványozta, hogy gyászkeretben jelenhessen meg az a jegyzőkönyv, amelyben elhunyt vezérigazgató és ügybuzgó jogtanácsossá emlékének megörökítése foglaltatik. Indítványozza, hogy a gyűlés a saját kebeléből küldjön ki két tagot, akik az elhunyt özvegye előtt tolmácsolják a közgyűlési tagok mély részvétét az ért csapás felett s dr. Reichard Manó ügyvéd özvegye előtt pedig sürgönyileg fejezze ki részvétét a közgyűlés. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a küldöttség tagjaiul Markutz Gyula és Jakab Mór részvényeseket választotta meg. Ezután felolvastatott az igazgatóságnak az elhalálozásáról szóló jelentései, melyben a részvétek tolmácsolását és az elhunyt vezérigazgató emlékének alapitványnyal való megörökítését valamint dr. Nagy Zoltánnak ügyészszé való megválasztását jelenti a közgyűlésnek. Úgy a tett intézkedéseket, valamint a választást tudomásul vette a közgyűlés. Az uj ügyészt az intézet nevében Végh József üdvözölte mint családtagot, mert az elhunyt vezérigazgató elvei szerint az intézet igazgatósága és tisztikara egy családot képez, akik együttesen dolgoznak az intézet java és fejlesztése érdekeben. Ezután egy szép, igen szép jelenet következett. Elnök gyönyörű beszédben indítványozta, hogy a közgyűlés válassza meg vezérigazgatójául az apa gyermekét. Lelkes éljenzessel tette az indítványt magáévá a közgyűlés, mely után újból elnök üdvözölte az uj vezérigazgatót, akit a közbizalom néhai édes atyja örökébe helyezett. Beszédét az alábbi szavakkal végezte: „Kövesd őt, légy édes apád méltó utóda s mi büszkék leszünk reád.“ Benedek Zoltán meghatóban mondott köszönetét a kitüntetésért, mely a bizalomnak ily spontán való megnyilvánulásával érte, Ígéri, hogy minden törekvése az intézet érdekei előmozdítása leend, hogy méltó legyen arra a bizalomra, a melyben őt az intézet részvényesei részesítették. Majd a közgyűlés engedelmé- vel Vajda Henrik főkönyvelő üdvözölte az uj vezérigazgatót s kérte, hogy vegye sze- retetébe a tisztikart, a ki örömmel fogja teljesíteni szolgálatát, mert az uj vezérigazgatóban oly férfiút nyert, a kit évek óta ismernek és tudják jól, hogy méltóbb férfiút az intézet nem is választhatott volna ezen szép és bizalmi állásra. Benedek Zoltán megköszönte ezen nem remélt és kellemes meglepetést s arra kéri a tisztikart, hogy benne ne hivatalfőnököt, de mindig a szerető munkatársat tekintsék. Tárgyalás alá került áz 1910. évi üzleti eredményről szóló jelentések, melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott és a felmentvényt számadóknak megadta s Grosz Béla indítványára úgy az igazgatóság, valamint felügyelő-bizottság a tisztviselőknek az elért ritka szép eredményért köszönetét szavazott. Felügyelő-bizottság tagjaivá Végh József, Markóvits Sándor és Peizner Lajos választattak meg. — Az alapszabályok módosítása iránti javslatokat elfogadták s ezzel a gyűlés elnök éltetésével véget ért Az „Érmihályfalvai járási segélyszövetkezet“ tartotta meg ezután ugyancsak Végh József elnök,ete alatt közgyűlését, melyen elfogadták az igazgatóság, a felügyelő-bizottság jelentését és a felmentvényt számadóknak megadták. Tudomásul vették a III. évKOZÉRDEK társulat megalakítását és elfogadták az alapszabály módosítása iránt beadott javaslatokat. Betörő gyermekek. F. hó 17-én az iskolából kijövett 6 érmihályfalvai 12—14 éves gyermek a vásártéren feltörte Deczky János kovácsmester bódéját és