Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-05-06 / 18. szám
Nagykároly, 1911. május 6. 18-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK ERMELLEK ‘ 4U v t . "t - / a X* ff.KERESKEDELEM, I PAR ES TO EZŐGAZDASAG ÉRDÉKÉIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult. Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő : Dr. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatárs : Dr. KIÉRTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6’— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. A főorvos választásáról. Irta: dr. Taub Géza. Dr. Schönpflug Béla kinevezése utcán, városszerte megindult a mozgalom, ki legyen az érdemes pályázók között legméltóbb arra, hogy Nagykároly város főorvosi székét betöltse; azok közül, kik köztudomás szerint eme fontos közérdekű állás betöltésére pályázni akarnak, kiben van a legtöbb tudás, munkakedv, altruis- mus, hogy városunk közegészségügyének eme vezető helyén, irányitó befolyását önösérdektől menten, nagy, emberi célok megvalósítására fordítsa. Nagykároly városának főorvosi széke nem hivatal, mely kényelmes megélhetést biztosit, hanem tonlos erődítmény, honnan a vezér a kór elleni nagy emberi harcot, önfeláldozóan, más vidéken szerzett bőséges tapasztalatokkal megtelve irányítja. Szerte az országban hatalmas erővel indult meg a küzdelem egy nehány olyan betegség ellen, melyet csirájában meg lehet folytam, de ha fejlődésnek indult, menthetetlenül sírba viszi az embert. Ezek közé tartozik a tüdővész. Nagykárolyban a múlt héten hét halálozás volt, azok közűi öten tüdővészben haltak el. Viruló szép leányok, élete teljében levő férfiak estek áldozatul a gyilkos kórnak. Egv másik kór ellen is irtó háborút kell viselni az emberiségnek, ez az alko- holismus. A múlt évben Forel a nagy humanista meghozta Európának azt az áldozatot, hogy bejárta nevesebb városait, útba ejtette Magyarország nehány nagyobb városát és az ő kedves, csevegő modorával hívta egy táborba az embereket az alkohol ellen. Nekünk Nagykárolyiaknak sajnos nem jutott rész ebben a kaZdeTömben. Nem akadtak férfiak, kik felismerve a veszedelem nagyságát, képesek lettek volna csatasorba állítani az embereket, megüzenni a háborút, azt nőiesen és kitartással tudták volna vezetni, — a győzelemre. Pedig az orvos hivatása olyan, mint Krisztusé. Hirdetnie kell az igazságot, küzdenie az emberiségért és ha kell, ne sajnálja az életét sem. A tudás szempontjából mi laikusok, nem tudjuk elbírálni a pályázók képzettségét, de általános, emberi szempontból és különösen Nagykároly város érdekeinek szempontjából jogunk és kötelességünk megfontolás tárgyává tenni, hogy a veszedelmes orvoshiányon mi módon segíthetünk. A polgárság megélhetést biztosított már az orvosoknak, nem kenyeret, hanem kalácsot nyújtott nekik, tehát méltán elvárhatja, hogy most dobják félre az anyagi érdeket, egyedül a közérdeket, a város érdeket tartsák szem előtt. Boldog emlékű Aáron Sándor tragikus kimúlása mutatja, milyen szomorú az emberiség sorsa, ha az orvosok a nyújtott megélhetés biztosításán felül felcsigázott anyagi követelésekkel állnak elő. Ha az orvosok félredobnák az anyagi érdeket és esküjükhöz híven teljesítenék TÁRC A. Színészet. „Czigányszerelem“ Lehár bűbájos zenéjü és nagyhatású operettéjével nyitotta meg Heves Béla az utolsó nagykárolyi évadját. Szándékosan huztuk alá az utolsó-t mert meg vagyunk róla győződve és a közönség han- gulatát is tolmácsolva, hogy talán még sem az utolsó mert a mai színi viszonyokat ismerők előtt is már most leszögezhetjük, hogy Heves Béla olyan elsőrangú művészgárdát — és műsort toborzott — aminő a gazdag Debrecen városában is méltán helyet foglalhatna; — Örömmel kell konstatálnunk, hogy szin- pártoló közönségünk körében mélyen fájlalják Hevesék távozását s a szatmári szinkerületből való céltalan kiválást. Jóllehet egyesek nem átalják a közönség előtt azt a vénasszonyos mende-mondát kolportálni. hogy „most már“ — mivel az ntolsó szezon — csak úgy kutyafuttában bánnak a károlyiakkal, felvagyunk hatalmazva ép az ellenkező véleménv leadására. Heves Béla bármily áldozat árán is minden lehetőt el fog követni, — hogy a nagykárolyiak sympatiáját — mintegy félve őrzött kincset — megtarthassa — és társulatának minden egyes tagját hatványozott, szorgalomra buzdítja, hogy ezt a lealázó véleményt alapjában megdönthesse; s amennyire mi ismerjük Heves Béla ideális — gondolkozását — nem zárkózik el még attól sem, hogy esetleg a jövő alakulásnál ismét Nagykároly színészetének legyen buzgó apostola. Az elmúlt hétről az alábbi részletes tudósítással számolunk be. Hétfőn Lehár operettjét a Cigányszerelmet zsúfolt ház előtt adta a színtársulat. Minden Lehár operett babért és pénzt jelent az igazgatónak. A színészek és színésznők izgalommal várnak minden Lehár premiert, mert ! sikert, tapsot jelent számukra. Hétfőn este annyit tapsoltak a színházban, amennyit talán még soha. A közönség igaz gyönyörűséggel szemlélte Heves színigazgató remek pazar, uj díszleteit, a fényes kiállítást, a ragyogóan fényes toalettokat. Az est hősnője a Zórika szerepét kreáló Dénes Ella volt. Hangjának kellő tisztasága, alakításának művészi kidolgozása őszinte igaz tetszést aratott, mert a közönség Dénes Ella eddigi játéka után ily meglepő ének és játéktudással bíró alakítást igazán nem várt. Kőrösházi Ilona szerepében, amely egy bájos szubrette szerep, Komáromy Gizi jeleskedett. Az asszonyi ka- cérságnak, szilaj Ságnak a darabban megirt érzéseit azzal a finom, diszkrét kidolgozással tárta elénk, ami csak nagy pesti színpadok sajátossága. Táncszámait szűnni nem akaró tapsra többször meg kellett ismételni. Több ízben változtatott ruhái általános feltűnést keltettek. Bárhol Csak a MAGGI névvel és a keresztlegyen szükségünk húslevesre (levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz), úgy azt a leggyorsabban, legolcsóbban és legkényelmesebben készítjük a-t-MAGGI húsleves-kockából, darabja 5 fcsillag védjegygyei valódi 1 Csak forró vízzel kell leönteni!
