Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1911-05-27 / 5. szám
I. évfolyam. 5. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. május 27. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. «•>•«> Érmihályfalva. I-------cm B lum testvérek férfi- és női divatáruháza Érmihályfalva (Kereskedelmi Bankkal szemben.) Ajánlja az idény legszebb és legdivatosabb áruival dúsan felszerelt raktárát. Jutányos arak! Pontos kiszolgálás! Községek állami segélyezése. A községek beligazgatási súlypontja, közvagyon becsületes kezelésében, a közterhek igazságos kivetésében, a közegészség, a személy- és vagyonbiztonság fentartásában, a közoktatás hathatós támogatásában s az általános jogrend megvédésében rejlik. Minden község haladása két irányú kell, hogy legyen: anyagi és szellemi. A kettő egymással válhatlan kapcsolatban van s egyik föltételezi a másikat. Anyagi erő nélkül nem lehet azon eszközöket előteremteni melyek a szellemi haladáshoz szükségesek ; szellemi erő nélkül pedig nem lehet az anyagi gyarapodást biztosítani. Az anyagi érdekek előmozdítása egy-egy községben sok irányú lehet és a község gazdasági, ipari és egyéb termelési viszonyaihoz ^módosul. Általánosságban sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a községeknek anyagi helyzete évről- évre rosszabbodik. Az állami törvényhozás az általános érdekű, tisztán állami föladatokat a községi helyhatóság által teljesitteti anélkül, hogy ezen munka arányában a községeket anyagilag támogatná. A községek az állam által végzendő árva, adó, katona, rendőri, közegészségügyi stb. szolgálatokat kezelik. Ezenfölül alig van törvényünk vagy rendeletünk, melynek végrehajtásánál fölmerülő dologi kiadások fedezésére az állam ne a községeket kötelezné. Ezen állami ügyek intézése, a községek terhére alkalmazott községi alkalmazottak idejének legnagyobb részét igénybe veszi. , Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy az állam a községekkel mostohán bánik el és í hogy maga a törvényhozás egyik legfőbb oka a községi terhek, az állami föladatok el- j látása miatt évről-évre szaporodó községi pótadók elviselhetetlen növekedésének Fájdalom! Kétségbe nem vonható adatok bizonyítják, hogy a községeink nagy, legalább nagyobb része a lejtőn lefelé halad. Pusztulnak, fogynak, mert az állami közigazgatás közvetítése teljes anyagi erejüket fölemészti. Másrészt pedig a községi pótadók folyton nőnek anélkül, hogy a község köz- intézményei, beruházása stb. megfelelő ellenértéket és ellenszolgáltátást nyújtanának. Az élet egyre jobban drágul, az igények minden téren fokozódnak, a viszonyok mindinkább súlyosabbak lesznek. Legtöbbször i már a mindennapi kenyér megszerzése is súlyos családi gond. Hiszen a községi lakosság túlnyomó többsége arca verejtékével és kezének munkájával szerzi meg a napi élelmet magának és családjának. Ily mostoha körülmények között a községek és annak lakossága a tönk szélére jutnak és a községi hatóság anyagi erő és a felsőbb hatóságok támogatása nélkül egymaga képtelen a bajokon segíteni. A község csu- I pán a maga helyi bevételi forrásaira van J utalva, ha ez egyszer kiapad nincs hova for- ! dúljon kisegítésért. A közigazgatásnak rendezésére nincsen más mód, minthogy a községeket anyagilag képessé kell tenni a reájuk háruló föladatok teljesítésére. Állami segélyezéssel hasonlóan a városo- ! kéhoz. vagy állami jövedelmek átengedésével kellene mielőbb a községek anyagi viszonyain sejdteni. