Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-05-20 / 20. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK május 20. 20. szám. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus. győződésének kölcsönös tisztelete, kölcsönös becsülése. Kölcsönösen küzdve azért, amiben egyek vagyunk, de egymás iránt türelmet tanúsítva, amiben különbözünk. Mert ha a haza különböző vallásfelekezetei között nincsen meg a kölcsönös megbecsülés, ha hivei közt nem viseltetnek egymás iránt türelemmel, sőt ha az egyik nem kíméli a másik legbensőbb érzelmeit, hogyan egyesülhetnének közös küzdelemre kiilellenség ellen ?! Ebből az elvitázhatatlan elvből kiindulva, annál kínosabban lepett egy kiváló egyénnek, egy szomszéd, Nagyecsed község református lelkészének egy nemrég kibocsátott, híveihez intézett pásztorlevele, melyben minden különösebb ok és minden szükség nélkül (nem is egyszer, de többször) következetesen a zsidó vallást egy sorba helyezi a pogányokkal, állhatatosan szólva „zsidókról és pogányokróV. Meggondolta-e a derék lelkipásztor, milyen sértést követett el egy sok ezer éves múlttal biró vallással szemben ? Meggondolta-e. hogy a zsidó vallásnak a pogány világfelfogással egy kalap alá vonásával hazánk 800,000 hívővel biró felekezetét sértette meg? Lelkész létére csak tudnia kell, hogy a keresztény vallásnak a zsidó a szülőanyja. Sőt épen neki kell ismernie ama alapokat, melyeken a keresztény hit épülete nyugszik, de a melyekben a zsidó vallás még máig is mélyen gyökerezik. Avagy nem tudná-e Nagyecsed nagy tudásu református lelkésze, hogy épen zsidók voltak azok, kik a zsidó vallás tanaiból és örök igazságaiból kiindulva a pogá- nyokat fogékonnyá tették a zsidó vallás szerétéiről, erkölcsről és jogról táplált meggyőződései iránt? Nem tudná-e a lelkész ur, hogy a felebaráti szeretet parancsa az ó tes- tamentomban is benn foglaltatik : „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". Hogy állíthatja egy sorba a zsidót és pogányt még akkor is, ha arra a korra gondol, melyben a keresztény vallás keletkezett. Ha buzgalommal és lelkesedéssel megakarja védeni gyülekezetét az ősi hite elpártolásától, jól teszi, tőle a jogot senki el nem veszi. De ha túlbuzgóságában odáig ragadtatja magát, hogy kisebbít és lebecsül egy ős régi felekezetet, melynek részéről bátran állíthatom, veszedelem nem fenyegeti, akkor ne csodálkozzék, hogy ez tiltakozást vált ki azok részéről és visszautasításban részesül, kik odaadó hazafiságuk mellett szeretettel ragaszkodnak ősi hitükhöz és akiknek vallási érzésüket mélyen sérti, ha hitüket egy sorba helyezik a pogányokéval. Gondolja meg az érdemes lelkész ur, hogy van egy közös oltár, melyen mindnyájan szeretettel és odaadással kell áldoznunk, a szeretet oltára és van egy közös ellenségünk, a hitetlenség, tagadás és reakció szelleme, mely ellen mindnyájunknak vállvetve kellene küzdenünk. Ne zavarjuk tehát a felekezeti békét, ne sértsük meg egymás vallásos meggyőződését. Szívleljük meg egy tekintélyes egyházfő intelmét, melyet nem régiben intézett híveihez: „A vallást nemcsak a hírekben és templomokban kell ápolni, de ki kell vinni az életbe, anélkül azonban, hogy mások igazi vallásos meggyőződését megsértsük “ Béke velünk ! Fürth Ferencz, főrabbi. Angol börbutorok készítése Nagykárolyban. Kecske, juh vagy antik bőrrel és mok- kettel, bárminő mintában a legszebb és legjobb kivitelben olcsón készül Holczmann István míibutor-készitö, kárpitos-műhelyében Nagy károlyban, Jókai-utca 7, szám alatt, — A készíttető a rendelt bútorait, azok készítése alatt bármikor megtekintheti. Az aranyér, vérpangásnak és szokványos székrekedésnek a következményé. 1,„ esetleg egy egész pohárnyi természetes Ferencz József keserüviz naponta éhgyomorra véve rö vid idő alatt lényeges javuláshoz, gyakran teljes gyógyuláshoz vezet. A leghíresebb koródákon már évtizedek óta használják. A vételnél ügyeljünk arra, hogy a fűszerestől vagy gyógyszerésztől igazi Ferencz József keserüvizet kapjunk, mert mint a budapesti Szt. Jánoskórház igazgatósága, az oszlályfőor- vosok egybehangzó véleményadása szerint, bizonyítja: a Ferencz József gyógyvíz a többi keserüvizeket, enyhe.ize, csekély (50-100 garmm- nyi) adagolása és legelőnyösebb sikere által messze felülmúlta : szokványos székrekedésnél, alhavasi vérpangásnál és aranyérnél. Ebből látható, hogy orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk a gyógytárakban vagy kereskedésekben határozottan valódi Ferencz József keserüvizet Szinház. Czakó Mici. Kicsike kis szerep volt a Czakó Micié a Sárga liliomban (Judith). De ebben egy egész élet van. A szerelmese karján anyaságra siető, minden egyéb érdeket letörő, gondolkozni