ebből kalapácsot és 40 drb. patkót ellopott a melyen hűségesen és testvériesen megosztoztak. A csendőrség azonban kiderítette a tetteseket és ellenük a feljelentést a hatósághoz megtette. Pénzintézeti közgyűlés. Az Érmel- lékl Hitelbank r. t. f. hó 29-én tartja évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint az évi nyereség összege 30000 K-át tesz ki, melynek felosztása iránt az alábbi javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. Vezér- igazgató jutalékára 900 kor. Tisztviselők jutalékára 900 kor. Tartalékok Gyarapítására 6600 kor. Osztalékul részvényenként 18 kor. 21,600 kor. forditassék. A gyűlésen ki vannak tűzve az igazgatósági és felügyelőbizottsági tag választások is. Népsegélyző bank gyűlése. Az „Ér- mihályfaivai Népsegélyzőbank mint Szövetkezet“ f. hó 22-én tartotta meg V. évi rendes közgyűlését Spilauer Frigyes alelnök elnöklete alatt, melyen 43 részvényes 2600 üzletrészszel jelent meg. Elnök az ülést megnyitván a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Jakabovits Emánuel intézeti ügyészt, hitelesítőkul Pali István, Schvarcz Gerzon és Rosenfeld Ignácz részvényeseket kérte fel. Az igazgatóság jelentését és 1910. évi zárszámadásokat a közgyűlés elfogadta a számadóknak a felmentvényt megadta. A felügyelő-bizottság tagjaivá Klór Antal, Klósz Lajos Deutsch József és Róth Lipótot, 3 évre újból megválasztottta. A hatodik évt. megalakulását 198 tag 3115 üzletrészszel tudomásul vette a közgyűlés. Tudomásul vette az intézeti telekvételt is és azt hogy tavasz- szal az intézeti ház építését megkezdik. Nem mulaszthatjuk el, hogy elismeréseinket ne fejezzük ki a részvényesek nevében a intézet kiváló vezetője Danczinger Lajos vezérigazgató és Vajda Zsigmond főkönyvelő urak előtt, a kiknek fáradságot nem ismerő tevékenységének eredménye az, hogy az intézet egyike a vidék legkedveltebb és legkiválóbb és legmegbízhatóbb pénzintézeteinek. Takarékpénztár közgyűlése. Érmi- hályfalva legrégibb és egyik legtekintélyesebb pénzintézete az „Érmihályfalvai Takarékpénztár r. t. f. hó 22-én tartotta XXVII, évi közgyűlését Bory Béla elnöklete alatt. Elnök a gyűlés megnyitása előtt kegyeletes szavakban emlékezett meg az intézet régi igazgatósági tagja Benedek Mátyás elhalálozásáról, indítványozta, hogy a gyászeset alkalmából a közgyűlés az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvileg örökítse meg és a gyászoló családot erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítse. Ugyancsak indítványozta, hogy Eör- dögh Vincze nyugalmozott könyvelővel szemben jegyzőkönyvi kivonaton fejezze ki a közgyűlés elismerésétaz intézet szolgálatában kifejtett tevékenysége felett. Minkét indítványt egyhangúlag tette magáéra a közgyűlés. Ezután elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Killing György és Mátray Ákost kérte fel. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése és a tiszta nyereségfelosztása iránti tervezet elfogadtatott számadóknak a felmentvény megadatott s az osztalék kifizetésének kezdetéül f. hó 23-ikát állapították meg. Ezután megejtették a választást melynél heves küzdelem folyt le, amennyiben Feldmann Károly köztiszteletben álló érsényen földbirtokossal szemben a kit az elnökség igazgatóság és részvényesek nagy tömege pártolt egy érdek csoport, a melynek élén, Vetzák Ede és ifj. Dr. Vetzák Ede nagykárolyi bankigazgatók álottak és érdekében személyesen korteskedtek Dr. Jakab Ernő ügyvédet léptette fel, aki azonban 78 szavazattal bukott el, Feldmann 298 szavazatával szemben. Megválasztattak. Elnökké Bory Béla, vezérigazgatóvá Lovass István, igazgatósági tagokká: Feldmann Károly, Dr. Fráter Gáspár, Glück Adolf, Jakab Rezső, Lovass Sándor, Lévay Vincze, Pollák Mór és Szathmáry Sándor. 