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 20-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt, a képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése mellett. ■— Az első tárgy az állandó választmánynak a városháza építésére vonatkozó javaslata volt, melyszerint ! fogadja el a közgyűlés a Müller és tKatona fővárosi építészek által készített tervet, az államépitészeti hivatal által javasolt módosítási: al s az csak a jövő évben kerüljön kivitelre, addig pedig vagy a mostani helyiség javitassék ki, hogy a telet kibirja, vagy pedig a lebontandó részek helyet a szomszédos helyiség béreltessék ki. Konrád László a tárgyhoz azon javaslatot tette, hogy az elöljáróság bizassék meg a az épületnek 1000 koronán belül való kiigazítására, s az újjáépítés pedig halasztassék arra az időre, amikor a törvény- j hozás a járásbíróság kérdésében dönteni fog. Ebhez a javaslathoz előadó is hozzájárulván, i a képviselőtestület azt határozattá emelte. Előadó beterjeszti az állandó választmány javaslatát a közvilágítás tárgyában, mely szerint tegye meg az intézkedéseket a villanyvilágítás bevezetése iránt és fogadja el erre nézve Terebesi Mihály mérnök javaslatát. A közgyűlés elfogadva az állandó választmány javaslatát, valamint a felolvasott pályázati hirdetményt, az elöljáróságot megfelelő eljárásra utasítja. — Ezután tárgyalás alá került Hintalan és társa által beadott azon indítványra hozott törvényhatósági határozat tárgyalása, amellyel kimondották, hogy a marhalevél kezelésből eredő jövedelem ne a jegyzőt, hanem a községet illesse. Erre vonatkozólag a törvényhatóság olykép határozott, hogy alkosson a képviselőtestület uj szabályrendeletet. A javaslat az volt, hogy lekintettel arra, hogy ebben a tárgyban már 1902. évben a közgyűlés végleg határozott, amelyben kimondotta, hogy ezen jövedelem a jegyzőt illeti, térjen a közgyűlés napirendre az indítvány felett. E tárgynál szenvedélyes vita támadt. Dr. Bojanovits Rudolf attól félvén, hogy a vármegye renitensnek tartja a határozatot, az uj szabályrendelet elkészítését javasolja, amelyben újból kimondassék, hogy a jövedelem a főjegyzőt illeti. Benedek Zoltán uj szabályrendelet alkotását szükségtelennek tartja, de ne hogy a vármegye neheztelését magukra vonják, a régi szabályrendeletet fogadják el újból és azt terjesszék törvényhatósági jóváhagyás alá. Hintalan nem csak uj szabályrendelet kivitele mellett csintalankodott, de a jövedelmet a községre akarja utaltatni (több segély telne igy a kifosztott apósa részére) és névszerinti szavazás elrendelését kéri. Elnök a névszerinti szavazást elrendelvén, annak eredménye az lett, hogy 23-an az előadói javaslat mellett, 12 ellene szavazván, a közgyűlés kimondotta, hogy a képviselőtestület változatlanul fentartja s ha kívántatik ezen szabályrendeletet, mint újból alkotott marhalevél kezelési szabályrendeletet jóváhagyás végett azzal terjeszti fel, hogy a szabályrendeletben említett jegyző alatt amint eddig, úgy ezután is a főjegyző értendő. A néptribunt és társait a határozat annyira lesújtotta, hogy kivonult a teremből. I Az állandó választmány javaslatához képest ! minden indoklás nélkül napirendre tért a j közgyűlés Hintalan Ede és társainak az állandó választmány alakítása és a selyem- i tenyésztés előmozdítása tárgyában hozott ha- ; tározatának megsemmisítése iránt beadott i indítványa felett. A nyirbátor—érmihályfalvai ; vasút építési céljaira az állandó választmány javaslata értelmében 20,000 koronát ajánl j fel, de a végleges döntést junius 10-én tar- 1 tandó gyűlésnek tartja fenn. Berónyi Sándor jegyző kérelmére kimondotta, hogy a 89 kor. anyakönyvi kiállítási dijakat részére kiutalja. Jakab Rezső főjegyző jelenti, hogy az éjjeli őrök állásukról lemondottak és a mostani javadalmazás mellett nem lehet az állásra embert kapni. Pollák Mór azt javasolja, hogy kísérelje meg az elöljáróság, hogy az éjjeli őrséget a csendőrség teljesítse, melyet a közgyűlés el is fogadott, dr. Bujanovits azon indítványával kiegészítve, hogy kísérelje meg az elöljáróság 200 kor. évi fizetéssel éjjeli őrök félfogadását. Választás. Grünfeld Sándort, Grünfeld Mór helybeli terménykereskedő, az izraelita egyház elnökének fiát, a „Szatmári Mezőgazdák és Kereskedők Takarékpénztára“ főkönyvelőjévé választotta meg. Selyemliister, szcisetli vászon, nyers- selyemliől legszebb szabású rendelésszerüen készült Versenyen kívüli olcsó szabott árak!!! Kende Ignátz férfi-, flu- és gyerniekruha telepe Piac-utca 55. a „Hungária“ kávéház mellett