kezdő nagyleányé. Azé a nagy leányé, kinek a zárdától csak egy lépés az anyaságig, azé a nagyleányé, kinek lelkivilágát magyarul még nem elemezték. Férfiak még nem próbálták, mert nem ismerték, nők sem próbálták, mert nem merték. Biró Lajos merte és sikerült. Czakó Mici pedig megérezte, megfejtette ennek a rejtélyes világnak lehetőségeit, igazságait. Finom lelke ezeket a lehelet finom dolgokat gyönyörű művészettel játszotta meg. Altalán a Czakó Mici művészete, intelligenciája megtanítja szépen látni az élet egyes darabjait. Aki pedig szépen látni tanít, az maga is szépen tud látni. Szépen látni tudni: ez elsőrangú művészet. Szépen megérezni tudni: nagy szív keil hozzá. A hűvösön teljes 48 órát pauzáltam, mig a kapitány elé juthattam. Igazolásra szólított I fel. Katonakönyvemet kerestem; minden egyenruhás hatóság előtt ezt tartottam koronatanúnak, hogy csakugyan én vagyok én. S ime, hiányzott ! Vonatra ültömkor még láttam a felsőm zsebében. Semmi kételkedés. Eszembe jutott a császárszakállas cigányvajda, akire még visszapillantottam jöttémkor s aki Isten igazába horkolt a másik bőr- diványon s mégis, mintha a fél szeme vi- gyorgón nevetett volna a kilépő rendőrökre. Nagynehezen igazoltam magam újságírói vonatjegyemmel, no meg a személyleirás se pászolt reám . . . Szabadon bocsátottak. Azt hittem, mindentől megszabadultam, pedig Itt kezdődött a kálváriám! Sürgősen rohantam a „Schässburger Zeitung“ szerkesztőségébe s kértem a szerkesztőt a szent kol- legalitás nevében, hogy boszulja meg a rajtam esett sérelmet s fenyitse meg a buta rendőröket. Minden megigértetett. Nyugodtan távoztam. Bíztam az ügyben. Tettek is sokat érdekemben. Harmadnap Pesten kezembe kerül a „Sch. Z.“, melyben a napi hírek rovatában diszeleg, hogy „Segesvár kitünően fegyelmezett rendőrsége kézre kerítette a brassói betörések tettesét, aki nem más, mint Hadnagy István volt hírlapíró.“ (Sic!) Mit tesz ilyenkor az ember ? Mindenesetre kidühöngi magát, aztán fogja a névjegyét, ráírja, hogy : „Maga marha“ és elküldi a szerkesztőnek. (Az igaz, hogy ez nem is használ semmit!) Csakhogy nem addig a! Ha Segesváron akad egy bolond újságíró, mért ne akadna Pesten még egy bolondabb ?! Hát akadt is ! Másnap egyik napilap leközölte a hirt, utána a többi . . . Azután postán jött a címemre egy kis doboz. Benne a menyasszonyom jegygyűrűje. Rohantam fel az apósomhoz, menyasszonyomhoz, senki sem fogadok. Levelet írtam, felbontatlan jött vissza. A keserűség a torkomat fojtogatta! (Az arám egy bankár lánya volt !) Ezer baj ért, mig a vád alól tisztázhattam magam. Belekerült 34 hírlapi lyilatko- zatba, 4 kard, egy pisztolypárbajba, i segesvári szerkesztő amerikai párbajt akad. (En meg egyszerűen kidobtam őt, azóta se láttam !) Minden elszunnyadt már. Egy tv telt el a lefolyt események óta. Mindent feedtem magam is, csak azt a másik Hadnagj Istvánt akartam voina kézrekeriteni. Ara is rásegített az Isten. Kora reggel rohantam a szerkesztőséibe. Mikor még csak a szerkesztőségi szüga végzi a munkáját. Belépve a csodák csoc&ja fogott meg, nyitva láttam a titkár irodáit. Benn valaki az íróasztalon keresgélt. Bestem s hangos jó reggelt kívántam. Az idegei hirtelen visszafordult. Kis bajusszu, borotvát képű, elegáns ur állott előttem. Bemutatkozásra nyújtotta kezét, — Hadnagy István vagyok — szólt hidegen. Mintha a menykő ütött volna belém. Sohasem voltam nagyobb zavarban. — Hát én ki vagyok ? — dadogtam ostobán. — Az az ur dolga. — Vágta a szemem közé olyan hangon, mintha ötvén éve lennék szomszédok s közös lenne a kutunk. S ezzel kalapját véve, alászolgálját mondott az egész szerkesztőségnek. Csak későre tértem magamhoz kábultságomból. A rendőrségre I rohantam, ahol is egyik nagyobb bank igazgatójával találkozom, ki keserves ábrázattal adja elő a soros kapitánynak, hogy tegnap egy ismeretlen egyén több ezrestől szabadította meg a bankot hamis aláírásokkal. Az átvevő neve : Hadnagy István. Kisomfordál- tam a kapitány irodájából. Észre tértem már. Féltem a gyanusitásoktól, tévedésektől, bocsánatkérésektől, mik oly sűrűn zúdultak a nyakamba a segesvári eset után. Sohse gondoltam többé, vagy legalábbis nem akartam gondolni többé szerencsétlen kezű s eszü druszámra. De a sors ismét mást akart. Immáron az én javamra dőlt el ez utolsó találkozás. Bécsben elfogták az international szélhámost, Frühling Ottót. A főtárgyalásra, enBárhol Csak a MAGGI névvel és a keresztcsillag védjegygyei valódi! legyen szükségünk húslevesre (levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz), úgy azt a leggyorsabban, legolcsóbban étlegkényelmesebhen készítjük a-VMAGGI húsleves- kockából, Csak forró vízzel kell leönteni! darabja £) f.