4. szám. január 28. Elfogott íótolvaj. A széplaki csendőrség letartóztatta Lakatos János debreceni illetőségű nótárius lótolvajt a kiről kiderült, hogy egy évvel ezelőtt érkeserüből több lovat lopott. Hogy a megrögzött gonosztevő lelkét még milyen bűnök terhelik, azt, a folyamatba tett vizsgálat van hivatva eldönteni. „ K oil árit“ (bőrleniBz] A jelenkor legjobb tetőfedő- és elszigetelő-lemeze. Egyedelárusitó Grosz Hermann és Fia Érmihály falva. ál? © Vendéglő átvétel. Van szerencsém az „Érmellék“ és vidéke n. é. közönsége szives iSN tudomására hozni, hogy Székelyig hídon a város központján lévő I NAGY VENDÉGLŐT jj §( átvettem s azt teljesen átalakítva ^ a mai modern kor igényeinek meg- ^ felelően rendeztem be. yjC )£) Székelyhidon e téren 20 éven C«, 'j»Q át szerzett tapasztalataim feljogo- ^ IPÍ sitanak azon reményeknek kifejezést jfj» lfp( adni, hogy a n, é. közönség velem m (Sy szemben eddig tanúsítót partfogasat ezúton sem fogja tőlem megtagadni. föd Öt teljesen újonnan berendezett ^ it] szoba. — Kocsi minden vonatnál. H Havi kosztosok elvállaltalak. A n. é. közönség kegyes párt- SP! pogását kérve, vagyok JÜ* |jpj kiváló tisztelettel §Q Ádám Gusztáv, vendéglős, ^ Székelyhid. Főmunkatárs: f^acsHnvictt W tÍ8»tú. Képviselőtestületi közgyűlés. Székelyhid város kepviselőtestülete f. hó 21-én gyűlést tartott. A gyűlés főtárgya Biharvár- megye törvényhatósági bizottságának a járda ügyre vonatkozó 1542/10039/910. számú határozatának tárgyalása volt. Mielőtt a vita kezdetét vette volna, Fandli József főjegyző kéri a képviselőtestület tagjait, hogy kölcsönös megértéssel, egymás érdekeit támogatva és előmozdítva, vessenek véget ennek az áldatlan küzdelemnek, annyival is inkább, mert a város, a járdaépítésre felvett amortizációs kölcsön után, már február 1-én a kamatot is fizeti s sajnos, mind ez ideig a járdának még hire sincs. Tunyoghy Lajos kijelenti, hogy ö ez ideig a kőjárda hive volt, mivel azonban időközben meggyőződött az aszfalt célszerű voltáról, támogatja azt az érdeket, hogy a piactér és a Kossuth- utca aszfaltiroztassék. Stettner János közjegyző azt indítványozza, hogy a felsővároson a főszolgabírói hivatalig, az alsóvároson, a Rákóczi-utcán a ref. templomhoz vezető letérőig s a Kossuth-utca pedig a vámhidig burkoltassék aszfalttal. Ó Szabó József ezzel szemben az általános köjárda mellett foglalt állást, azon nézetének adva kifejezést, hogy a kőjárda — mivel Székelyhid tulnyomólag gazdasággal foglalkozó város — eltekintve attól, hogy tetemesen olcsóbb is, sokkal jobban be fog válni, mint az aszfalt-járda. Kéri a képviselőtestületet, hogy a túlnyomóan közköltőt nem fizető székelyhídi lakosok által beadott fellebbezést mellőzve, az egész várost kőjárdával burkoltassa. = Dr. Jakabovits Emánuel kikel a vármegye gyámkodása ellen. Kijelenti, hogy ő sem az aszfalt, sem pedig a kőjárda előnyeit nem ismeri. Az azonban bántja, hogy a vármegye a képviselőtestületet kiskorúnak tartja s azt autonom jogában gátolva, folytonosan az orránál fogva vezeti. Indítványozza, hogy a képviselötes-
