Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-05-27 / 21. szám
Nagykároly, 1911. május 27. 21-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK vJV*'- Á\A:V ERMELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTIEZŐGAZDASÁ6 ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult. Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA. Előfizetési árak: Felelős szerkesztő: SiMKÓ ALADÁR. 'I Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. ! Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Főmunkatárs: Dr. KIÉRTS LÁSZLÓ. Egyes szám ára 20 fillér. Küzdelem a létért. Az emberek minden rétege tele van panasszal a megélhetés miatt. A lapok állandóan felszínen tartják, a rettenetes kényérdrágaságot, a huídrágaságot stb. Kilincsélés az egész vonalom A hatóságoknál, minisztereknél, várja mindenki a segítséget, amely teljesen késik ; sőt teljesen el is marad. ígéretet hallani lehet megunásig, de gondolni sem lehet annak megtartására. Elszomoritőan kínlódik a polgári középosztály és ha már túl nehéz az élete, szivéhez kap, jajveszékel, vagy elégedetlenségében fenyegedőtzik és belefáradva ebbe is, újra elcsendesül és csendes letargiában huzza a megélhetés nehéz igáját. Magyarország! Te teljjelmézzel folyó Kánaán, a te kebleden élő magyar nép ép úgy érzi a megélhetés súlyát, mint a föld minden halandója, kit sorsa vagy rövidlátása olyan állásba helyezett, amelyen nem tőle függ munkájának az értékelése. Ezek a hivatalnok urak. A szabad ember, ki a maga gazdája, ki életviszonyait a kor igényeivel szemben a maga számára a lehető legkedvezőbben tudja berendezni, kevésbé érzi a nehéz megélhetést. Az emberek túl nagy része maga szabja meg szolgáltatmányá- nak az árát, hogy megküzdhessen az élet nehézségeivel; de a közszolgálatban álló testét, lelkét képességeit és munkaerejét oda adja azért a béréit, amely kiszolgáltatja a megélhetési viszonyok otromba hullámzásainak. Kultúrál lám vagyunk, de a kultúra csak cserépedényt fedő máz, a benső lényeg, háta mögött áll a kevésbbé kulturális régi koroknak. Röviddel ezelőtt örömrivalgásban törtek ki a postások, r osta munkás alkalmazottai. Rendezik fizetésüket! Az öröm csak pillanatnyi volt, mert amit az egyik kéz adott, a másik elvette a többitől. A társadalom egy másik csoportja hosszú idő óta szintén biztatásból él, a tanárok kara. Releuntak a biztatásba és az ígéretek beváltását kérték. Megkapták, Nagyobb munkát és hosszabb szolgálati időt helyeztek nekik kilátásba. Es van-e mostohább gyermeke a magyar társadalomnak, mint a tanító ? A világ legbéketürőbb munkásai is felszisszentek a fájdalmas életviszonyok között. A tanítók, akik par dicsérő szóval, elismerő vállvere- getéssel, magas helyről jövő nyájas mosoly- lyal is megelégedtek és megadással nyugodtak bele keserves sorsukba, most szintén életjelt adnak magukról. Követelik a méltánylást fontos és kulturális munkájukkal szemben és az eddigi simogatásokon kivül — elég bátrak— anyagiakat is követelni. Megunták a szép Ígéreteket és nem elégszenek meg azzal, hogy a jövő nemzedék nevelőinek, az ország jövő megteremtőjének nevezzék őket, hanem fölemelik szavukat és az évtizedeken át lassan ballagó ősrégi tartozás beváltását követelik. Állandó lemez újdonságok ^TTf Hím Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gramofon. Eufon, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rendszerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányos árban IVInlnár* Tacl varak müszerészek Debrecen, Ifi ül n di ltJblvtMtift Egyház-tér 3, sz. a. Nagytemplomnál, Telefon 727. Villanycsengő berendezés, javitás, jókarban tartása. Telefon 727. TÁRCA. Színház. Egy parányi veréb.* Egy parányi veréb Kopog az ablakon, Alig birja szárnyát, Fáradt lehet nagyon. Beengedlek, persze, Szegény, fáradt jószág. Adok neked puha, Omlós kenyérmorzsát. Jer csak, melengesd fel Vacogó kis tested, Maradj, csipogj nekem, Mig csak tartja kedved. De ha többre tartod, Arany szabadságod, Nem marasztlak, mehetsz. Jó utat kívánok W. I. Ezt a kedves versecskét lapunk részére Wittman Ilus kisasszouy a Diamanstein helybeli cég társtulajdonosának leánya irta. A kisasz- szony belső muukatársa a Tolnai világlapjának s versei az egész országot vaséi előtt kedveltek. Beregi Oszkár. Róla írni: nehéz feladat. S minden nehézsége mellett is hiába való, hiszen azt, kit a közönség első pillanatra megszeretett, mi kritikusok hiába akarnék nem szeretni, muszáj.volna. Öltözőjében kerestem fel Beregit. Lelkesen, elragadtatással beszélt a károlyi közönségről, mely szeretettel, figyelemmel hallgatta végig őt, Hamletet. — Nem a pénzért jöttem, nem is rekla- mirozni, sem ide, sem a délvidékre, ahol már az idén oly sokszor voltam, de érzem azt a hatalmas kulturmissiót, melyet teljesíteni hivatva vagyok. íme, ez Beregi Oszkár! S csodálatos, hogy a közönség, mely órákon keresztül hallgatta figyelemmel ezt a sáppadt, nagyszemü, zengőhangu embert, olyan kevés tapsot juttatott neki. Vagy csakugyan olyan mélységesen érezték Hamlet lelkét maguk körül s magukban, hogy tapsolni is elfeledtek? . . . Istenem, ha igy lenne . . . Akkor Károlyban aratta volna Beregi legszebb sikereit! Shakspere előadások. Annak a gyönyörűségesen szép, szabatos, hasznos színházi évadnak, mely ez a mostani volt, méltóságos befejezése lett volna az a shaksperei darab, melyet Beregi vendégjátéka alkalmából produkált Heves társulata. De mindegy a csillagok mindenütt egyformán ragyognak az égen. Az előadásokon a címszerepeket Beregi játszta. Ha a „legszebb Romeo“ Lendvay volt, igy Beregi a „legigazibb Hamlet“. Az első előadáson Hamlet jött. Ophelia szerepét V. Zöldi Vilma kreálta, kinek minden jóigyekezete dacára asszonyos, hidegség W*~ ALKALOM OLCSO BEVÁSÁRLÁSRA! A Szongott és Kovácsoczy-féle kiegyezésből átvett árukat mélyen leszállított árak mellett bocsájtom a n. é. vevöközönség rendelkezésére Diamantstein Adolf Nagykároly, Nagyhajduváros (Friedl-ház.)
